Kollektíven bűnösnek bélyegezve

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Miklós Péter a Csanád vármegyei kényszerű népmozgásokat, lakosságcseréket, azok tragikus emberi mozzanatait mutatja be. Recenziónk.

2025. 10. 17. 5:10
Véleményhírlevél

Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tényfeltáró könyvek hosszú sorába illeszkedik Miklós Péter, a Magyar Nemzet rendszeres külső szerzőjének legújabb könyve is. A tősgyökeres szegedi történész – a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar művelődéstudományi tanszékének docense – évtizedek óta foglalkozik Szeged és Csongrád-Csanád vármegye történetével, a helyi emlékezetkultúra formálásával, kutatóként, oktatóként, publicistaként, könyvíróként is.

Ebben a könyvében a második világháború után a Csanád vármegyében lezajló kényszerű népmozgások, lakosságcserék folyamatát, részletes adatait, tragikus emberi mozzanatait mutatja be levéltári források és korabeli sajtóanyagok feldolgozása alapján.

Forrás: Libri.hu

Tanulmánya első részében a Csanád vármegyei – Almáskamarás, Kübekháza és Újszentiván községben élő – német ajkú lakosság 1945 utáni kollektív megbélyegzését, üldözését és 1946-os kitelepítését mutatja be. Ezen belül a legrészletesebben a Szegedtől délkeletre fekvő Újszentiván német anyanyelvű lakosságát sújtó deportálás, internálás, föld- és házelkobzás, majd Németországba kitelepítés történetét és megrázó adatait tárja az olvasó elé. A többnemzetiségű, magyarok, németek (svábok) és szerbek által lakott faluból az egykor legnagyobb lélekszámú nemzeti közösség teljesen eltűnt. Hasonlóan tragikus következményekkel járt az 1945 utáni soviniszta, magyargyűlölő csehszlovák kormányzat által 1947-ben kikényszerített lakosságcsere is. A Csanád vármegyét érintő szlovák (önkéntes) ki-, és felvidéki magyar (kényszerű) betelepítés eseménytörténetét a három leginkább érintett, a XIX. századtól többségében szlovákok által lakott falu – Pitvaros, Ambrózfalva és Csanádalberti – példáján keresztül mutatja be Miklós Péter. A konkrét adatok és családtörténetek szerinte azt bizonyítják, hogy a vagyonuktól megfosztott, szülőföldjükről elűzött, Dél-Alföldre telepített felvidéki magyarok többnyire rosszabb gazdasági és szociális körülmények közé kerültek, mint amilyenek között korábbi otthonukban éltek. (Miklós Péter: A kollektív bűnösség elvének gyakorlati alkalmazása Közép-Európában. Gondolat Kiadó, Budapest, 2025, 154 oldal)

Borítókép: A felvidékről kitelepített magyarok egy vasútállomáson 1947-ben (Forrás: Fortepan / Rózsa László) 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.