A tél szigorú volt a szőlőültetvényekhez

A tavalyi károknál nagyobb pusztítást okozott a fagy az idén a szőlőültetvényekben. Különösen a csongrádi, a hajós-bajai és a kiskunsági borvidéken jelentős a kiesés, de megszenvedte a hideget Tokaj-Hegyalja is. A károk enyhítésére segítség lehetne az állami támogatás, ám egyelőre semmi jele nincs annak, hogy a földművelésügyi tárca komolyan venné a szőlőültetvények elfagyását, a falugazdászok ugyanis a mai napig nem kezdték meg a károk felmérését.

A Magyarországon található kilencvenháromezer hektárnyi szőlőültetvényben a tavalyi fagykároknál nagyobb pusztítást okozott a hosszú ideig tartó tél. A hideg különösen a csongrádi, a hajós-bajai és a kiskunsági borvidéken okozott jelentős kiesést, de a tavalyi helyzettől eltérően más borvidékeken is komolyabb károk keletkeztek – nyilatkozta lapunknak Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárhelyettese.
A téli hideg után kialakult csapadékos időszak a szőlőt még nem érintette, mert a növény mélyebben gyökerezik, mint a kalászosok, ezért gyökérzete a mélyebb talajrétegekből is képes volt vizet „vételezni”. Ha azonban az aszály kitart, akkor jelentkezhetnek a gabonaféléket már sújtó problémák – mondta Horváth Csaba. A főtitkárhelyettes az elmúlt napokban hullott eső kapcsán megjegyezte, most a csapadék és a meleg a növény-egészségügyi problémákra hívja fel a figyelmet, mert ez az állapot nagyon kedvez a lisztharmat és a peronoszpóra kialakulásának. Igaz, e betegségek ellen létezik hatékony védekezés – tette hozzá.
Az idei év várakozásairól még korai beszélni, még nem lehet tudni, hogy milyen lesz az idei év – közölte Horváth Csaba, aki a tavalyi évjáratot úgy jellemezte, hogy az összességében jó volt, de mégsem az igazi. A napokban is zajló borversenyek ugyanis azt mutatják, hogy a vörösborok szépek lettek, de a fehérborok kicsit gyengére sikerültek és nem csillognak igazán.
A szigorú tél jelentős károkat okozott Tokajhegyalja szőlőültetvényeiben is, Erdőbénye, Olaszlika, Mád és Szegilong térségében az alsó fekvésű területeken az ültetvények negyven-ötven százaléka elfagyott, s még ha a tőkék a rejtett rügyekből ki is hajtanak, az új hajtásokból csak évek múlva lehet termésre számítani – tudtuk meg Tóth György erdőbényei hegyközségi elnöktől.
A szakember – aki a Lőcsei Szőlőbirtok és Pincészet Kft. termelési igazgatója, kistermelőként pedig húsz hektáron gazdálkodik – elmondta, a tokajhegyaljai ültetvények árbevétele közepes évben ötszáz-hatszázezer forint között mozog hektáronként. Az átlagosan harminc százalék körülire becsülhető terméskiesés ugyanekkora mértékű árbevétel-kiesést jelent a gazdák számára, amit a kisebb ültetvényesek nehezen tudnak túlélni. A károk enyhítésére segítség lehetne az állami támogatás, ám egyelőre semmi jele nincs annak, hogy az FVM komolyan venné a szőlőültetvények elfagyását. A falugazdászok ugyanis a mai napig nem kezdték meg a károk felmérését.
Tóth György szerint ilyen körülmények között különösen sérelmes, hogy a szaktárca leállította a géptámogatások kifizetését is. A kisebb gazdaságokat az európai csatlakozás előtti utolsó évben ez különösen hátrányosan érinti, mert nem tudnak közelíteni az Európai Unió magasabb műszaki színvonalához. A műszaki fejlesztésre pedig nagy szükség lenne, mert a minőség és eredetvédelmi normák teljesítése másképpen nem oldható meg.
Nem kedvez a kisebb gazdálkodóknak a bortermelés jogi szabályozása sem, hiszen aszúbort például a jelenlegi rendelkezések szerint csak friss aszúból és az évi mustból lehet készíteni. Ehhez pedig komoly műszaki háttér, oxigénmentes technológia bevezetése lenne szükséges.
Csongrád megye borairól ismert településeinek határában lesújtó képet mutatnak a szőlők. Az eddigi felmérések alapján a gazdák egyetlen szem szőlőre sem számíthatnak Csongrádon, Ásotthalmon és Pusztamérgesen viszont 95 százalékos kárt okozott a fagy. Gulyás Ferenc, a csongrádi hegyközség elnöke lapunk érdeklődésére elmondta, hogy az 1900 tagjuk közül 500 család alapozta szőlőtermesztésre jövőjét. Ezek valamennyien rendkívül rossz helyzetbe kerülhetnek, hiszen immár második éve semmilyen bevételük nem származik, mert a fagy tavaly télen is tarolt a szőlőföldeken. Gondjaikról tájékoztatták az agrártárcát és a kancellária miniszterét, de mindmáig nem kaptak választ arra, vajon az állam hajlandónak bizonyul-e, hogy némi támogatást nyújtson a bajba jutott termelőknek. Hektáronként ugyanis négy-ötszázezer forintra becsülhető az a kár, amely idén érte őket.
Pusztamérgesen és Ásotthalmon hasonló panaszokat lehet hallani a gazdáktól. Farkas Gábor pusztamérgesi gazda fivérével, Istvánnal 17 hektár szőlőföldön gazdálkodik. Példamutató termelőknek tartják őket a környéken, most mégis azt vallják: egzisztenciális gondjaik lesznek, mert a tavalyi és idei fagykárok miatt kénytelenek voltak hozzányúlni tartalékaikhoz. Ha az állam nem nyújt segítséget, miként tette azt tavaly, akkor hamarosan elfogy az összes pénzük. Gondjaikat csak fokozza, hogy nemrég jelentősebb összeget költöttek a pincészetükre, amihez hitelt igényeltek. Fogalmuk sincs, miből törlesztik adósságukat, ha elfogynak tartalékaik.


