Lendületben a tőzsdék

Ünnepek és kereskedési szünetek szabdalták az elmúlt hetet. A csonka héten a legjobb teljesítményt a frankfurti DAX mutatta, amely több mint három és fél százalékkal erősödött. A tengerentúli mutatók két százalékkal javultak, a pesti BUX két és fél százalékkal került feljebb három nap alatt. A magyar tőkepiacon a közgyűlések adtak jelzéseket a befektetőknek, s megkezdődött az első negyedéves gyorsjelentések publikálása.

Nehezen összehasonlíthatók a múlt heti tőkepiaci teljesítmények, mert ünnepnapok és kereskedési szünetek miatt eltérően voltak nyitva a legnagyobb piacok. A pesti tőzsdén a hét első három napján kereskedtek. Ezzel a párizsi és a frankfurti nyitva tartás összhangban volt, de Londonban és New Yorkban május elsején és másodikán is kereskedtek. A hosszú hétvége ezúttal nem gerjesztett eladási hullámot, mint ahogy hasonló esetekben szokás. A frankfurti DAX 3,7 százalékos növekedés után 2900 ponton fejezte be a csonka hetet, s ezzel az irányadó mutatók közül a legjobb teljesítményt nyújtotta. A párizsi CAC gyarapodása is meghaladta a három százalékot, míg a londoni FTSE ennek felével hízott. A tengerentúlon szintén nyereséges hetet zártak a befektetők.

Terjeszkedés

Kiugróan jó hetet zártak a Mol részvényesei, hiszen az olajtársaság papírja 4,6 százalékkal drágult, jelentős mértékben hozzájárulva a BUX heti teljesítményéhez. A horvát gazdasági minisztérium bejelentette, hogy – egy hónapos szünet után – folytatják az INA olajtársaság 25 százalék plusz egy szavazatot biztosító részvénycsomagjára kiírt privatizációs tárgyalásokat. Amint arról a Magyar Nemzet már beszámolt, a Mol mellett az osztrák OMV és az orosz Rosznyeft van versenyben. A nemzetközi sajtó már több változatot megszellőztetett a lehetséges eredményről. Mindenesetre horvát gazdaságpolitikusok elismerően nyilatkoztak korábban a Mollal való együttműködésben rejlő lehetőségekről, valamint a Mol ajánlatáról, amelyben részvénycsere is szerepel, azaz a magyar társaság partnerséget ajánl. Ugyanakkor az OMV mellett szól, hogy lapértesülések szerint az osztrák cég ajánlott legmagasabb összeget az eladásra kínált részvénycsomagért. Mához egy hétre az OMV képviselőivel találkoznak a horvát döntéshozók, kedden a Mol, szerdán pedig az orosz vevőjelölt ismertetheti az ajánlatának részleteit. Az INA magánosítása már hosszú ideje napirenden van. Megfigyelők szerint a jelenleg kitűzött júniusi határidőig sem biztos, hogy lezárható az ügylet, hiszen jövő áprilisban választások lesznek Horvátországban, s nem kizárt, hogy egy ekkora horderejű kérdés eldöntését a választások utánra halasztják.
Szintén egy folyamatban lévő privatizációs tender foglalkoztatja az OTP részvényeseit. A legnagyobb magyar bank a bolgár DSK bank százszázalékos részvénycsomagjáért verseng az osztrák Erstével. Korábban a bolgár illetékesek már nyilvánosságra hozták, hogy a legmagasabb vételárat – 311 millió eurót – az OTP kínálta, ugyanakkor azt is hozzátették, hogy nem a privatizációs bevétel a legfontosabb szempont a pályázat elbírálásakor. Ezt követően olyan feltételezések láttak napvilágot, miszerint a magyar vevő számára túl nagy falat a DSK. Ezt Csányi Sándor elnök-vezérigazgató Szófiában tartott sajtótájékoztatóján határozottan cáfolta. Az OTP meglévő tartalékai felhasználásával akár a DSK-nál háromszor nagyobb bankot is képes lenne megvásárolni – idézte Csányi Sándort az MTI tudósítója. Az elnök-vezérigazgató arról is tájékoztatta a bolgár sajtó jelen lévő képviselőit, hogy a magyar bankcsoport tavalyi nyeresége 300 millió euró volt, azaz nagyságrendje megegyezik a DSK-ért felkínált vételárral. A bolgár Bank Konszolidációs Társaság már két alkalommal elhalasztotta a döntést a DSK eladásáról.

