Május 9-én délben a bankfiókba betérni szándékozókat egy idegen, biztonsági embernek tűnő férfi állította meg és küldte el azzal, hogy a félfogadás szünetel. Az ajtón kézzel írott tábla függött: technikai okok miatt zárva. Odabent közben – alig 6-7 perc alatt – nyolc embert mészároltak le, feltehetően Skorpió típusú gépfegyverrel. Megölték a bankfiók vezetőjét, a fiókvezető-helyettest, egy alkalmazottat, a helyettesítő pénztárost, a biztonsági őrt, egy biztosítási ügynököt és két ügyfelet. Az áldozatok nem is gondolhattak menekülésre. Szétlőtték a géptermet és a bankjegykiadó automatát, de a trezorhoz, amelyben több tíz millió forintot őriztek, nem nyúltak.
A fekete baseballsapkás, hátizsákos gyilkosokat többen is látták gyalogosan elsietni, de a lakótömbök között nyomuk veszett. Még azt sem sikerült kideríteni, milyen járművel hagyták el a helyszínt.
Fél órával a bűncselekmény után a város 30 kilométeres körzetében kordont vont a rendőrség, az országhatárokon pedig a legszigorúbb ellenőrzést vezették be. Egy órával később a hatóság nyilvánosságra hozta a 24 éves Farkas Róbert és a 28 éves Horváth Szilárd fényképét azzal, hogy közük lehet a bűncselekményhez. A szemtanúk azonban már akkor elmondták: egyik menekülő sem hasonlít a körözött férfiakra. Május 12-én Horváth egy televíziós stáb kíséretében feladta magát, de Farkas azóta sem került elő. Később a korábbi büntetése miatt börtönbe vonult Horváth Szilárd DNS-mintájáról kiderült: nem egyezik a helyszínen talált mintákkal.
A tizenöt ezres kisváros megbénult a sokktól. A gyerekeket nem engedték egyedül az utcára, és vadabbnál vadabb teóriák keltek szárnyra a támadás okáról, elkövetőiről. A terrorelhárító szolgálatot készültségbe helyezték, a városba több ezer rendőr érkezett. Több napig tartott a hajsza; a nyomozók hónapokra Mórra költöztek. Gyalogos, lovas, kutyás rendőrök és polgárőrök kutatták át a város környéki szőlőhegyeket, a Vértes erdős részét is, de sikertelenül. Nagy erőkkel és rendszeresen ellenőrizték az ország nagyobb szórakozóhelyeit is.
A Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság nyomozói eleinte abban bíztak, hogy a sorozatos razziák miatt egyre nagyobb nyomás alatt álló alvilág saját védelme érdekében kiadja vagy segít kézre keríteni a tetteseket. Számításaik szerint ehhez hozzájárulhatott volna a 25 millió forintos nyomravezetői díj, a vádalku, a tanúvédelem és új személyazonosság ígérete. Az ügyben roppant visszafogottan nyilatkozó rendőrök azonban eddig még nem közölték, élt-e valaki e lehetőségek valamelyikével.
Két héttel a gyilkosságok után a rendőrség két fantomképet is közölt, közben a Telefontanú zöld számára ezrével érkeztek a lakossági bejelentések. A Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság munkatársai mindegyiket ellenőrizték, több mint negyven, erőszakos bűncselekmények miatt körözött, többségében csepeli bűnözőt elfogtak, de a szálak nagy része tévútnak bizonyult.
Az osztrák rendőrség még június elején kézre kerítette H. Krisztiánt, aki az Országos Rendőr-főkapitányság szerint kapcsolatba hozható a móri üggyel. Emellett szól az is, hogy H. Krisztián és barátnője móri születésűek, sőt a fiatal lány a kirabolt bankfiók közelében lakik. Ráadásul a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó férfi három évvel ezelőtt Budapesten egy elszámolási vita közben megölte egyik bűntársát, a magyar rendőrség emiatt nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene.
A nagy ellenőrzések közepette júliusban rendőrkézre került K. Attila is, aki – a hírek szerint – vádalku fejében elmondta a nyomozóknak: tudott arról, hogy Kaiserék egy bizonyos „móri balhét” terveznek. Arról azonban, hogy meg is csinálták, a sajtóból értesült – állította. Úgy tudjuk, hogy K. Attilát, aki részletesen beszámolt Kaiserék más bűncselekményeiről, annak idején éppen azért nem vették bele a „nagy balhéba”, mert nagyon is „beszédesnek” ismerték.
Bár a gyilkosságokról egyre több, egymásnak ellentmondó hír jelent meg a sajtóban, a rendőrség egyre kevésbé reagált azokra. A nyomozás vezetői többször is kijelentették: nem kívánják cáfolatokkal veszélyeztetni a nyomozást. Azt azonban több alkalommal is sejteni engedték, hogy bizonyítékaik vannak Kaiser és Hajdú ellen, de állítólag lehetséges bűntársaik felkutatása érdekében nem lépnek elő velük.
Néhány héttel ezután hazánkba érkeztek az FBI bankrablásokra és nyomértelmezésre szakosodott munkatársai. A szervezet virginiai laboratóriumában elemezték a nyomokat, tanúvallomásokat, és elkészítették a gyilkosok profilját, azaz a bűncselekmény módjából, körülményeiből, a helyszínen fellelt nyomokból kikövetkeztetett jellemrajzukat.
