Az MSZP vezetői azzal indokolnák az előrehozott választás szükségességét, hogy az ország uniós csatlakozásával új korszak kezdődik, ezért meg kell erősíteni pozíciójában a kormányt.
Kérdéses ugyanakkor, hogy jogtechnikailag milyen formában kívánják levezényelni az új választás kiírását. Az Alkotmány értelmében ugyanis ennek több módja van: az egyik a kormány lemondása, ebben az esetben a köztársasági elnöknek meg kell neveznie egy új kormányfőjelöltet. Mivel az MSZP nyilván nem jelöl új személyt, az ellenzék pedig nem képes többséget biztosítani, így az államfőnek új választást kell kiírnia. A közvélemény felé azonban a kormány lemondása rossz üzenet lenne, tehát nem valószínű, hogy a szocialisták ezt a módszert választanák. A konstruktív bizalmatlansági indítvány ugyanezen okok miatt szintén elvethető. Arra van a legnagyobb esély, hogy az Országgyűlés kimondja feloszlását, ehhez a döntéshez az összes parlamenti képviselő többsége, tehát 194 szavazat szükséges. Elképzelhető ugyan, hogy az SZDSZ – a jelenleg öt százalék alatti támogatottsága miatt – nem szavazna meg egy ilyen lépést. Az ellenzéki pártok azonban nem utasíthatnák el azt a lehetőséget, hogy az általuk folyamatosan bírált kormányt idő előtt leválthassák. Amikor a szocialisták felvetették az előrehozott választást, a Fidesz politikusai egyértelműen jelezték: bármikor állnak a megméretés elébe. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a kommunikációjuk arra irányulna: ne a parlament oszlassa fel magát, hanem a szerintük rosszul működő kormány mondjon le.
Ronnie O’Sullivan elvesztette a 137 milliót érő frémet
