Az Agrárrendtartási Hivatal (ARH) által meghirdetett pályázatra, amelynek célja, hogy a túlhízott sertések okozta piaci feszültséget levezesse, mindössze két érvényes pályázat – a Pick Szegedé és a Gyulai Húskombináté – érkezett – értesült lapunk. Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára úgy tudja: a visszalépés oka az, hogy a Dél-Dunántúlon nincs túlsúlyos disznó, s így nincs is mit felvásárolni. A VHT képviselője úgy véli, az országosan regisztrált hetvenezer darab túlsúlyos disznó nem létezik. Szerinte legfeljebb harmincötezer ilyen sertés lehet valójában, s ebből huszonötezerre biztos piacot jelent a szegedi felvásárló, amely tizenötezer, illetve a gyulai, amely tízezer darabra jelentkezett. Gond viszont a terméktanács titkára szerint, hogy a két dél-alföldi nagy cég csak Csongrádban és Békésben vásárol. Ám az ország második legnagyobb sertéstartó megyéjének számító Hajdú-Biharban, vagy az olyan megyékben, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol megélhetésben a sertéstartás fontos szereppel bír, egyáltalán nincs kereslet a kövér disznókra.
Érthető módon a hajdú-bihari gazdák nem optimisták. A VHT-t a megyében képviselő Hegyesi Sándor például úgy véli, hogy magukra hagyták a termelőket. A megyében regisztrált tízezer túlsúlyos disznóra ugyanis kettőszáztíz forinton egyetlen felvásárló sincs, így a kistermelők örülnek, ha 140-160 forinton meg tudnak szabadulni az állatoktól. Egyébként ezt tanácsolja nekik Jóna László, a megyei FM-hivatal főállattenyésztője is, mert egyelőre semmi biztató híre nincs arra nézve, hogy az ARH hajlandó lenne érdemben foglalkozni a problémával. Egy nevét vállalni nem akaró debreceni kistermelő elmondta, öt túlsúlyos disznóját úgy tudta a Debreceni Hús Rt.-nek értékesíteni 160 forintért, hogy azokat „segítői” kocaként vásárolták föl. Kiss László, a Debreceni Hús Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese nem erősítette meg ezt az információt, amint elmondta, ők túlsúlyos hízók felvásárlására nem pályáztak, kizárólag selejt kocákat vásárolnak föl, azok közül viszont éves szinten rendszeresen igényt tartanak tizenötezer darabra.
A hajdú-bihari és szabolcsi termelőknél sokkal jobban jártak a békésiek, tőlük ugyanis tízezer darab túlsúlyos sertést vásárol fel a Gyulai Húskombinát június közepéig. Zádor Miklós, a cég osztályvezetője lapunknak elmondta, azért pályáztak, mert a cég fő profilja a szárazáru, aminek az alapanyaga a túlsúlyos sertés. A felvásárlás két hete folyik, s terveik szerint három héten belül befejeződik. Arra a kérdésre, hogy miért csak Békés megyéből vásárolnak fel, Zádor Miklós elmondta: a listát a megyei FM-hivataltól kapták, amelynek az ARH írta elő, hogy milyen termelőtől hány disznót kell felvásárolni.
*
Nagy az esély arra, hogy a román illetékesek július elseje után is változatlanul hagyják az importhús jelenlegi kedvezményes, húszszázalékos vámját. Ilie Sarbu román mezőgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy tárcája a kisujját sem fogja mozdítani a vámemelés ügyében, ha az a romániai húsárak növekedését váltaná ki – írta az MTI. A román miniszter elmondta azt is, hogy a román illetékesek kizárólag Lengyelország esetében gondolkoznak védővám bevezetésén, mert a Magyarországról érkező sertéshús már nem jelent veszélyt a román tenyésztők számára, mivel a magyar mezőgazdasági minisztérium a közelmúltban hivatalosan tájékoztatta a román kormányt, hogy beszüntetik a hús kivitelének jelentős szubvencióját.
***
Feljelenthetik az agrártárcát. Időarányosan teljesítette a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal (FVM) kötött, a tejpiac szabályozását szolgáló megállapodásban vállalt kötelezettségeit a Tej Terméktanács (TT), az FVM viszont nem tett annak eleget – mondta ki tegnap a terméktanács közgyűlése. A közgyűlés rámutatott arra is, hogy az FVM a megállapodásban meghatározott agrárrendtartási eszközökkel – úgy mint kvótafelvásárlás, termelés-önkorlátozás – a vállalt kétszázmillió liter többlettej kivonását csupán – éves szinten számolva – harmincmillió liter erejéig teljesítette. Ezentúl az FVM a mai napig nem tett eleget a szerződés 12. pontjában vállalt kötelezettségének, mert nem hirdette meg rendeletben április 30-ig a fennmaradt 170 millió liter tejfelesleg kivonását szolgáló agrárpiaci intézkedéseket. A Tej Terméktanács június első feléig teljesíti a vállalt kétszázmillió liter tejfelesleg kivitelét az országból, amely után már csak az FVM-kötelezettségvállalás tarthatja fenn a piaci egyensúlyt. Ezért a TT felszólítja az agrártárcát, hogy legkésőbb június 10-ig tegyen eleget a szerződésben vállalt kötelezettségeinek. Ha azt nem teszi meg – tájékoztatta lapunkat Kiss Pál István, a TT elnöke –, akkor a terméktanács azt szerződésszegésnek tekinti, és ebben az esetben az FVM-nek vállalnia kell a szerződésszegés jogi, erkölcsi, anyagi és társadalmi felelősségét és következményeit. Kiss Pál István elmondta, az FVM-nek lépnie, azaz fizetnie kell, mert a termelők és a feldolgozók nem tudják tovább finanszírozni a túltermelést. Ha a minisztérium továbbra sem koncentrál a napi problémák megoldására, csak hosszú távon vázolja a lehetőségeket, akkor egészen biztosan összeroskad a tejágazat, és ennek kárát főleg az exportálók és a kistermelők látják majd.
origo.hu
Újabb botrányos pénzügyek derültek ki Magyar Péter testvéréről - videó
