Hiteltelenebb politikust távcsővel sem lehetett volna találni, mint Szekerest, aki néhai Papp János Veszprém megyei első titkár elvtárs óvó szárnyai alatt kezdte közéleti karrierjét. Aki nem emlékezne, Papp bácsi ötvenhét-ötvennyolcban azért kopogtatott be druszájához, Kádár elvtárshoz méltatlankodva, hogy az ő megyéjében miért nem akasztottak… Elintézte, lett akasztás. A megújulását, európaiságát hirdető MSZP most ismét úgy érzi, Szekeres (Vidám) Imrében lapul a továbbfejlődés és a gyarapodás reménye. Tőle válik majd szociáldemokratává a csúszómászó párt, ő itt a jövő záloga. Őrület. Nem kapcsolódik szorosan az eseményekhez, de itt jegyzem meg, hogy Papp Jani bácsi (Isten nyugosztalja) nem sokkal a rendszerváltás után szép csöndesen – hitvesével egyetemben – főbe lőtte magát. (Dolgozik a lelkiismeret, ha olykor megkésve is…) Szekeres Imrére most ráteszi voksát a párt kongresszusa. Vegyük elő újra a Moszkvicsot, Volgát, elvtársak. Zaporozsec előnyben. A Köztársaság térből meg legyen Népköztársaság tér. Esetleg Tanácsköztársaság…
Megyünk az EU felé, kedveseim. Valóságshow, felpuhított drogtörvény, Szekeres Imre… És hol még a vége? Lesz-e egyszer már vége?

Papp Máté Bence törött lábbal készült A Nagy Duettre