Holló András az elnök

Az Alkotmánybíróság (Ab) teljes ülésén titkos szavazással, az első fordulóban választották elnöknek tegnap Holló András eddigi alelnököt. Helyettese a korábban elnökjelöltként szintén esélyesként emlegetett Erdei Árpád lett. Az elnök és helyettese augusztus 1-jén kezdi meg működését. Németh Jánosnak, a még hivatalban lévő elnöknek azért kell megválnia posztjától, mivel július 31-én betölti hetvenedik életévét, így a törvény értelmében megszűnik alkotmánybírói mandátuma.

Holló András 2005. november 12-ig lehet az Ab elnöke, akkor ugyanis lejár kilencéves alkotmánybírói – s így elnöki – megbízatása. Az elnök mandátuma elvileg három évre szól.
Holló András a megválasztását követő sajtótájékoztatón elmondta: elsősorban a folyamatosságot tartja fontosnak a testület munkájában, nem híve „a nagy aktivizmusnak, és a szikár pozitivizmust sem tudja elfogadni”. Kiemelte: nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a régi ügyeket minél előbb napirendre tűzhesse az Ab. Példaként a rendőrségi törvénnyel kapcsolatos beadványokat említette a legfontosabb feladatok között. Közölte: meg kívánja őrizni az Ab eddig kialakult, hatékony eljárási gyakorlatát.
*
A Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság (Ab) közötti hatásköri vitákról elmondta: álláspontja nem változott a kérdésben, és normaként értékeli az LB jogegységi határozatait, amit így felül lehetne vizsgálnia az Ab-nek. Ismeretes: korábban az LB tiltakozását fejezte ki az ilyen elképzelések miatt.
Az Ab történetében ez volt sorrendben a hatodik elnökválasztás. 1990-ben, 1993-ban és 1996-ban Sólyom Lászlót, 1998-ban és 2001-ben Németh Jánost választották meg vezetőjüknek az alkotmánybírák. A korábbi elnökválasztások viszonylag csendben, különösebb sajtóérdeklődés nélkül zajlottak le. Ám a mostani választást nagy találgatások előzték meg: esélyesnek eleve az 1998-ban jobboldali jelöltként bejutott 64 éves Erdei Árpád büntetőjogászt, illetve az MSZP javaslatára 1996-ban bíróvá választott 60 éves Hollót Andrást tartották.
Holló a Németh-bíróság legnagyobb munkabírású tagja volt: körülbelül háromszor annyi ügyben hozott előadó bíróként ítéletet, mint például Erdei. Ugyanakkor nagy ügyekben többször is kisebbségbe szorult véleményével: például az eutanázia kérdésében, amelyben különvéleménye szerint az egészségügyi törvény szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az élet méltó befejezésére irányuló önrendelkezési jogot, így az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket meg kellett volna semmisítenie az Ab-nek.
Sólyom László és Németh János méltó utódjának nevezte Medgyessy Péter üdvözlő levelében Holló Andrást. „Gazdag szakmai tapasztalata, ügyészi munkássága, tanszék-alapítói, tanári tevékenysége és nem utolsósorban értékes hozzájárulása a harmadik köztársaság új alkotmányának elkészítéséhez már az Alkotmánybíróság megalakulásakor méltóvá tette önt arra, hogy a taláros testület tagjává váljék” – áll a miniszterelnök közleményében.
***
Holló András
1943. április 2-án született Budapesten. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán avatták doktorrá 1967-ben. A bírói-ügyészi szakvizsgát letéve két év múlva ügyészi kinevezést kapott. Szakterületén, az államigazgatás törvényességének ügyészi felügyeletének témakörében kutatásokat végzett és publikált. 1979-től tíz éven át a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának háttérintézetében dolgozott. A rendszerváltozás éveiben az Igazságügyi Minisztérium alkotmány-előkészítő kodifikációs titkárságának munkatársa, 1990-től az Ab főtitkára. 1996-ban az MSZP jelöltjeként kerül be a taláros testületbe, amelynek 2003. augusztus 1-jétől immár elnöke.
*
Sólyom László
(1989. november–1998. november)
Legfontosabb döntései:
– Alkotmányellenes a halálbüntetés (1990),
– határozat az abortusz kérdéséről (1991),
– a vallás- és lelkiismereti szabadság tartalma (1993).
*
Németh János
(1998. november–2003. július)
Legfontosabb döntései:
– Határozat a köztársasági elnök közvetlen választásáról (1999),
– határozat a gyülekezési jogról (2001),
– határozat az eutanáziáról (2003).