Sokak szerint kérdéses, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) nemzetközi csoportja képes volt-e tíz nap alatt, az erőmű vezetőihez lojális szakértők tájékoztatása révén egy igazán alapos, független vizsgálatra. Ken Brockman, a NAÜ nukleáris és berendezésbiztonsági részlegének vezetője lapunknak cáfolta, hogy mentorokat állítottak volna nemzetközi szakértőik mellé, azt azonban elismerte: számos esetben az erőmű úgynevezett kapcsolati személyei mondták meg, hogy kinek tegyék fel kérdéseiket. A szakember ennek ellenére állítja, hogy a vizsgálat függetlenül zajlott, hiszen a kapcsolati személy nem szólt bele az interjúkba.
Ken Brockman nem tartja zavaró tényezőnek azt sem, hogy a magyarországi vizsgálat csupán tíz napig tartott. Tájékoztatása szerint ugyanis a segítségnyújtó misszió nem most kezdődött, hanem már rögtön azután, amikor értesültek az üzemzavarról. Mint elmondta, az ügynökség bécsi irodájába érkeztek be az információk egy nemzetközi vonalon, és ezeket az erre alakult szakértői csoport már régóta elemzi. A mostani, magyarországi vizsgálat alatt főként azt ellenőrizték, hogy az eddig megkapott adatok helytállóak-e, megfelelnek-e a valós helyzetnek. Végleges következtetéseket azonban csak azután vonhatnak le, ha Bécsben befejezik az összegyűjtött adatok ellenőrzését – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint a bécsi elemzőmunka még egy hónapig is eltarthat, így csaknem két hónapos munkán alapul majd a lezárt jelentés.
A NAÜ vizsgálatának van egy eddig semmilyen anyagban sem ismertetett eleme is. A szakemberek szerint a súlyos üzemzavar egyik oka, hogy szinte közvetlenül a reaktorból emeltek át fűtőelemeket a tisztítótartályba, pihentetés nélkül. Erről a műveletről az erőmű és a Framatome ANP együtt döntött, feltehetőleg a mosási folyamat felgyorsítására, a termelési szempontokat helyezve a biztonsági megfontolások elé. Kérdésünkre válaszolva Ken Brockman megerősítette: ez a lépés közrejátszott az üzemzavar kialakulásában, de hozzátette, hogy a fűtőanyag-kazetták pihentetésének hiánya csak az egyik eleme volt a balesethez vezető folyamatnak. A tisztítást ugyanis korábban biztonságosan el tudták végezni a frissen kiemelt fűtőanyag-kazettákon is, ezzel csak akkor keletkeztek gondok, amikor a tisztítóberendezésben a kisebb teljesítményű szivattyút alkalmazták az úgynevezett B üzemmódban. A NAÜ-vezető ismertetése szerint ebben az időszakban nagyon sok tényező együttes hatása nyilvánult meg: a kazetták felforrósodása – azon túl, hogy a berendezés konstrukciós hibákkal készült, és kisebb keringetőszivattyút használtak a hűtővízhez – annak is köszönhető, hogy a berendezés a lehetségesnél hosszabb ideig volt B üzemmódban, és hiányzott a feltételek folyamatos figyelésére alkalmas műszerezettség is. A NAÜ szerint ezért nemcsak a gyártó- és üzemeltetőcég, hanem az erőmű és a berendezést engedélyező hatóság is felelős.
Brockman a jelenlegi helyzetről szólva közölte: csak több kamerás vizsgálat alapján ismerhető meg, hogy milyen állapotok uralkodnak a sérült fűtőelemeket tartalmazó tartályban, de az elvégzett számítások és a NAÜ szakvéleménye alapján is biztonsággal kikövetkeztethető, hogy nem áll fenn a láncreakció veszélye. Az első felvételen látottak tökéletesen megfelelnek annak, amely az előzetes mérések alapján várható volt: a fűtőanyagpálcák széttörtek, és uránpasztillák fekszenek a tartály alján, de a biztonságos hűtés garancia a gondok elkerülésére – jelentette ki Ken Brockman.
origo.hu
A reggeli csúcsban hibásodott meg az M2-es metró Budapesten