A bank biztonsági kamerája – amely csak riasztáskor kapcsol be – semmit nem rögzített, mivel a dolgozók egyikének sem volt ideje leadni a jelzést.
A helyszínen talált nyomokból és abból, hogy szinte mindegyik golyó célba talált, a rendőrség arra következtetett, hogy fegyverhasználatban járatos gyilkosok követték el a bankrablást, ezért nemcsak azokat ellenőrizték, akik korábban pénzügyi intézet elleni fegyveres rablásban vettek részt, vagy azzal gyanúsíthatók, hanem az egykori terrorelhárító kommandósokat és az idegenlégiót megjárt személyeket is.
Május 24-én a rendőrség kérte a szomszédos államok hatóságainak segítségét, mivel felmerült az a lehetőség is, hogy a páratlanul brutális bűnözők külföldről érkeztek. A testvérszervezetek azonban nem tudtak használható információkkal szolgálni.
A Parlamentben néma felállással emlékeztek az áldozatokra, a május 17-i nemzeti gyásznapon félárbocra eresztették a Magyar Köztársaság lobogóját, a középületekre gyászlobogót tűztek ki.
Az áldozatokat az Erste bank saját halottjainak nyilvánította, a brutális támadás után a bank képviselői megkeresték a meggyilkoltak hozzátartozóit, és azóta is kapcsolatban vannak velük. A pénzintézet vezetői kezdettől fogva úgy vélekedtek: minden módon segítik a családtagokat, de nem tartoznak kártérítéssel, mivel a móri fiók ellen – ahol a törvény követelményeinek megfelelően alakították ki a biztonsági berendezéseket – terrorjellegű támadás történt.
A bank a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesületnél támogatói számlát nyitott, ahol szeptember végéig 120 millió forint gyűlt össze. Az adományozók kérésére a legtöbb anyagi segítséget a két kiskorú gyermeket nevelő család kapta. Az áldozatvédelmi szervezet a mai napig segíti a családokat.
Novemberben Székesfehérváron a meggyilkolt fiókvezető-helyettes férje és nagykorú gyerekei munkaügyi pert kezdeményeztek azzal, hogy a bank nem védte meg alkalmazottja életét, a megölt biztosítási ügynök szülei pedig kártérítési pert indítottak a pénzintézet ellen.
Jelenleg úgy tűnik, hiába került előzetes letartóztatásba a bűncselekmény két feltételezett tettese – Hajdú László és Kaiser Ede –, a bűncselekmény indítékait, körülményeit még nem sikerült felderíteni, és a rendőrség nem nevezte meg az esetleges bűntársakat sem. Hosszú hallgatás után a rendőrség mára, az évfordulóra ígérte új bizonyítékok bemutatását.
***
Új távvezérlésű kamerák. A móri támadás után létrejött a bankbiztonsági bizottság, amelynek tagjai, a kormányzati, pénzpiaci és biztonsági szakértők közösen dolgozták ki a bankbiztonság új szabályozási tervezetét. A tragédia után, az újabb előírásokat megelőzve az Erste Bank hálózatának egyharmadában az eddigieknél nagyobb felbontású videokamerákat szerelt be. Jelenleg tesztelik a digitális képrögzítési eljárásokat, a színes és a 360 fokban mozgó, távvezérlésű kamerák hatékonyságát, amelyeket minden fiókban bevezetnek, ha az eredmények kedvezők lesznek.
***
Kaiser Ede és Hajdú László közös bűnlajstroma:
2000. november 17-én fegyverrel próbálták a bevételt megszerezni a Keleti pályaudvari pénzváltóból, de a bűncselekmény meghiúsult.
2001. szeptember 27-én Budaörsön a Sony pénzszállítóját támadták meg. Kaiser mellbe lőtte a pénzszállítót, akitől 4,5 millió forintot vettek el.
2001. augusztus 31-én a XIII. kerületi Váci úti Bank Austria Creditanstalt pénzszállítóját támadták meg, de nem tudták elvenni a 11 millió forintot.
2001. december 5-én a csepeli 2. sz. postahivatalból 13 millió forintot raboltak el fegyverrel.
2001. december 30-án a győri Tesco áruházban lévő pénzváltó páncélszekrényét törték fel, és 5,4 millió forintot vittek el belőle.
*
Kaiser más bűntársakkal elkövetett bűncselekményei:
1999-ben több társával a Mammut I. bevásárlóközpontban lévő ékszerboltból 3,3 millió forint értékű ékszert vitt el.
1999 és 2000 között a Csepel Plaza pénzváltójából közel 9 millió forintot és valutát lopott el, több mint két-két millió forint értékben a budapesti, Fogarasi úti Tesco áruház pénzváltójából készpénzt és valutát, a törökbálinti Cora áruház ékszerboltjából pedig ékszereket és készpénzt vitt el társaival. De kirabolták a Lurdy házban lévő Murányi műszaki üzletet és egy siófoki pénzváltót is.
2001. február 2-án kirabolta a Sony pénzszállítóját, 8,5 millió forintot zsákmányolt társaival.
2001. július 21-én társával betört a hegyeshalmi Határ étterem előterében lévő pénzváltóba, és onnan 5,4 millió forint értékben vitt el magyar és külföldi pénzt.
2001. november 28-án éjszaka a Mammut II bevásárlóközpont egyik pénzváltóját két csepeli társával kirabolták, 6 millió forintot vittek el.
origo.hu
Akciófilmbe illő jelenetek játszódtak le Budapesten
