Napjainkban sok az olyan elszegényedett, eladósodott ember vagy akár kisvállalkozó, akinek sürgősen pénzre van szüksége. A bankoktól nem remélhetnek gyors, kibírható kamatozású és feltételű kölcsönt, ezért nem ritka, hogy uzsorásokhoz fordulnak. Ők azonban ennek a helyzetnek a vámszedői. Lecsúszott, nemegyszer a rendőrségtől, a Belügyminisztériumtól, az ügyészségtől, vagy éppen az ügyvédi kamarától kiszuperált zugírászok a segítőik. Tavaly hét, idén már öt ügyvédet gyanúsítottak meg azzal, hogy a lakásmaffiát szolgálta.
Jellemző elkövetési mód, hogy a csaló egy általa bérelt ingatlant ad el, a bérleti szerződésen szereplő adatok alapján. Az sem ritka, hogy kinéznek egy nagy értékű ingatlant, megszerzik annak tulajdoni lapját és hamis okmányokkal kölcsönt vesznek fel rá. A csalók az idős, magatehetetlen emberek cselekvőképtelenségét kihasználva megszerzik vagyonukat, ingatlanjaikat – tájékoztatott Tóth Ferenc alezredes. Amikor 2001 júniusában megalakult a BRFK-n belül a Kaptár-csoport, ezerszámra kapták a leveleket, bejelentéseket. Abban az évben 151, 2002-ben 163, míg idén 66 nyomozás indult, több-kevesebb sikerrel.
Az ingatlancsalásokban lényegében azonos az ügyvédek és a közjegyzők szerepe, függetlenül az elkövetés módszerétől. Az ő dolguk a szerződés írása, a jogi háttér biztosítása. Lebukásnál azonban ők azok, akik általában vagy megússzák a gyanúsítást és az előzetes letartóztatást, vagy ügyesen kihúzzák magukat az ügyből nemegyszer úgy, hogy bűntársukra tesznek terhelő vallomást. Közjegyzőt pedig még egyszer sem gyanúsítottak meg, holott a Sors-Társak Egyesület mintegy 30 olyan közjegyzőről tud, akik valamely módon kapcsolatban állhatnak a lakásmaffiával.
Szokásos, hogy az ügyvédek arra hivatkoznak, hogy nem tudják az adatokat ellenőrizni, vagy éppen arról nem tehetnek, hogy a felek a szerződést nem teljesítik. Azonban Tóth Ferenc szerint annak mindenképpen gyanúsnak kéne lenni, ha egy ügyvédhez már a sokadik életjáradéki szerződést viszik. Hiszen az életjáradéki szerződés lényege, hogy valaki a tulajdonosi jogait úgy ruházza át másra, hogy az havi életjáradékot és gondoskodást kap cserébe. Az alezredes egy jelenleg is folyó nyomozás esetével példázza ezen elkövetési mód lényegét: egy idős, beteg néni rosszul lett az utcán. Odasietett egy férfi, aki hazakísérte, és felajánlotta a neki, hogy ha szüksége van rá, szívesen gondozza. Rendszeresen járt a férfi az idős, egyedülálló asszonyhoz, aki egy idő után megszerette a gondozóját. Később kifaggatta a nénit az ingatlanjairól, vagyontárgyairól, s kiderült: három háza is van a faluban. A férfi rávette az asszonyt, hogy kössenek életjáradéki szerződést, s havi tizenötezer forintért és ellátásért legyen az övé az egyik 2,5 millió forintot érő háza. El is készült a szerződés, ám az ügyvéd nem is találkozott az asszonnyal, így beleegyezéséről sem tudhatott. Később a férfi adásvételi szerződést íratott alá az asszonnyal, akinek fogalma sem volt arról, hogy eladta a házát. Még később a haláláig tartó haszonélvezeti jogáról is lemondatták a nénit, pénzt azonban a mai napig nem látott az ügyletből.
Az életjáradéki szerződésekkel való elkövetési mód a lakásmaffiás ügyek 5 százalékát teszi ki – állítja Tóth Ferenc. Azonban sokszor magára hagyják az idős, beteg, magatehetetlen embert, nemegyszer vidéki sufniba helyezik el, ahol hamar meghal. Előfordult, hogy éhen halt az áldozat.
