Utakat fenyegető földindulások

Nem elég, hogy évek óta szomjazik a tó, iszaposodik a meder, és helyenként labdarúgópálya-méretű homokpadok nőnek ki a sekély vízből, a csapadékban gazdag tél idén újfent kikezdte a Balatont szegélyező magasfalakat. Fonyódon már hat éve is riadalmat keltett a 7-es főutat és a dél-balatoni vasút pályáját veszélyeztető partomlás, ám a túlparti Balatonkenese önkormányzata sem először kerül szembe a természeti erőkkel. A súlyos környezeti és természeti károkat megakadályozó magasfalvédelemhez sokmilliárdos állami támogatást igényelnének az érintett önkormányzatok, mert – mint érvelnek – önerőből eddig sem jutott és ezután sem jut partvédelemre.

Zamárdinak – úgy tűnik – hosszú távra sikerült megakadályoznia a vészhelyzetet, az üdülőhelyen átvezető 7-es főközlekedési út Szántód felőli szakaszán ugyanis „megfogták” az omló löszfalat. Igaz, sűrű és erős dróthálót kellett kifeszíteniük a védekezőknek, és beton támfalra is szükség volt a partoldal stabilizálásához, Fonyódon viszont újfent földindulás borzolta fel a kisváros tópartra vezető sétánya közelében lakók idegeit. A tóhoz vezető lépcsősor mellett több mint félszáz kocsányos tölgyet és cserfát csavart ki gyökerestől a március eleji olvadás, és csaknem félszáz köbméter föld ráomlott a kidőlt fák lombkoronájára, törzsére meg a gyökérzetére.
A kisváros településgazdálkodási kht.-jének igazgatója, Kiss Péter lapunknak elmondta: geológusokból álló szakértői csoport vizsgálja a történteket, és ad tanácsot a tennivalókra, a partomlás ugyanis bármikor folytatódhat, ami az alatta futó, nagy forgalmú 7-es főutat is veszélyezteti. – A partfalat alkotó löszös anyagban a mész köti meg a homokot. A domboldalt borító fák levelei a földön elrothadnak, melynek hatására a talajból kioldódik a mész, és marad a tiszta homok, amely bármikor megmozdulhat – magyarázta a veszélyes folyamatot Kiss Péter. A hozzávetőlegesen harminc méter hosszú partomlás környékéről a föld és a kidőlt fák eltávolítása már megkezdődött, ám a további munkákhoz, a szakvélemény elkészíttetéséhez és a partszakasz megerősítéséhez becslések szerint egymillió forint külső forrásra lesz szüksége az önkormányzatnak.
Balatonkenese közelében – Akalitól Kenese-Sóshegyig – csaknem nyolc kilométeren veszélyeztet a löszfalomlás. Danyiné Szabó Éva, a kenesei önkormányzat beruházási főmunkatársa lapunk kérdésére elmondta: tavaly tízéves terv készült a partomlásveszély elhárítására, ami évenként 450 millió forint ráfordítást igényelne. Hogy miből, azt még az önkormányzat sem tudja, az viszont biztos, hogy helyi erő nem áll rendelkezésre.
A kenesei löszfal és környékének háromnegyede már csatornázott, így a Balatont ez jórészt megvédi a szervesanyag-beszivárgástól, a sóshegyi részen viszont még szikkasztó aknák vannak. Egy-két éven belül ott is sor kerülhet a csatornázásra, s ezzel a tó védelme a löszfalnál biztosított lesz – remélik a kenesei önkormányzatnál.