I. Etyek Pincefesztivál.
Pincefesztivált rendeznek ma Etyeken, ahol az első alkalommal meghirdetett, kulturális programokkal színesített eseményen hatvan borász mutatja be borait. Az I. Etyek Pincefesztiválra az ország valamennyi szőlőtermő vidékéről meghívást kaptak a családi pincészetek képviselői és a borászok, illetve az egyes tájegységeket reprezentálva bemutatkoznak népművészek és mesteremberek. Az esemény fővédnöke Habsburg Ottó.

A legnemesebb aszúk vetélkedője.
Második alkalommal rendezik meg a tokaji borok fesztiválját május 28. és június 1. között Tokajban, amelybe a környék 27 községe kapcsolódik be valamilyen módon. A rendezők a fesztivállal a tokaji bor imázsát szeretnék növelni azzal a nem titkolt szándékkal, hogy újabb híveket szerezzenek a tokajinak, de a rendezvény – ha áttételesen is – megpróbálja irányítani a tokaji jövőjét itthon és a nagyvilágban is. A program május 28-án szerdán Tállyán kezdődik a Tokajhegyaljai Borvidéki Borversennyel, amely most a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulója alkalmából a Rákóczi Borverseny nevet kapta, és a legnemesebb 5-6 puttonyos aszúk és aszúeszenciák vetélkedője lesz.

Élesedő uniós borverseny.
A magyar szőlős- és borosgazdák élesedő versenyre számíthatnak Magyarország európai uniós belépését követően – véli Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára. Szerinte az uniós csatlakozásig hátralévő valamivel kevesebb, mint egy évben még sok körülmény vár tisztázásra a magyar szőlő- és borágazatban, annak érdekében, hogy az e területen tevékenykedő gazdák és gazdaságok a lehető legkedvezőbb feltételekkel csatlakozhassanak az unió egységes piacához. Emellett tisztázni kell, hogy a szőlősgazdák pontosan milyen módon vehetik igénybe az uniós támogatásokat. (MTI)