Meggyőző többséggel döntött a Magyar Orvosi Kamara (MOK) küldöttgyűlése szombati rendkívüli ülésén arról, hogy a javaslat visszavonására szólítja fel a kormányt. Elfogadhatatlannak tartják ugyanis, hogy profitorientált vállalkozások tulajdonjogot szerezzenek egészségügyi intézményekben. Azt is szeretnék, hogy az orvosi jogállásról szóló törvény kamara által elkészített változatát a kórháztörvénnyel egy időben léptessék hatályba – áll a nagy többséggel elfogadott határozatban.
Rácz Jenő, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára – aki jelen volt a MOK küldöttgyűlésén – kijelentette: a kormány nem vonja viszsza a javaslatot. Arról már csak a képviselők dönthetnek, többségi szavazással – tette hozzá.
A hét végi rendkívüli küldöttgyűlés összehívására azért volt szükség, mert három héttel ezelőtt határozatképtelen volt a testület.
*
Ennek ellenére a többség akkor arra adott megbízást a kamara elnökségének, hogy akadályozza meg a profitorientált vállalkozások tulajdonszerzésének lehetővé tételét, illetve biztosítsa a szakmai érdekek érvényesülését az esetleges privatizáció után is. A kamara elnöksége ezt követően tárgyalt Medgyessy Péter miniszterelnökkel. A kormányfő a legtöbb szakmai javaslatot elfogadta, sőt kedvezményes hitelkonstrukciót ígért a dolgozóknak – lehetőséget kínálva a privatizációban való részvételre –, a lényegi kérésnek, azaz a profitérdekelt vállalkozások kizárásának azonban nem tett eleget. Ennek ellenére a kamara elnöksége nem kérte a javaslat viszszavonását.
Többek között ezzel magyarázza a MOK 98 tagja, hogy a szombati küldöttgyűlésen az elnökség visszahívására tett javaslatot, igaz, a kérdést nem vették napirendre.
Mánya Kristóf, a visszahívást kezdeményező egyik küldött elmondta: az elnökség „elszakadt” a küldöttgyűléstől és az orvostársadalomtól. – Annak ellenére sem határolódtak el a javaslattól, és megelégedtek az „üveggyöngyök” elfogadásával, hogy nyilvánvalóvá vált: az igazán fontos kérdésekben a kabinet nem fogadja el a MOK álláspontját. Az elnökségnek nem volt felhatalmazása a törvényről való egyezkedésre – mondta Mánya. Szerinte a kamara inkább „magyar orvosi kamarilla”, és „személyes érdekek mentén öszszefüggés van néhány vezető egzisztenciális előmenetele és szuperlojalitása között”. Ezzel arra célzott, hogy a MOK elnökét, Kupcsulik Pétert nagy valószínűséggel a SOTE I. Sebészeti Klinikájának vezetőjévé nevezik ki. Bár erről a rektori egyetemi tanács dönt, a klinikák fejlesztése az egészségügyi minisztérium hatásköre.
Kupcsulik Péter közölte: a kamara soha nem mondta, hogy elfogadja az előterjesztést. Örülnek, hogy egyes javaslataik bekerültek a szövegbe, azonban néhány nagyon fontos elem valóban hiányzik belőle. – A küldöttgyűlés úgy vélte, még mindig túl sok kockázatot rejt jelenlegi formájában a javaslat, ezért kéri annak visszavonását – tette hozzá. Hangsúlyozta: a küldötteknek jogukban áll bizalmatlansági indítványt benyújtani, azt a kamarai törvényben foglaltak alapján fogják rendezni.
Cser Ágnes, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke bejelentette: az Alkotmánybírósághoz, illetve az esélyegyenlőségi miniszterhez fordulnak, ha a képviselők ma elfogadják a javaslatot. Ezt többek között azzal indokolta, hogy a kormánytámogatással bekerült módosításban megfogalmazott munkavállalói tulajdonszerzés súlyos diszkriminációt tartalmaz. Az ugyanis csak az egészségügyi dolgozóknak enged tulajdonjogszerzést, míg ebbe a kategóriába nem tartoznak bele a gazdasági, műszaki és egyéb területen dolgozó felső- és középfokú vagy képzettség nélküli munkavállalók, őket ugyanis „egészségügyben dolgozóknak” nevezik. Cser továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy nyereségérdekelt vállalkozásoknak nem szabad megengedni a tulajdonjog megszerzését.
Hallgat Magyar Péter arról, hogy melyik EP-képviselője agyhalott, melyik alkalmatlan, melyik Soros-ügynök