Prodi is bírálja az uniós alkotmányt

Tizenöt hónapi munka után a konvent tegnap első ízben vitázott a jövendő EU-alkotmány teljes szövegtervezetéről. A dokumentumot a hét elején hozta nyilvánosságra az Európai Unió jövőjével foglalkozó testület elnöksége, és rögvest óriási vihart kavart vele. A tervezetet hevesen kritizálta mások mellett Romani Prodi, az Európai Bizottság elnöke és Elmar Brok, az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának elnöke is („a tervezet a nagyobb tagországok érdekeit tükröző egyoldalú szöveg”). Rosszallását fejezte ki több néppárti képviselő is, mivel a készülő alkotmány preambulumából kimaradt a vallási hagyományokra és Istenre vonatkozó utalás. A kritikában ennél is tovább ment néhány szentszéki tisztségviselő – Jean-Louis Tauran érsek, a Vatikán külkapcsolatainak a felelőse például egyenesen úgy vélte, hogy Valéry Giscard d’Estaing, a konvent elnöke „megtagadja Európa keresztény történelmét”.
A mostani tervezet valóban nyitva hagyja az érzékeny intézményi kérdések egy részét – például hogy legyen-e állandó elnöke az EU-nak, illetve hogy jusson-e minden tagországnak biztosi hely a bizottságban. Mindazonáltal több kérdésben is konszenzus alakult ki, így például a jövőben 70-re (a mostaninak a duplájára) nő azon területek száma, melyekben a tagok az EP-vel közösen döntenek, a fajsúlyosabb kérdéseket leszámítva (ilyen például az adópolitika vagy a kül- és biztonságpolitika) pedig megszűnik a nemzeti vétó lehetősége.
A konventnek a júniusi theszaloníki csúcsig kell asztalra tennie az alkotmány végleges szövegét, ám Balázs Péter, a brüsszeli állandó magyar EU-képviselet vezetője tegnap egy budapesti konferencián úgy vélekedett, hogy három héttel a tanácskozás előtt a legfontosabb nyitott kérdésekben még nem látszik a végeredmény.