Rendőri korrupció: elnéző tisztek

Nem jelentené feletteseinek a rendőrök egyharmada, ha egy belső korrupciós cselekményről tudomást szerezne, egy százalékuk hajlandó lenne hamis alibit igazolni olyan kollégájának, aki ellen ilyen eljárás indult – derült ki az ORFK hivatásos állománya körében nemrég készített felmérésből. Adataik szerint ugyanakkor két éve folyamatosan csökken a korrupció miatt elítélt rendőrök száma.

Évente átlagosan 1100 büntetőeljárás indul rendőrök ellen, ám az ügyek 60-70 százalékát a bűncselekmény vagy annak bizonyítottsága hiányában megszüntetik. A más bűncselekmények miatt indult eljárások esetében gyakran csak nyomozás közben vetődik fel a korrupció gyanúja. Krőzsel Károly ezredes, az ORFK ellenőrzési főosztályvezetője elmondta: ha egy rendőrnél beigazolódik a gyanú, azonnal elbocsátják, és a bíróság rendszerint börtönbüntetéssel sújtja.

Az ORFK adatai szerint az elmúlt öt évben összesen 86 rendőrt ítéltek el jogerősen korrupció miatt – ismertette Krőzsel Károly.
Öt éve, 1998-ban kilenc, a következő évben 16, 2000-ben 22 egyenruhásnál bizonyosodott be a gyanú. A statisztikák szerint azóta viszont folyamatos a csökkenés: 2001-ben 21, tavaly pedig összesen 18 rendőrnél bizonyította az ügyészségi eljárás, hogy pénzt vagy más előnyöket fogadott el szívességért cserébe. Az ezredes úgy véli: a számadatok hasonlóak más európai országokéhoz. – Miután össztársadalmilag is a rendőrség feladata a korrupció megelőzése és felderítése, a hatóság igyekszik példát mutatni a belső korrupciós ügyek felszámolásában is. Nemcsak a költségvetés felhasználásának, de a munkatársak szakmai tevékenységének ellenőrzése is folyamatos, és célirányos – fűzte hozzá.

Ezért egy sima fegyelmi eljárásnál is azonnal vizsgálják a korrupció lehetőségét, amelynek visszaszorítása érdekében alakult meg négy évvel ezelőtt az úgynevezett Mobil Ellenőrző Szolgálat. A belső emberek a hét minden napján és órájában készenlétben állnak, s a legváratlanabb pillanatokban is, akár vezetői irodákban is megjelenhetnek. A szolgálat eddig összesen több mint nyolcezer rendőrt ellenőrzött.

A főosztályvezető kiemelte: a tapasztalatok szerint a korrupciós ügyek 60 százalékát a rendőri vezetők, az érintettek felettesei tárják fel, míg 40 százalékukról az állampolgárok jelzéseiből szerez tudomást a hatóság.

A korrupciótól legveszélyeztetettebb a közlekedési terület. Az ORFK évente átlagos 2-2,5 millió intézkedésének legnagyobb része ugyanis itt történik, a közlekedési rendőrök találkoznak a legtöbbet az állampolgárokkal, köztük azokkal, akik meg akarják vesztegetni őket. S ha a rendőr a nem túl magas bérére gondol, sokszor nagyobb a kísértés, mint a hivatástudat.
A hivatásos rendőri állomány körében nemrég készített felmérés során 1300 rendőrt kérdeztek névtelenül 20, korrupcióra vonatkozó témakörben hatvanhétezer beérkezett válasszal.
Arra a kérdésre, hogy mit tesz a rendőr, ha tudomására jut egy belső korrupciós cselekmény, úgy felelt a válaszadók 42 százaléka, hogy azonnal jelentené; 27 százalékuk csak a körülmények függvényében, míg 30 százalékuk valamilyen okra hivatkozva semmiképpen nem jelentené.
Hasonló arányt mutat egy másik kérdésre adott válaszok elemzése is. Itt azt kérdezték, hogy mit tenne a rendőr, ha kollégája ellen korrupció miatt eljárás indulna. A megkérdezettek 70 százaléka ugyan elmondana mindent, amit tud, viszont 30 százalékuk cinkosságot vállalna a gyanúsítottal, s ebből 1 százalék még hamis alibi igazolására is hajlandó lenne. – Mindezek, valamint a további válaszok megerősítik azt a tényt, hogy a korrupció elleni küzdelmet még az eddigieknél is komolyabban kell venni. Szükséges az állomány felvételi rendszerének átalakítása, az ellenőrzési rendszer hatékonyságának a növelése, és nem utolsósorban magát a rendőrt is érdekeltté tenni abban, hogy ne legyen korrupt – szögezte le Krőzsel Károly.