Ankara uniós tagságának ára a reform

Ankara eltökélt az európai uniós tagság elérésében, s megteszi az ehhez szükséges lépéseket, még attól sem riad vissza, hogy korlátozza a nagy hatalmú török hadsereg befolyását – fejtette ki lapunknak adott interjújában Bülent Arinc, a török parlament elnöke, aki a napokban járt hazánkban.

Nemrégiben törvénycsomagot fogadott el a török parlament a demokrácia erősítésére és az ország uniós tagságának elősegítésére. Az előterjesztés azonban április óta a képviselők asztalán volt. Miért tartott ilyen sokáig?

– A vita a törvénycsomagról valóban régebbi keletű, ám amikor a parlament elé került, késedelem nélkül meg is szavaztuk. Az Igazság és Fejlődés Pártjának, amely a 2002 novemberi választások eredményeként került kormányra, s a törvényhozásban abszolút többséggel rendelkezik, eltökélt szándéka, hogy Törökországot az Európai Unióba vezesse, s hogy e célért meghozza a szükséges törvényeket. A másik parlamenti párt, a Köztársasági Néppárt szintén támogatja a reformelképzeléseket. Eddig mintegy húsz törvény megváltoztatásáról döntött a parlament, köztük az alkotmány és a büntető törvénykönyv módosításáról is.

– Hamarosan egy újabb törvénycsomag kerül a parlament elé – ha jól tudom, immár a hetedik –, amely a közismerten nagyhatalmú török hadsereg gazdasági és politikai befolyásának csökkentését célozza. Elfogadja-e majd a vezérkar a korlátozásokat egy olyan kormánytól, amelyet egyébként sem szívlel?

– A kérdés nem egészen pontos, ugyanis a török hadsereg nem politikai erő, jól meghatározott feladata az ország védelme. Ez a jövőben sem változik. A reformok a hadseregnek a különböző testületekben való képviseletére vonatkoznak. Ilyen például a Nemzetbiztonsági Tanács, amelynek tagjai között egy korábbi döntés eredményeként máris több a civil, mint a katona. A mostani változtatás arra irányul, hogy ennek a testületnek a főtitkára is polgári személy legyen. Hasonlóképpen más testületekben is, ahol eddig katonák töltöttek be bizonyos pozíciókat, mint a török rádiót és televíziót irányító testületben, a felsőoktatási tanácsban vagy a sajtóval foglalkozó legmagasabb szintű fórumon, a helyüket civilek foglalják el.

– Tekintettel az évek tartó gazdasági-pénzügyi válságra, Törökországnak gondot jelenthet az EU által támasztott gazdasági követelmények teljesítése is, a GDP növelése, vagy az egyes régiók gazdasági fejlettségi szintje közötti eltérések mérséklése…

– Most a koppenhágai kritériumok teljesítése van előtérben, vagyis hogy az uniós csatlakozás politikai-jogi feltételeit maradéktalanul megteremtsük. Persze a gazdasággal kapcsolatos kritériumok teljesítésére is nagy erőfeszítéseket teszünk, mint például az adózás reformja, a regionális gazdasági egyenetlenségek és a nagy jövedelemkülönbségek mérséklése. A kormány eddigi, hat hónapos tevékenysége alatt jelentős eredményeket ért el ezen a téren is.

– A török sajtóban ön a kétoldalú kapcsolatok erősítését jelölte meg mostani látogatása legfontosabb céljaként. Meg van-e elégedve eddigi tárgyalásainak eredményével?

– Törökország és Magyarország között politikai téren nincsenek vitás kérdések. A török kormány szándéka, hogy még szorosabbra fűzze kapcsolatait Magyarországgal. Parlamenti elnökként első külföldi útjaim egyike Budapestre vezetett, s elmondhatom, magasabb szinten is megvan a hajlandóság arra, hogy még közelebb kerüljünk egymáshoz például a gazdaság, az oktatás vagy a turizmus terén. A tárgyalások alapján úgy látom, ebben egyetértés van a magyar féllel.