Enyhülő ázsiai határviták

„Elindultunk azon az úton, amelynek végén Szikkim nem lesz többé vitás kérdés India és Kína kapcsolatában” – nyilatkozta tegnap kínai látogatásának végeztével Atal Behari Vadzspaji indiai miniszterelnök. Az e témában aláírt jegyzőkönyv a remények szerint lehetővé teszi majd a kereskedelmet az Indiához tartozó Szikkim és a Kínához tartozó Tibet között.

Peking a külügyi szóvivő révén még arról beszélt ezen a héten, hogy Szikkim még sokáig kérdés lesz Kína és India között, ez az ügy nem oldható meg egyik napról a másikra.
India 1975-ben annektálta a Tibettel határos kicsiny, hétezer négyzetkilométernyi Szikkim területét, amely már 1950, a brit gyarmati befolyás megszűnése óta indiai védnökség alatt állt. Szikkim jelenleg India egyik szövetségi állama. Kína nem ismerte el a területfoglalást, és ennek jeleként egészen mostanáig lezárva tartotta a határt ezen a közös szakaszon. Vadzspaji mostani vizitje alkalmával a kínai fél beleegyezett, hogy határátkelőt nyissanak e szakaszon is, és a határ menti kereskedelem meginduljon Tibet és Szikkim között.
Vadzspaji derűlátó az India és Kína viszonyát leginkább megterhelő határviták megoldásával kapcsolatban is. Mint mondta, az a tény, hogy a felek különmegbízottakat neveznek ki a határviták rendezésének meggyorsítása, kétségtelenül elősegíti majd a megoldást. Indiai részről Bradzses Misra nemzetbiztonsági tanácsadót, kínai részről Taj Ping-kuo külügyminiszter-helyettest nevezték ki a határvitákkal kapcsolatos különmegbízottnak. (A kínai különmegbízott korábban a külügyminisztérium kelet-európai osztályának vezetője volt.)
Az évtizedek óta húzódó határvita jelenleg is a legnagyobb teher a kínai–indiai kapcsolatokban. A két ország, amelyekben együttesen a világ népességének egyharmada él, nagy földterületeket követel egymástól a 3500 kilométer hosszú közös himalájai határ mentén. 1962-ben háborúztak is egymással emiatt. Kína akkor 38 ezer négyzetkilométernyi területet foglalt el a közös határ nyugati szakaszán, India ezt azóta is visszaköveteli. Újdelhi jogtalannak tartja azt is, hogy Kína a birtokában tart 5180 négyzetkilométernyi észak-kasmíri területet, amelyet Pakisztán engedett át Kínának 1963-ban. Peking 90 ezer négyzetkilométernyi területet követel Indiától a közös határ keleti szakaszán. Indiai és kínai diplomaták és katonai tisztségviselők számos tárgyalási fordulót tartottak 1998 óta a határ kijelöléséről, de kevés eredménnyel.