Az orosz államadóság lebontása során eltűnt 62 millió dollár története azzal kezdődött, hogy a Grósz-kormány alatt megalkotott kamarai törvényről az Antall-kabinet 1991-ben eldöntötte, hogy az rossz „szocialista tákolmány”, és felvetette, hogy új jogszabály megalkotása szükséges – jelentette ki lapunknak Dunai Imre, a Horn-kormány ipari minisztere. Úgy vélte, ezért bénult meg a gazdasági kamara, ami katasztrófát jelentett az ország keleti piacainak összeomlása idején, és törvényszerűen alakult meg a Társaság a Keleti Piacokért Egyesület, melynek elnöke Hujber Ottó, az MSZP vállalkozói tagozatának elnöke volt. Hujber felkereste Szabó Iván pénzügyminisztert, aki összehozta őt Kádár Béla akkori külgazdasági miniszterrel. Kádár döntése nyomán a tárca illetékesei 1994. január 12-én aláírták a tárgyalási megbízásról szóló dokumentumot, amelynek segítségével az MSZP-kormány felállásának pillanatában Hujberék már javában tárgyaltak az orosz cégekkel – tette hozzá Dunai. Kádár és Szabó tárgyalási és behozatali engedélyei alapján, szerződés nélkül érkeztek az áruk az országba, később pedig, amikor Dunai utasítására az állam megállapodást kínált a közreműködőknek, ezek – elutasítva a feltételeket – nem írták alá a szerződést. Polgári perek sorozata kezdődött az állam és a cégek között, amelyből kitűnik: nem a szocialisták, hanem az MDF idézte elő, hogy a cégek ne fizessenek – állította Dunai Imre. A Magyar Államkincstár Rt. illetékese, cáfolva Dunai állítását, kijelentette: nem indítottak polgári peres eljárásokat az adósság lebontásában részt vett cégekkel szemben.
Kádár Béla, aki az Antall József vezette kormány nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős minisztere volt 1990. május 23-tól 1994. július 15-ig, lapunknak elismerte: valóban járt nála Hujber Ottó, és kiváló orosz kapcsolataira hivatkozva a korábbinál előnyösebb feltételekkel jelentkezett az adóság lebontásában történő közreműködésre. Kádár cáfolta Dunai Imre állításait, és kijelentette: nem ő adott utasítást a tárgyalási megbízás elkészítésére, ezt a tárca kelet-európai főosztályvezetője írhatta alá. A beérkezett áruk sorsáról szólva elmondta: nem az állam, hanem magánvállalatok kereskedtek az adósság terhére az 1990 és 94 közötti időszakban. A bejövő termékek zöme hadiipari behozatal volt. A fedezet nélküli szállításokra 1990-ben tilalmat rendeltek el, de egyes cégek – kihasználva az ellenőrzési hézagokat – folytatták tevékenységüket.
Szabó Iván, az Antall-kormány pénzügyminisztere kérdésünkre elmondta: nem emlékszik pontosan a történtekre, de lehetséges, hogy ajánlotta Hujber Ottót Kádár Bélának, ám ehhez nem volt szükség ajánlólevélre, elegendő volt telefonon beszélniük, és ezekben az ügyekben ő volt az illetékes. Szavai szerint vélelmezhető, hogy ekkor még nem volt pénzügyminiszter, csak országgyűlési képviselő. Hujber azért kereste fel a IX. kerületi képviselői irodában, mert abban az időben szintén a kerületben lakott. (Szabó Iván 1991. december 17. és 1993. február 24. között ipari és kereskedelmi miniszter, majd 1993. február 24-től 1994. július 15-ig a pénzügyi tárca vezetője volt.) Minisztersége idején már érvényben volt az a megállapodás, amelynek alapján az államadóság terhére MiG repülőgépek érkeznek az országba, ezt az egyezséget elődje, Kupa Mihály hozta tető alá. Hujber neve ismerős, olyan tiszte lehetett az MSZP-ben, hogy megvegye az orosz államadóságot egy külkereskedelmi jogügylet keretében – fűzte hozzá Szabó.
Ismeretes: Medgyessy Péter kormányfő moszkvai tárgyalása során 62 millió dollár államadóság elengedésére kényszerült, mert néhány MSZP közeli vállalkozás nem rendezte tartozását az államkincstár felé. Az eltűnt milliók csak néhány, az olajgate-ügyben is felbukkanó céget érintenek, így többek között a Lorry Kft.-t, amely Máté László volt pártpénztárnok érdekeltségébe tartozott, a Bertinus Kft.-t., a több mint 27 millió dollárral tartozó Tér és Forma Rt.-t, az időközben egy off-shore cég tulajdonába került Gaz Impex Kft.-t, és 3,3 millió dollárral adós Petroltank Rt.-t is, amely Hujber Ottónak az érdekeltségébe tartozik.
*
Június 30-ig minden érintett állami szerv visszaküldi a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) részére az orosz államadóság lebontása során eltűnt 62 millió dollár sorsáról készített, titkos vizsgálati anyagot, amelyet a hivatal észrevételezés céljából küldött el az illetékeseknek. Gál J. Zoltán kormányszóvivő korábban úgy tájékoztatott, hogy nem tudható, melyik kormányülésnek lesz témája a KEHI és Keller László közpénzügyi államtitkár jelentése, de valószínűnek tartotta, hogy erre a nyári szabadságok után kerül sor. A Magyar Államkincstár Rt., amely évek óta hiába vár az MSZP közeli vállalkozások átutalásaira, már eljuttatta a jelentéshez fűzött megjegyzéseit a kormányhivatalnak. A kincstár nem kívánt válaszolni a rendezetlen inkasszókkal kapcsolatos kérdéseinkre, mert – tájékoztatásuk szerint – számukra a pénzügyminiszter határozza meg az erre vonatkozó további teendőket, és tájékoztatásuk kedvezőtlenül is befolyásolhatná az állami követelések érvényesítési esélyeit. Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője lapunk kérdésére kijelentette: valóban kár éri az államot a rendezetlen inkasszók miatt, de ezért nem a tárca felelős. Hozzátette: a KEHI jelentéséhez fűzött észrevételeiket és megjegyzéseiket a kormányhatározatban megszabott határidőig, június 30-ig eljuttatják a kormányhivatal illetékeseinek.
thaiföld
Tűzszüneti megállapodást kötött Thaiföld és Kambodzsa
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!