Mór: még titok a valódi ok

A móri Erste Bank elleni, nyolc halálos áldozatot követelő mészárlás klasszikus fegyveres rablás volt, nem terrortámadás vagy a maffiának szóló „referenciamunka” – jelentette ki tegnap Zsombok György ezredes, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának (SZBEI) főosztályvezetője, aki szerint még nem árulhatják el a vérengzés valódi okát.

2003. 05. 09. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A móri vérengzés egyéves évfordulója kapcsán tartott rendőrségi tájékoztatón Bolcsik Zoltán rendőr dandártábornok, az SZBEI igazgatója elmondta: a lehető leghamarabb befejezik a nyomozást, s mihamarabb vádat emelnek Kaiser Ede és Hajdú László, valamint nyolc társuk ellen a kisebb súlyú bűncselekmények ügyében.
Zsombok György kiemelte: Kaiser Ede volt a hozzájuk lazán kapcsolódó bűnözői csoport szellemi vezére. A bevásárlóközpontokban pénzváltók és ékszerboltok ellen fényes nappal elkövetett trükkös lopásoknál ő volt az, aki a környéket figyelte, míg társai „dolgoztak”. Ez a szerep jutott a nyomozók szerint Kaisernak a móri bankrablásban is, így őt ismerte fel több szemtanú annak az álbiztonsági őrnek a személyében, aki elküldte az ügyfeleket a bank bejáratából. Hozzátette: a bűncselekmény-sorozatban Kaiser Ede és Hajdú László fokozatosan jutott el az egyre brutálisabb elkövetési módszerekig. Az első fegyveres támadásuk 2000 novemberében volt a keleti pályaudvar egyik pénzváltójánál. A főosztályvezető szerint Kaiser ekkor már úgy gondolta: jobb, ha fegyverrel kényszerítik az alkalmazottat a bevétel átadására. A támadás ekkor az eladó lélekjelenlétének köszönhetően meghiúsult. Budaörsön 2001 szeptemberében Kaiser már gondolkodás nélkül mellbe lőtte a Sony pénzszállítóját, hogy tőle 4,5 millió forintot elvegyenek.
A nyomozók több vallomás alapján állítják: Kaisernak két parabellum típusú fegyvere is volt. A rendőröknek sikerült az egyiket egy erdőbeli rejtekhelyről felkutatni, s kiderült, hogy a Kaiser lakásán talált lőszertár a fegyverbe való. A vallomások szerint Hajdúnak pedig egy Skorpió típusú sorozatlövő fegyvere volt. A nyomozók a Duna M0-s hídjánál kiemeltek egy ugyanilyen fegyvert, éles lőszert és két ehhez való tokot, ám a szakértők szerint azt nem használták Móron. Kiderült: a páros a fegyvereket, bűnjeleket mindig a Dunába dobta, ruháikat, még a kisebb súlyú bűncselekményeknél is, elégették. Egy kesztyű azonban megkerült, ami Hajdúé lehetett, s mint Zsombok György fogalmazott: lőpornyomok találhatók rajta.
A főosztályvezető kijelentette: klasszikus fegyveres rablást követtek el a móri gyanúsítottak, csak éppen 100-200 millió forint zsákmányra számítottak. Hozzátette: már korábban felvetődött az Erste Bank kirablása, ám mégis a csepeli II. számú postahivatalt rabolták ki.
A móri bankrablást Kaiser szorgalmazta – jelentette ki Zsombok György. A férfinak ugyanis ismerősei voltak a kisvárosban, akiket folyton arra kért, hogy figyeljék ki az Erste Bank pénzszállítójának mozgását, mert arra számított, hogy 100-200 milliós zsákmányra tehetnek szert. A páncélkocsit – a nyomozó elmondása szerint – úgy akarták kirabolni, hogy „mindenkit kinyírnak”. A tanúvallomások szerint Kaiser el volt adósodva, s társaságában azt hangoztatta: hamarosan megoldódnak a pénzügyi gondjai, de ahhoz valakinek meg kell halnia. A pénzszállító kifosztását túl kockázatosnak gondolták, így maradt a bank. Kiszámolták, hogy 30 perc alatt viszszajuthatnak Budapestre, azonban arra nem számítottak, hogy csupán 7,35 millió forintot találnak. Úgy tudjuk, a bűnözők pánikba estek a mészárlástól, s a 30 millió forintot rejtő számzáras páncélszekrényt érintetlenül hagyták. Zsombok György elmondta: tudják, miért kellett meghalnia nyolc embernek, de azt a nyomozás befejezéséig nem árulhatják el.
*
Az egy éve történt brutális bankrablás áldozataiért szólt a lélekharang, rájuk emlékeztek tegnap Móron, a már azóta bezárt bankfiók előtti téren felállított emlékműnél a hozzátartozók, valamint a velük együtt érző móriak sokasága. Fejet hajtott az áldozatok emléke előtt Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára is.
***
Csepeli kapcsolat. Kaiser Ede és Hajdú László a csepeli általános iskolában ismerkedtek meg egymással, és a kilencvenes évek elején már összeütközésbe kerültek a törvénnyel: Görögországban trükkös lopások miatt mindketten börtönbe kerültek. Hajdú László később, majdnem öt évig a francia idegenlégióban szolgált, ahol több harci bevetésben is részt vett. Hamis papírokkal 1999-ben tért haza Magyarországra. Kaiserral újra felvette a kapcsolatot, és elfogásukig együtt vagy más-más társakkal 21 súlyos, vagyon elleni, erőszakos és életellenes bűncselekményt követtek el.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.