Kiknek áll érdekében a viszály?

Az MSZP-vel szimpatizáló, ám támogatói bázissal nem rendelkező horvátországi magyar szervezetek vezetőiből állítaná ki az anyaországi támogatásokat kezelő testületet a budapesti kormány. A félreállítottak a múlt vasárnapi választásokon Eszék-Baranya megyében – itt él a magyarok zöme – a huszonöt képviselői helyből huszonkettőt nyertek el.

Az alig tizenhatezres lélekszámú horvátországi magyarság körében soha nem tapasztalt szembenállás alakult ki az elmúlt hónapokban annak köszönhetően, hogy Budapestről próbálták eldönteni az egyes szervezetek közti erőviszonyokat. A vita az Illyés Közalapítvány (IKA) új kuratóriumának megalakulásakor kezdődött. A testület – a többi régióval ellentétben – nem hoszszabbította meg a horvátországi és az ukrajnai alkuratóriumok mandátumát, mert „egyensúlyosabb helyzetet, többarcú grémiumot” akart létrehozni, ugyanis „az elmúlt időszakban eltolódtak az erőviszonyok”. A kegyvesztettek közé tartozott a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK), az a szervezet, amely az eddigi három parlamenti, valamint négy helyhatósági választás mindegyikét megnyerte Horvátországban magyar riválisaival szemben. A szervezet az IKA korábbi alkuratóriumába négy tagot delegált, és az elnök (egy református püspök), valamint a testületnek automatikusan tagjává váló parlamenti képviselő is közéjük tartozott. Ez az állapot nem tetszett az új magyar kormánynak.

A HMDK idén márciusban nyílt levélben sérelmezte, hogy az IKA – indokolatlanul – nem hosszabbította meg a kuratórium mandátumát, kiskorúsítva ezzel az ott élő magyarságot, és semmibe vette a szervezet eddigi munkáját. Azt is sérelmezték, hogy Pomogáts Béla kuratóriumi elnök két horvátországi látogatása alatt nem kereste meg sem őket, sem az alkuratórium irodáját, ám tárgyalásokat folytatott a két másik szervezettel: az elapadt tagságú Horvátországi Magyarok Szervezetével (HMSZ) és az állításuk szerint illegitim Magyar Egyesületek Szövetségével (MESZ). Úgy vélik, a magyar kormány a közismerten jó szocialista kapcsolatokkal rendelkező HMSZ vezető, Csörgits József szájíze szerint cselekszik, aki nem is él Horvátországban. A HMDK mindezek miatt lemondásra szólította fel Pomogáts Bélát.
Miután kérésük nem talált meghallgatásra, nyílt levelet fogalmaztak a magyar miniszterelnöknek is, emlékeztetve őt kormánya álláspontjára, amely szerint nem avatkoznak be a határon túli magyarok belügyeibe, és az anyaországi belpolitikát nem exportálják a határon túlra. Ebben felemlegetik a március 15-i ünnepség botrányos megakadályozását is, hiszen Budapestről a „máshol vagy sehol” paranccsal lehetetlenítették el a nagykövetség részvételét az eszéki megemlékezésen – csak azért, mert a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ vezetője egyben a HMDK országos titkára is. Találkozót kértek a magyar miniszterelnöktől, ám kérésükre csak egy levél érkezett a kabinetfőnökétől, Draskovics Tibortól. Az ebben megfogalmazott mondat gyökeresen ellentmond az MSZP-kormány alapelvének, amely szerint csak a legitim határon túli szervezetek vezetőivel tárgyal: „Nincs jogalapja és nincs indoka sem a határon túli magyarság szervezetei, sem tagjai bármiféle megkülönböztetésének.” Ezek szerint a kormánynak a soron következő Máértre meg kell hívnia például az összes erdélyi polgári kört, a Markó-egyeduralmat megkérdőjelező, nemrégiben létrejött Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetőit is.

Jakab Sándort, a HMDK ügyvezető elnökét áprilisban meghívta az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága, hogy az IKA alkuratóriuma ügyében meghallgassák, ám a testület kormánypárti képviselői a meghallgatás előtt kivonultak az ülésről, lehetetlenné téve a napirend folytatását. Pomogáts Béla időközben a Magyar Demokratának – többek közt – azt nyilatkozta: a horvátországi magyar társadalom jelenlegi legerősebb szervezete a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége, természetes dolog, hogy helyet kell kapniuk az alkuratóriumban. Az elnök úgy vélte, a HMDK félti a monopolhelyzetét.

A politikai vita mellett vallási háborút is elindított az alkuratórium-csere. Az IKA szerint ugyanis a HMDK által támogatott református egyház (Horvátországi Magyar Református Egyház) nincs bejegyezve, ezért a budapesti egyeztető ülés határozata értelmében ők a Horvátországi Református Keresztyén Egyház püspökét, Lángh Endrét látnák szívesen az alkuratórium elnöki székében. Jakab Sándor szerint nem igaz a vád a bejegyzésről, szerinte eddig csak a statisztikai hivatalban lehetett lajstromba vetetni az egyházakat, ezt a több száz éves hagyományokkal rendelkező egyház is megtette, a horvát oktatási és sportminisztérium például már jóváhagyta számukra az iskolai hitoktatást. Ők a Magyar Reformátusok Világszövetsége és a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának tagjai, míg a Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöksége egy levélben Lánghékat ismerte el törvényes református egyháznak. Jakabék vitatják az utóbbit igazoló dokumentum hitelességét, és polgári pert kezdeményeznek ez ügyben.

A vita immár nem mentes a személyeskedésektől sem. Lángh püspök a horvát egyházügyi hivatalnak írt levelében szakadár szektának és nacionalista képződménynek nevezi református társait. A másik oldal szerint Lángh püspöknek vajmi kevés köze van a magyar kultúrához, gyerekei nem beszélnek magyarul, honlapján pedig azt írja: „A Horvátországi Református Egyház gyökerei a magyar nemzetiségű közösségben találhatók, de napjainkra ezek a közösségek gyors asszimilációt tanúsítanak a horvát kultúra irányába. Az egyház vezetését a jövő nyelvén: horvát nyelven gyakorolja. Természetes, hogy Horvátországban horvát nyelven beszélnek, nem igaz?”

A belső vitára a vasárnapi, első ízben megrendezett kisebbségi választások adtak újabb csattanós választ. A lóhalálában megszervezett voksoláson (a választók és a szervezetek négy napot kaptak arra, hogy jelölteket indítsanak) a baranyai háromszögben a magyar kisebbség harmada járult az urnákhoz. A szavazóknak nem volt egyszerű dolguk, mert a jelöltek nevei mellett nem tüntették fel a szervezetet, amely indította őket, így például a magyarok többsége által lakott Eszék-Baranya megyei listán (itt vannak a magyar iskolák is) hetvenöt indulóból kellett huszonöt nevet bekarikázni. Itt a HMDK huszonkét helyet szerzett, a MESZ hármat, a Csörgits-féle szervezet pedig nem ért el mérhető eredményt. A HMDK különben mindenütt győzött, ahol indult, kivéve a Hercegszőllősi járást, ahol a MESZ-hez hasonlóan öt emberük jutott be. Az MSZP által favorizált politikus, Csörgits József, aki a magyar választási kampány negatív elemeit átvéve harcolt a szavazók kegyeiért, ötvennegyedik lett Eszék-Baranyában, így nem jutott be a testületbe.