Egy másik esetben egy 1999-ben elhunyt néni adataival visszaélve szereztek meg 2001-ben – ügyvédi segédlettel – egy huszonnégymillió forintos házat. Az ügyvédet korábban már kizárták a kamarából, de ő továbbra is dolgozott, hamis, vagy a más nevére szóló szárazbélyegzővel hitelesítette a szerződéseket.
Török-Szabó Erzsébet szerint azóta vannak a visszaélések, amióta az ügyvédek és közjegyzők betették a lábukat az ingatlanpiacra. Előtte elenyésző volt a csalások száma. Bizonyos bűnözői csoportok az utóbbi időben átálltak az ingatlanüzletre, mert ebben jó pénz van, lakás pedig kevés. A legtöbb lakásmaffiózó közjegyzővel készítteti el a szerződést, mert akkor nem kell jogerős bírósági ítélet ahhoz, hogy a szerencsétlen áldozatot kilakoltassák. A procedúrát pedig sokszor a rendőrség biztosítja, védve a kilakoltatókat.
Az ügyvéd vagy a közjegyző sokszor nem ismerteti meg az áldozattal a szerződés tartalmát, s a közvetítő vagy bonyolító adatai alapján írja meg az adásvételi szerződést. A lakásukat hitelfedezetként felajánló tulajdonosok aláírás előtt többnyire el sem olvassák a szerződést. Ha mégis megteszik, az ügyvédek vagy közjegyzők megnyugtatják: nincs jelentősége annak, hogy a szerződés adásvételről vagy jelzálogjog érvényesíthetőségéről szól.
Török-Szabó Erzsébet elmondta: mintegy 30 közjegyzőről tud, akik színlelt adásvételi szerződéshez adták a nevüket. Köztük is van egy olyan, akinek a rokona magas állami funkciót is betölt. A köréjük csoportosuló bonyolítók azok, akik az ügyletet elejétől a végéig követik. Általában egy közjegyzőhöz két-három bonyolító jár rendszeresen. Ha lebukik a társaság, a bonyolítókat a legjobb, úgynevezett sztárügyvédek védik. Az ügyvéd vagy közjegyző ellen pedig sokszor meg sem indul az eljárás, hiszen feljelentést csak ritkán tesznek ellenük.
A földhivatali káosz is a lakásmaffia táptalaja – állítja Török-Szabó Erzsébet. Megtörtént – meséli az elnök –, hogy egy tulajdoni lapot fél óra különbséggel kértek ki és a két iraton más adatok szerepeltek. Az elnök állítja: a maffiózóknak egy-három napon belül bejegyzik a tulajdonjogot vagy jelzálogot, míg más évekig is vár, mire ingatlanja a saját tulajdonába kerül.
Az elmúlt hetekben hirdettek ítéletet egy rendkívül súlyos ügyben, amelyben két férfi a lakásukért és betétkönyvükért ölt meg két embert. A bűnügyben szereplő ügyvéd az ügyészség szerint többek között egy olyan meghatalmazásra tette ellenjegyzését, amelyen még sem a meghatalmazott, sem a tanúk aláírása nem szerepelt, s a meghatalmazó hozzájárulása nélkül készült el. Ily módon a bűnözők egy meggyilkolt idős ember 5,25 millió forintjához jutottak hozzá. Másik esetben szintén egy később meggyilkolt nő lakására kötött adásvételi szerződést, hogy ismerőse anélkül tarthassa meg az államtól kapott nyolcszázezer forintját, hogy azt az eredeti célra, azaz lakásvásárlásra fordítaná.
A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletében dr. F. Olympia kétéves, négy évre felfüggesztett börtönt kapott, s öt évre eltiltották szakmája gyakorlásától, s még kettőszázezer forint pénzmellékbüntetést is fizetnie kell. Míg a gyilkosokat, Gombos Györgyöt életfogytiglani fegyházbüntetésre, társát, Budai Lászlót, tizenöt év fegyházbüntetéssel sújtották.
