Újra felajánlotta Taszár hasznosítását a kormány, amikor Donald Rumsfeld váratlanul személyes tárgyalást kért a magyar honvédelmi minisztertől – tudtuk meg Juhász Ferenctől, aki tegnap tért haza Washingtonból.
– Az amerikai védelmi miniszterrel három témát érintettünk – közölte lapunkkal a miniszter. – Első körben megköszönte azt a segítséget, amit a taszári bázis átadásával nyújtottunk, illetve azt a kiegyensúlyozott, kiszámítható politikai magatartást, amit az iraki válság kezelésével kapcsolatosan a kormány kifejtett. Második körben felmerült, hogy a taszári tábor továbbra is a délszláv térség logisztikai bázisaként működne, de felvetettem azt is, hogy közigazgatási szakemberek kiképzési központja lehessen. Ma Afganisztánban és Irakban is egy új, civil polgári önkormányzás, közigazgatás kell hogy kialakuljon, és az ehhez szükséges szakemberek képzéséhez a bázison adottak a feltételek – mondta Juhász Ferenc.
*
A honvédelmi miniszter hozzátette: írásos felkérés nem érkezik az ügyben, viszont megállapodás született egy amerikai–magyar kétoldalú katonai szakértői bizottság létrehozásáról, amely ezeket a kérdéseket megvizsgálja, és erre vonatkozólag javaslatot tesz Taszár jövőbeli célszerű felhasználási formájára.
Juhász Ferenc megjegyezte: ha a taszári katonai bázist az Egyesült Államok nem kívánja használni, akkor a Honvédelmi Minisztériumnak kell újragondolnia annak későbbi szerepét. Ez azt jelenti, hogy eggyel több repülőtere lesz az országnak és a magyar hadseregnek, tehát szóba kerülhet a létesítmény egyéb hasznosítása.
A Németországból később áttelepítendő alakulatok helyéről egyelőre nem volt szó – közölte Juhász Ferenc, csak azt jelezték az amerikaiak, hogy ezt is vizsgálják a Pentagonban. A honvédelmi miniszter ugyanakkor tudatta: ha konkrét kérdés hangzott volna el a német bázisok áttelepítéséről, továbbra is tartotta volna azt az álláspontját, hogy harcoló alakulatokat a kormány nem látna szívesen, de nem lenne ellenére valamilyen egészségügyi intézményt vagy logisztikai bázist befogadni az országba.
A miniszter úgy vélte, hogy egy logisztikai és utánpótlásbázis is gazdasági és biztonságpolitikai előnyöket jelenthetne a Magyar Köztársaságnak, ehhez nincs szükség katonai szervezet telepítésére. Mint fogalmazott, a „szigetállamiságunk” Szlovákia és Szlovénia csatlakozásával NATO-ban lassan megszűnik, így sokkal inkább olyasfajta együttműködést kell keresni, amely a Magyar Köztársaságnak is segítség, és az amerikaiak mozgását is támogatja.
– Őszintén szólva én azt szeretném, hogy ha Magyarország későbbi szerepe az Egyesült Államok haderejének európai diszlokációjában felmerül, akkor az ne jelentsen többet kiszolgáló és egészségügyi szerepnél – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint stratégiai okok sem indokolják, hogy harcoló alakulatokat telepítsenek Magyarországra. Hozzátette: ugyanakkor a Magyar Köztársaságban elképzelhető egy logisztikai bázis létrehozása, hiszen már most olyan infrastruktúrával rendelkezünk, hogy innen a környék összes országa elérhető. A leendő NATO-tagországok a szomszédaink, illetve közel vagyunk hozzájuk, az utánpótlás megoldható, mégis hátországszerű államnak számítunk, ezért komoly fantázia lehet egy magyarországi logisztikai támaszpont létrehozásában – fogalmazott a miniszter.
Juhász tájékoztatása szerint a tárgyalásokon szóba került az iraki szerepvállalásunk is, és jelezte, hogy a magyar kormánynak szándékában áll békefenntartókat küldeni a térségbe, és azt reméli, hogy a parlamenti ellenzéktől ehhez a szükséges támogatást megkapják majd. Ismertetése szerint a tárgyalás harmadik részében a magyar–amerikai katonai együttműködés olyan elemeit vitatták meg, amelyet újra kellene gondolni. Ilyen a Gripenek korszerű amerikai fegyvereinek megvásárlása, amelyben Magyarországnak érdeke a kedvező fizetési konstrukció. Megállapodtak, hogy áttekintik a katonai műszaki fejlesztési program keretében nyújtott tizenötmillió dollár felhasználását, amelynek segítségével korábban létrehozták a veszprémi légtér-ellenőrzési és irányítási központot, titkosító rendszert alakíthatott ki, és szoftverfejlesztéseket is végezhetett a magyar hadsereg. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta: a támogatások „újragondolása” nem áll kapcsolatban a felajánlásainkkal.
Juhász Ferenc beszámolt arról is, hogy az eredeti programban szereplő, Ukrajna NATO-szerepéről szóló konferencián a norvég, az amerikai honvédelmi miniszter mellett korreferátumot tartott arról, hogy általában mit jelent a haderő átalakítása Kelet-Közép-Európában, és milyen következményekkel kell számolni az átszervezések során. Közölte: arról ugyan nem volt szó, hogy a NATO szerepe, illetve a transzatlanti kapcsolatok hogyan alakulnak majd az elkövetkező időszakban, de mivel a NATO-főtitkár és tíz tagállam honvédelmi minisztere jelen volt, így az esemény több volt egyszerű szakmai tanácskozásnál. A tagállamok képviselői szót váltottak az esetleges NATO-együttműködésről, tájékozódtak arról: melyik ország miként venne részt az iraki békefenntartásban. Juhász szerint ebből a szempontból kimondottan érdekesnek bizonyult Olaszország és Norvégia szerepvállalása, mert mindkét állam minisztere elmondta, hogy ők korábban nem támogatták a katonai akciót, de most részt kívánnak venni a békefenntartásban.
origo.hu
Magyar Péterék hazudtak a rendezvényük költségeiről
