A héten döntenek a Sejtbankról

Elnapolták a tegnap megkezdett első magyarországi őssejtper soron kívüli tárgyalását. A júniusi folytatásig a felek az újabb iratokat tanulmányozzák át. A Fővárosi Bíróság azonban három napon belül, ideiglenes intézkedéssel dönt arról, hogy a pert indító Sejtbank Kft. folytathatja-e tevékenységét. A cég vezetője Merhala Zoltán, az orvos genetikus Czeizel Endre egykori titkára, akit a béranyaperben első fokon felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek.

A béranyaperben első fokon egy év és tíz hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapó Merhala Zoltán által vezetett Sejtbank Kft. az egészségügyi tárca, illetve az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) elleni keresetében azt fejtette ki, hogy az ETT túlterjeszkedett hatáskörén, amikor januárban kutatási területté nyilvánította a köldökzsinórvér-őssejtbank vállalkozás tevékenységét. A felperes jogi képviselője a tárgyaláson kifejtette: a társaság a Magyarországon levett köldökzsinórvér külföldre szállítását és tárolását szervezi egy svájci cég alvállalkozójaként. Azt kérik a bíróságtól, hogy a minisztériumot – és ezen belül az ETT-t – kötelezze arra, vonja vissza állásfoglalását, amely szerint a köldökzsinórvér-őssejtek gyűjtéséhez és tárolásához speciális engedélyek szükségesek. A gyermeke megszületését váró öt szülő ragaszkodik ahhoz, hogy újszülöttjeiktől az orvos levehesse a vért, s azt átadhassák a kft. képviselőinek.
A minisztérium jogi képviselője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a köldökzsinórvérből származó őssejt saját célú felhasználásának még nincs klinikai gyakorlata, többnyire a csontvelőből nyert őssejtet használják gyógyításra a donor rokonai körében.

A felperes számos külföldi és magyar szaktekintélyt, köztük a párizsi székhelyű Európai Transzplantációs Társaság elnökét, valamint a béranyaperben első fokon másfél évi felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtott Czeizel Endre orvos genetikust idéztette volna be tanúként, ám a bíróság ezt nem látta szükségesnek.
A tárgyalás szünetében, a bírósági folyosón is élénk vita folyt arról, miként lehet visszaélni az újszülöttektől vett vérmintákkal: többek szerint a vért feldolgozás után olyan kísérletekhez vagy éppen betegségek kezeléséhez is használhatják, amelyhez ellenőrzött anyag kellene. Azonban a vér ebben a formájában csupán egyszerű áru, amihez megfelelő minőségbiztosítás szükséges. Az orvosok némelyike szülői nyomásra hajlandó levenni a köldökzsinórvért, pedig hivatalosan csak a kijelölt kórházakban tehetik meg ezt. A csecsemő vérét futárral küldik el a külföldi sejtbankba, de ennek pontos módjáról mindeddig nem esett szó. Miként arról sem, hogy a szülő és a cég közötti szerződés kit mire kötelez, illetve kinek milyen felelőssége van az ügyletben.
Kereszty Éva, az egészségügyi tárca főosztályvezetője a tárgyalás után újságíróknak elmondta: jelenleg az orvostudomány nem ismer olyan betegséget, amely csak a köldökzsinórvérből nyert őssejttel gyógyítható.