A történet vérfagyasztó, s jól látszik: a vagyon elleni bűncselekmények elkövetői egyre erőszakosabb módszerekkel érik el céljaikat. Budai László 1999 tavaszán Jászágó községben felajánlotta az idős, gondnokság alatt álló M. Zsuzsannának, hogy egy helybeli, de kisebb bérű lakás elcseréléséhez segítséget nyújt. Ennek reményében a nő aláírt egy előre elkészített adásvételi szerződést, majd a férfi egy átmeneti szállásra vitte őt. Lakását pedig eladta hétszázezer forintért. Egy alkoholista férfit ugyanígy károsított meg Budai. Később a vádlott szülei egyik ismerősének, az idős, beteg, V. Józsefnek 1999 nyarán felajánlotta, hogy kocsival elviszik őt látogatóba hozzájuk. Mivel az idős bácsinak volt egy tanyája a községben és valóban jó ismeretségben állt a Budai családdal, örömmel ment a fiatalokkal Jászágóba. Ezután Budai barátjával, Gombos Györggyel, V. József lakásából elvitték annak betétkönyveit, értékpapírjait. Hamis meghatalmazást írtak, melynek értelmében az idős bácsi meghatalmazta egy hajléktalan ismerősüket, a harmadrendű vádlottat, M. Györgyöt a számlákon lévő 5,25 millió forint felvételére.
A súlyos beteg V. József a községbe érkezése után elesett, s combnyaktörést szenvedett. Azonban a Budai család, idősebb Budai László és Gáspár Klára nem hívott orvost, hanem hagyták, hogy a magatehetetlen idős ember két hétig jajgasson. Ekkor a fiatalok felvetették, meg kéne szabadulni az öregtől, hogy ki ne derüljön csalásuk. Budai ebben nem akart részt venni, így Gombos egyedül kivitte a bácsit egy közeli búzatáblához, megfojtotta, majd elásta. Később még hétmillió forintot emeltek le több vádlott, így az ügyvédnő segítségével V. József számlájáról.
Fenti módszerrel a budapesti G. Viola nevében egy autót lízingeltek, amit nem fizettek ki, később megszerezték a lakását, majd a nőt is megfojtották, s egy pincében elásták. A nő egy most tizennyolc éves fiút hagyott hátra maga után.
Horváth Jenő, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke lapunknak elmondta: ha meggyanúsítanak egy ügyvédet, akkor a rendőrség azonnal értesíti a kamarát, az pedig elindítja a fegyelmi eljárást. Amit általában legalább az elsőfokú ítéletig felfüggesztenek. Ha három évnél súlyosabb büntetéssel fenyegetett, szándékos bűncselekmény miatt vádat emelnek egy ügyvéd ellen, akkor automatikusan felfüggesztik kamarai tagságát, amely a jogerős ítéletig tart. Ha bűnösnek mondják ki, végleg kizárják a kamarából. Ilyenkor le kell adni az igazolványt és a szárazbélyegzőt. Előfordul persze, hogy visszaélnek a szárazbélyegzővel, de ez Horváth Jenő szerint a törvényhozás bűne. Hiszen manapság bárki csináltathat ilyet, különösebb bizonyítvány sem kell hozzá. Az ügyvéd szerint szigorú számadási kötelezettség alá kellene sorolni az ügyvédi bélyegzőket; a készítőnek el kellene számolniuk minden egyes darabbal, a kamara igazolása mellett.
A lakásmaffiaügyek elterjedésével nem csökkent az ügyvédekbe vetett bizalom Horváth Jenő megítélése szerint. Hiszen, mint a kamara elnöke fogalmazott, a több tízezer szerződést megkötő ügyvédek között évente csupán 8-10 akad, akit meggyanúsítanak valamilyen lakásmaffiához köthető bűncselekménnyel. Hozzátette: idén öszszesen 100 panasz érkezett ügyvédekre, melynek általában a hatvan százaléka lehet jogos.
A kamara elnöke szerint az ügyvédeknek be kellene csatlakozniuk a BM adatfeldolgozó bázisába, hogy a személyi okmányokat ellenőrizni tudják. Szeptembertől naprakész internet-adatbázisa lesz a kamarának az ügyvédekről. Itt az ügyfél tájékozódhat arról, hogy a nála jelentkező ügyvéd valóban kamarai tag-e. Az ügyvéd szerint a törvénykezés szigorúbban is büntethetné a zugírászatot. Hozzátette: persze azért az ügyfelek is óvatosabbak lehetnének.
origo.hu
Orbán Viktor: A nemzeti konzultációt töltsük ki minél többen! - videó
