Homályba veszett MSZP-s levelek

Az elhíresült Medgyessy-levelek körüli visszásságok a mai napig nem tisztázottak, a Magyar Posta Rt. kormányváltás után azonnal kinevezett új vezetése már nem tett jogi lépéseket az MSZP-vel szemben a jogsértéssel okozott kár megtérítésére. Azzal ugyanis, hogy a válaszlevelet is tartalmazó borítékokat postai feketemunkásokkal s máig homályban lévő vállalkozásokkal kézbesíttették ki, megsértették a hírközlési törvény idevágó passzusait, a posta közérdekű monopóliumát, s ezzel több száz milliós kárt okoztak a nemzetgazdaságnak.

Az MSZP-s kampánylevelek körül (amint mindannyian emlékezhetünk rá, bőven volt belőlük) sok tekintetben mai napig sűrű a hallgatás. Mindannyian emlékezhetünk arra, hogy 2001 decemberében Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt levélben fordult a választókhoz. Ennek módja azonban sok kételyt vetett fel. Az azonnal bejelentett kifogások nyomán akkor még a baloldalközeli sajtóorgánumok is szóvá tették aggályaikat a levéllel kapcsolatban. Mint emlékezetes, elhunyt személyek nevére is küldtek leveleket. A szocialista válasz a címlista forrását firtató kérdésekre az volt, hogy telefonkönyvekből dolgoztak. Az adatvédelmi biztos végül 2002 márciusában megállapította: megalapozott volt azok panasza, aki kifogásolták, hogy névre szóló küldeményt kaptak, noha nem is szerepelnek a telefonkönyvben. Péterfalvi Attila kiemelte: nyomozati jogkör hiányában nincs módja az adatbázis valódi forrásának kiderítésére. Az ombudsman szerint azért volt jogellenes az MSZP eljárása, mert annak a törvénynek a hatálya, amely a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szól, nem terjed ki a politikai pártokra, ráadásul a szocialisták utólag akarták legalizáltatni az adatgyűjtést. Harmadsorban pedig azért volt jogellenes az akció, mert az MSZP nem jelentette be előzetesen az adatkezelést az adatvédelmi nyilvántartásba. Péterfalvi Attila ezek után felszólította az MSZP-t a jogellenesen létrehozott adatbázis megsemmisítésére. Baja Ferenc, a szocialisták kampányfőnöke akkor úgy nyilatkozott: fenntartják álláspontjukat, s csak harminc napon belül adnak választ az adatvédelmi biztosnak. Az MSZP-ben feltehetően mégiscsak megszívlelték Bárándy György ügyvéd szavait – aki úgy fogalmazott, az MSZP-sek jobban tennék, ha azonnal reagálnának a jogi aggályokra, különben megerősíthetik a külső szemlélőben, hogy valami nincs rendben az üggyel kapcsolatban. Ezért másfél hét múlva az ombudsman ismételt felszólítására mégiscsak megsemmisítették az adatbázis nagy részét. Igen rövid ideig maradt tehát az MSZP adatok hiányában, ha egyáltalán azok nélkül maradt. Nem sokkal ezután ugyanis már hozzájuthatott a választók adataihoz, hiszen a választási törvény a választás előtt röviddel már lehetővé teszi a hozzáférést a választók névsorához. Baja Ferenc teátrális külsőségek közepette, az optimális időpontban nyomta meg a delete gombot, ám jelezte, azt a harmadik adatbázist, amely – állítása szerint – az MSZP-vel továbbra is kapcsolatot tartani akaró, a kampányanyagokat kifejezetten igénylő kétszázezer állampolgár adatait tartalmazza, csak a második forduló után semmisítik meg. Baja az ellenkező értelmű panaszok ellenére is fenntartotta ugyanakkor, hogy a telefonkönyvben található előfizetők szolgáltattak alapot a postázáshoz, s azt is állította, hogy a párttal további kapcsolatot nem igénylő polgárokat tartalmazó adatbázist is kitörölték a számítógépből. Szakértők szerint már ekkor sem az volt a gond csupán, hogy a színpadiasan megsemmisített adatbázist előtte már lemásolhatták. A MSZP-t levélben is „kikosarazókról” készült adatbázis ugyanis eleve alkalmas lehetett arra, hogy lajstromba vegyék azokat a polgárokat, akik vették a bátorságot és fáradságot a szocialistáktól való nyílt elhatárolódásra. Természetesen nem úszhatta meg alapos kritika nélkül a demokratikus jogállamiság egyik garanciális védelmezője, az ombudsman sem. Baja Ferenc feddően, egyben az adatvédemi biztost meggyanúsítva kijelentette: Péterfalvi Attila meglehetősen szigorúan, a szakmai szabályok betartásával, ám „politikai nyomás alatt” járt el.
