Kollektíven bűnösnek bélyegezve

Miklós Péter a Csanád vármegyei kényszerű népmozgásokat, lakosságcseréket, azok tragikus emberi mozzanatait mutatja be. Recenziónk.

A tényfeltáró könyvek hosszú sorába illeszkedik Miklós Péter, a Magyar Nemzet rendszeres külső szerzőjének legújabb könyve is. A tősgyökeres szegedi történész – a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar művelődéstudományi tanszékének docense – évtizedek óta foglalkozik Szeged és Csongrád-Csanád vármegye történetével, a helyi emlékezetkultúra formálásával, kutatóként, oktatóként, publicistaként, könyvíróként is.

Ebben a könyvében a második világháború után a Csanád vármegyében lezajló kényszerű népmozgások, lakosságcserék folyamatát, részletes adatait, tragikus emberi mozzanatait mutatja be levéltári források és korabeli sajtóanyagok feldolgozása alapján.

Forrás: Libri.hu

Tanulmánya első részében a Csanád vármegyei – Almáskamarás, Kübekháza és Újszentiván községben élő – német ajkú lakosság 1945 utáni kollektív megbélyegzését, üldözését és 1946-os kitelepítését mutatja be. Ezen belül a legrészletesebben a Szegedtől délkeletre fekvő Újszentiván német anyanyelvű lakosságát sújtó deportálás, internálás, föld- és házelkobzás, majd Németországba kitelepítés történetét és megrázó adatait tárja az olvasó elé. A többnemzetiségű, magyarok, németek (svábok) és szerbek által lakott faluból az egykor legnagyobb lélekszámú nemzeti közösség teljesen eltűnt. Hasonlóan tragikus következményekkel járt az 1945 utáni soviniszta, magyargyűlölő csehszlovák kormányzat által 1947-ben kikényszerített lakosságcsere is. A Csanád vármegyét érintő szlovák (önkéntes) ki-, és felvidéki magyar (kényszerű) betelepítés eseménytörténetét a három leginkább érintett, a XIX. századtól többségében szlovákok által lakott falu – Pitvaros, Ambrózfalva és Csanádalberti – példáján keresztül mutatja be Miklós Péter. A konkrét adatok és családtörténetek szerinte azt bizonyítják, hogy a vagyonuktól megfosztott, szülőföldjükről elűzött, Dél-Alföldre telepített felvidéki magyarok többnyire rosszabb gazdasági és szociális körülmények közé kerültek, mint amilyenek között korábbi otthonukban éltek. (Miklós Péter: A kollektív bűnösség elvének gyakorlati alkalmazása Közép-Európában. Gondolat Kiadó, Budapest, 2025, 154 oldal)

Borítókép: A felvidékről kitelepített magyarok egy vasútállomáson 1947-ben (Forrás: Fortepan / Rózsa László)