Harmincezer tonna veszélyes hulladékot kell elszállítani a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség határozata értelmében 2005. december 31-ig Budafokról és Budatétényből. Az ártalmatlanítási terveket már tavaly március végén átadták a kivitelezési munkák elvégzésére pályázó négy cégnek, a felügyelőség utasította a Könyezetgazdálkodási Intézetet (KGI) a végrehajtásra, a többmilliárdos költségek egy részét is elkülönítették, a rehabilitáció mégsem kezdődik el.
A pályázatok szakmai értékelését a KGI kármentesítési irodája, a felügyelőség és a helyi önkormányzat szakértőiből álló 15 tagú értékelőbizottság végezte el, de a végső döntést a minisztérium vezetőiből álló bírálótestület hozta meg, amely más szempontokat is figyelembe vett, mint az előkészítők – tudtuk meg Máté Bélától, a kármentesítési iroda osztályvezetőjétől.
A hivatalos közbeszerzési eredményhirdetés szerint egyik pályázó sem adott be olyan dokumentációt, amely a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) pénzügyi elképzelésének megfelelő lett volna, de ezt az indoklást a környezetvédők és a jelentkezők egy része is alaptalannak tartja.
– A gyakorlatban alig történik valami Budafokon a gázgyári massza elszállításával kapcsolatban, és a pályázatok eredménytelensége a rehabilitáció további csúszását jelenti majd – panaszolta Mészáros Péter, a helyi Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület elnöke, aki nehezményezi azt is, hogy erről a döntésről, és okairól nem tájékoztatták hivatalosan a közvéleményt, de még a közvetlenül érintett lakókat és ingatlantulajdonosokat sem. A szervezet emiatt levélben tiltakozott Persányi Miklós környezetvédelmi miniszternél, ahogyan az egyik pályázó cég is panaszlevelet írt az új tárcavezetőnek. A KÖRTE Organika Rt. azért küldte el panaszlevelét, mert több szakember szerint eséllyel pályázott a kármentesítésre, mégsem kezdheti el a munkát.
– Érthetetlen számunkra a döntés, és szerintünk nem valós indokok állnak mögötte, csak a pénzhiány vagy az időhúzás – közölte Gilyén Elemér, a cég kárelhárítási igazgatója, aki szerint nem igaz, hogy a pályázatok nem feleltek meg a tárca előzetes elképzeléseinek. A másfél évig tartó tárgyalásos eljárás során senki nem jelezte a minisztérium részéről, hogy kevesebb pénz jut a beruházásra. Az igazgató elképzelhetetlennek tartja azt is, hogy a felügyelőség úgy kötelezte volna a KGI-t a végrehajtásra, hogy nem tisztázták a pénzügyi feltételeket.
– Még Lendvai Ildikó, a XXII. kerület országgyűlési képviselője is azt ígérte, hogy lesz pénz a rehabilitációra, de ezek szerint ez csak a választási kampány egyik eleme lehetett – jegyezte meg Gilyén Elemér. A KÖRTE Organika Rt. 1,8 milliárd forintért elvégezte volna a kivitelezést, annak ellenére, hogy a szaktárca által megbízott Geohidraterv Kft. előzetes tervdokumentációjában legalább 2,5 milliárdos költségbecslés szerepel. Ezt a költséget csak egy pályázó lépte volna túl, kevesebb mint egymilliárd forinttal.
Tömösi Károlyt, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium beruházási és vagyongazdálkodási főosztályvezetőjét hiába kerestük az ügyben, mert szabadságát töltötte, az osztály munkatársai pedig a hozzájárulása nélkül nem vállalták a nyilatkozatot. Balázsházy László, a tárca víz- és talajvédelmi főosztályvezetője nem tartotta kizártnak, hogy a rehabilitációs források elapadása összefügg a kormány nemrég bejelentett 75 milliárdos megszorítócsomagjával. Bitó Lajos, a minisztérium pénzügyi és közgazdasági főcsoportjának munkatársa viszont cáfolta, hogy korábban elindított pályázatok forrásait csoportosítaná át a szaktárca a megszorítások miatt.
A budafokiak így lehet, hogy megint évekig várnak a gázmassza elszállítására, amely évtizedek óta károsítja az ott élők egészségét, és egyes vélemények szerint – cián- és arzéntartalma miatt – köze lehet daganatos betegségek kialakulásához, és közvetlenül veszélyezteti a felszín alatti vizek tisztaságát.
Mint arról már korábban beszámoltunk, a gázgyári masszát a hatvanas években szállította a Fővárosi Gázművek Ürömre és Budafokra. A massza 1992-től minősül veszélyes hulladéknak, de a bíróság úgy döntött, hogy mindkét helyen az államnak kell elvégeznie az összességében több tíz milliárd forintos kármentesítést. Egyelőre gondot okoz az is: Magyarországon nincs a massza feldolgozására alkalmas létesítmény, és ennyi veszélyes hulladékot az erre alkalmas lerakók is csak nehezen képesek befogadni.
origo.hu
Századvég: Őrzi vezető szerepét a Fidesz-KDNP