Kisebb publicitást kapott viszont az a fontos körülmény, hogy Medgyessy Péter kampánylevelei kézbesítésének mikéntjét mai napig sűrű homály fedi. Mint múlt év áprilisában Kalmár István akkori – a kormányváltás után természetesen rögtön leváltott – postai elnök-vezérigazgató nyilatkozatából kiderült: a levelek kézbesítésében a Magyar Posta gyakorlatilag nem vett részt. Az elnök-vezérigazgató beszámolt a belső vizsgálatról is, amelynek nyomán fény derült arra, hogy az MSZP törvénysértő módon nagy számban juttatott el feladási díj kiegyenlítése nélkül kampányleveleket a postahelyekre, ahol MSZP-s aktivisták hivatali idő alatti feketemunkára késztettek levélkézbesítő munkatársakat. Az egyik ilyen esetről a Magyar Nemzet számolt be annak idején, amelyet a zuglói 1. számú postahivatalban tártak föl, bár a postahivatal vezetője megtagadta a nyilatkozatot, mondván, a posta belső ügyéről van szó.
Akkor a posta jogi igazgatósága nemcsak fenntartásait fogalmazta meg az ügygyel kapcsolatban, de az MSZP törvénysértésének tényére is felhívta a figyelmet. Mint belső levelükben fogalmaztak, a kilencgrammos levélküldeménnyel kapcsolatos postai szolgáltatás fenntartott szolgáltatásnak minősül, s csakis a hírközlési törvény által kijelölt egyetemleges szolgáltató, vagyis a Magyar Posta Rt. kézbesítheti. (Tehát ezen a területen a posta monopóliumát a törvény garantálja.)
A jogszabály szerint ez alól kivételt csak az jelenthet, ha valaki ezt nem rendszeresen és ingyenesen végzi, ám mindennek többmilliós példányszámú küldemények esetében nincsen realitása. Ezt támasztja alá az a nyilvánvaló tény is, hogy milliós nagyságrendben csak olyan szakcég képes leveleket kézbesíteni rövid időn belül, amelynek megfelelő logisztikája van, így Medgyessyék azon védekezése, hogy aktivisták vitték házhoz a leveleket, teljességgel valószerűtlen. (Az egyébként sokak számára nem jelentett megnyugvást, hogy pártaktivisták járják házaikat jóval a kampányidőszak előtt, részletes adatokat szerezve életkörülményeikről.)
A Magyar Posta jogi igazgatósága múlt év áprilisában azt javasolta, hogy tegyenek bejelentést a Hírközlési Felügyelethez, állapítsa meg a szabálysértést, és alkalmazzon az MSZP-vel szemben bírságot. További javaslatuk az volt, hogy a jogsértően postai tevékenységet végzővel szemben is járjanak el, egyszersmind bírságot kiróva rá. Végezetül azt is indítványozták, hogy mind a feladó MSZP-től, mind pedig az illegális kézbesítőtől követelje a polgári törvénykönyv idevágó paragrafusa alapján az okozott kár megtérítését, mivel ráadásul válaszlevelet is tartalmazó postai borítékot csakis a Magyar Posta kézbesíthet. Az MSZP még 2002. március 20-án arról számolt be lapunknak, hogy újabb hárommillió kampánylevelet küld szét az országban. Így nem okozhat fejtörést annak kiszámítása, hány száz millió forintos bevételtől esett el a Magyar Posta a törvényt megkerülő szocialista eljárásokkal. A Magyar Postán keresztül a magyar államot, s így az adófizető állampolgárokat rövidítették meg.
A posta jogi igazgatósága a Hírközlési Felügyeletnél még áprilisban kezdeményezte az eljárást. A felügyelet május 7-én kelt levelében az ígért mellékletek, illetve további adatok küldését kérte a Magyar Postától. Miután ez elmaradt, a Hírközlési Felügyelet alelnöke újabb levelet írt július 24-én, már a Medgyessy-kormány által kinevezett új vezérigazgatónak, Szabó Pálnak. Ebben értesítik, hogy miután a vizsgálat lefolytatásához szükséges adatokat nem kapták meg, az eljárást megszüntették. A Magyar Posta új vezetése és jogi igazgatója természetesen a feladótól – vagyis Medgyessy Pétertől, illetve az MSZP-től – már nem kérte az elmaradt haszon, illetve a jogsértően okozott kár megtérítését.