Biztatás a nyugat-balkániaknak

Még tíz-tizenkét évre van szükségük a nyugat-balkáni országoknak ahhoz, hogy a felkészülésben elérjék Magyarország és a többi jövőre csatlakozó ország jelenlegi szintjét – jelentette ki Kovács László külügyminiszter a görögországi Porto Carrasban tartott EU–nyugat-balkáni csúcstalálkozó után. Az Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia és Szerbia–Montenegró vezetőinek részvételével megtartott tanácskozáson elhangzott, hogy a nyugat-balkáni térség országai ugyanazokat az értékeket vallják, mint az uniós tagok vagy a jövőre csatlakozó országok. Ezek pedig a demokrácia, a jogállamiság, a szolidaritás, valamint a kisebbségi jogok tiszteletben tartása. Azonosak a nemzetközi gyakorlatban követett normák – határok sérthetetlensége, a konfliktusok békés rendezése, valamint a regionális együttműködés –, és ugyanazokkal a kihívásokkal – terrorizmus, szervezett bűnözés – kell szembenézniük.
Az EU állam- és kormányfői egyértelműen kiálltak az öt ország fokozatos integrációja mellett, Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke pedig egyenesen visszafordíthatatlannak nevezte a nyugat-balkáni államok uniós csatlakozását. Az unió, amely 2000 óta ötmilliárd eurót fordított a térségre, a tanácskozáson 200 millió eurós gazdasági támogatást is felajánlott.
A magyar diplomácia vezetője úgy vélte: az EU-nak óriási szerepe van abban, hogy a bővítést és ezzel a biztonság és a stabilitás övezetét Délkelet-Európa irányába is kiterjesztette. Kovács László ugyanakkor hozzátette azt is, hogy még akadnak problémák – például a háborús bűnösök kiadatása vagy az otthonukból elűzöttek visszatérése –, ezek azonban remélhetőleg hamarosan lekerülnek a napirendről. A találkozón szó esett a nyugat-balkáni országokkal szemben fennálló vízumrendszer enyhítéséről is, amit az EU attól tesz függővé, hogy az érintett államok miként haladnak például a jogállam megerősítésével, a bűnözés visszaszorításával, illetve milyen ütemben fejlődik a határőrizetük. – Ezen feltételek teljesítése nélkül az EU nem hajlandó a vízumrendszer enyhítésére – közölte Kovács.
A tanácskozást követően Javier Solana, az unió közös külpolitikájának főképviselője és Szvetozar Marovics szerb elnök bejelentette, hogy Belgrád júliusban – hosszú idő óta először – párbeszédet kezd Koszovó vezetőivel.