Osztalékhozam

Tartja korábbi osztalékpolitikáját a Richter. A múlt heti közgyűlésen a tulajdonosok elfogadták az igazgatóság javaslatát, és a törzsrészvényekre 330 forint, az osztalék-elsőbbségi részvényekre 120 forint osztalékot szavaztak meg. A tulajdonosok részesedésének kifizetésére a tavalyi 24,4 milliárd forint nyereség egynegyedére van szükség. A közgyűlésen a tulajdonosok kérésére arról is határoztak, hogy az elsőbbségi részvényeket törzsrészvénnyé alakítsák, továbbá, hogy a kinyomtatott részvényeket dematerializálják. Hagyományosan stabil osztalékfizetők az áramszolgáltatók. Az Émász közgyűlésén részvényenkénti 400 forint osztalékot szavaztak meg a tulajdonosok. Ez azt jelenti, hogy a tavaly elért 1,239 milliárd forint nyereségből 1,22 milliárd forintot kifizetnek a részvényeseknek, s kevesebb mint húszmillió forint került eredménytartalékba. Mértékletesebbek voltak az Elmű tulajdonosai. A budapesti társaság a 11,7 milliárd forintos nyereségéből részvényenként 1500 forintot kifizet a tulajdonosoknak, de így is marad 476 millió forint az eredménytartalékban. Ugyancsak magas osztalékáról ismert a befektetők között a Zwack Unicum Rt. A részvényenkénti 750 forint a társaságnak összesen 1,5 milliárd forintos terhet jelent a 2,2 milliárd forintos profitból. Némiképp aggódással tölthette el a részvényeseket a közgyűlés napján publikált első negyedéves Zwack-gyorsjelentés, amelyben az adózás előtti eredmény majdnem a fele lett a tavalyi első negyedéves nyereségnek. Dörnyei Tibor megbízott vezérigazgató szerint ennek ellenére tartható a társaság éves terve. A tetemes különbség a tavalyi és az idei első negyedév között abból származik, hogy 2002-ben április elejére, míg az idén a hónap végére esett húsvét. A hagyományosan nagy forgalmat generáló ünnep miatti megrendelések ezért az idén már a második negyedévre estek. Az április végi adatok már a terv időarányos részét kétszázaléknyi pontossággal követik – mondta el Dörnyei.
Hullámvölgy
Több közgyűlésen kellett azzal szembesülniük a tulajdonosoknak, hogy nem számíthatnak az idén osztalékra. A nem fizetők közül erőteljes árfolyamesést szenvedett az elmúlt héten a Pannonplast (–2,6 százalék), a Nabi (–3,55 százalék) és a Humet (–3,6 százalék). A Pannonplast-közgyűlés vonzotta az idei szezonban a legnagyobb figyelmet, hiszen a vegyipari társaság papírjainak árfolyama az elmúlt hónapokban már mutatta, hogy a tulajdonosi szerkezet átrendeződése zajlik, s a megváltozott erőviszonyok a közgyűlésen válhatnak egyértelművé. Ez így is történt. A második éve kísérletező Karsai Holdingnak ezúttal sem sikerült helyet szereznie az irányításban, ezért a közgyűlést követően Karsai Béla, a szintén vegyipari társaság első embere úgy nyilatkozott, hogy újra kell gondolnia a Pannonplasttal kapcsolatos elképzeléseit. Szavaiból arra lehetett következtetni, hogy nem keresi tovább az együttműködési lehetőségeket. A Pannonplastot 25 éve irányító Fehér Erzsébet a közgyűlésen újabb három évre bekerült a megújított igazgatóságba, s a testület ismételten elnökké választotta. Fehér Erzsébet ugyanakkor a közgyűlésen bejelentette, hogy vezérigazgatóként nem szándékozik a jövőben tevékenykedni: a lejáró munkaszerződést nem hosszabbítja meg. A társaság irányítását a tisztújítást követően a Karsai Holdinggal rivalizáló Britton Kft. vette át, megszerezve a többséget az igazgatóságban.