Kreolok a gótok ellen

A XX. század végén – minden várakozással és előrejelzéssel ellentétben – előtérbe került a nemzeti kérdés. Összecsaptak az indulatok a – nem feltétlenül tudományos – vitákban, s ez nagymértékben megnehezítette a kérdés tárgyilagos szakmai tárgyalását. Az eddig napvilágot látott nagyszámú kiadvány és szakmunka többnyire publicisztikai jellegű, politikailag motivált.
Hiányt pótol a Korona Kiadó kötete, amelyben az azelőtt harmadik világnak nevezett területek: Afrika, Ázsia és Latin-Amerika nemzeti jellegű ellentéteinek, nehézségeinek elemzését vállalja négy történész. Vizsgálják a gyarmatosítás és a függő helyzet hatását egyes területekre, a nemzeti felszabadító mozgalmakból megszülető nemzeti tudatot, amelynek olyan nagy szerepe volt a nemzetállamok megteremtésében. Figyelembe veszik a nemzet kapcsolatát a vallással, a nyelvvel, modernizációval és állammal, áttekintik a nemzeti eszme kialakulásának történetét.
Elsőnek Rostoványi Zsolt tanulmánya elemzi az iszlám világban zajló folyamatokat a Mohamed előtti gyökerektől a jelenig, sőt a lehetséges alternatívákig tárgyalva ezt az érzékeny és Európa sorsától nem független térséget. A szerző kisebb etnikumokat is bemutat a sorra vett országokban; s nagy jelentőséget tulajdonít a demográfiai körülményeknek, úgymint a népesség „fiatalságának”, egyszersmind felvázolja az arab–izraeli viszály történelmi hátterét is.
Balogh András Indiában vizsgálja a nemzeti kérdést, beleértve az angolok akaratlan szerepét az indiai nemzeti tudat kialakításában, annak gyökereit: az indiai nacionalizmus liberális és radikális irányzatait. Megismerteti az olvasót az indiai mozlimokkal, dravidákkal és a kasmíri kérdés jelentőségével, nemzetiség és nyelv viszonyával, amelyet legjobban az jellemez, hogy Nehru kizárólag angolul írt, és a függetlenségi mozgalmat is ezen a nyelven irányította. Egy brit tisztviselő napirendjének bemutatása jól szemlélteti, miért ragaszkodtak az angolok annyira a szubkontinens birtoklásához.
Búr Gábor afrikai nemzeti eszméket és folyamatokat jelenít meg Fekete-Afrika nyelvi, etnikai sokféleségének felvillantásával. Pánafrikanizmus, gyarmat- és nemzetállam küzdelme az utóbbi győzelmével, vallási és nemzeti tudatformák kölcsönhatásai formálják a kontinens mai arculatát.
Anderle Ádám ugyancsak nemzet és identitás kérdéseit veszi szemügyre Latin-Amerikában. A gyarmati korszak hirtelen megszűnésével a kontinentális összefogás terve kudarcba fulladt. Bolivar koncepciója nem vált valóra. A kreolok harca a „gót oligarchia” ellen, a nemzettudatok modernizálódása és a nemzetépítés populista kísérletei napjainkra a globalizációba ütköztek. A latifundiumok és az indiánok felszabadulása nem fért össze e természeti kincsekben oly gazdag kontinensen.
(Anderle Ádám – Balogh András – Búr Gábor – Rostoványi Zsolt: Nemzet és nacionalizmus. Korona Könyvkiadó, Budapest, 2003. Ára: 4500 forint)