Intők a pénzügypolitikának

A kormányt és a jegybankot is felelőssé teszik a forint árfolyamának hektikus mozgásáért a külföldi szakértők: egyben felhívják a figyelmet arra, hogy az utóbbi napokban odalett a feltörekvő államok pénzpiacaiba vetett bizalom. Tegnap a jegybank nem változtatott irányadó kamatán. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint néhány hónapon belül elérhető a kívánatos árfolyamszint.

Változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatláb 9,50 százalékos szintjét tegnapi ülésén a monetáris tanács. A testület közleménye szerint a kívánatos irányba mozdult a forint árfolyama: a jegybanki és kormányzati intézkedések megteremtették az alapot arra, hogy a forint néhány hónapos távlatban az inflációs cél eléréséhez szükséges szintre erősödjön. (A forint tegnap 47 bázispontos javulást ért el pénteki értékhez képest.)
A forintárfolyam alakulásával ezúttal nem csak a jegybanki döntéshozók foglalkoztak. Az MTI által idézett Financial Times tegnap megjelent írásában megállapította, hogy Magyarország alig néhány nap alatt elrontotta eddigi pénzügy-politikai stabilitási megítélését: ezért a kormányt és a jegybankot komoly felelősség terheli, de az EU-nak is erősen át kell gondolnia az euróövezeti tagjelölt országoktól követelt gazdaságpolitikát. A vezető londoni üzleti napilap cikke szerint az EU-tagság nyomában az euróövezeti tagságra is törekvő országok a legutóbbi időkig kiszámíthatónak tűnő irányt követtek: az infláció és a kamatok az euróövezeti szintekhez közelítettek, a valuták jórészt stabilak voltak, és a kormányok rendre a maastrichti eurócsatlakozási követelmények teljesítését ígérgették. Az elemzés szerint azonban a magyarországi felfordulás megmutatta, hogy a helyzet nem annyira kényelmes, amilyennek látszik.
Az osztrák APA hírügynökség kommentárja szerint a valutaspekulánsok kedvelt játékszerévé vált az utóbbi időkben a magyar forint: az MNB-nek idén már többször interveniálni kellett a devizapiacon, s meg kellett húzni, vagy engedni a gyeplőt, hogy tompítsa a forintárfolyam kiugrásait. Az irányadó kamat legutóbbi emelése nyomán a szakértők azt remélik, hogy a forint nyugodtabb vizekre ér. „Legfőbb ideje lenne a megnyugvásnak, de a piac jelenleg védtelen a nagyobb ingadozásokkal szemben” – mondta egy devizakereskedő az APA-nak.
Oblath Gábor, a monetáris tanács tagjelöltje szerint nem volt helyes döntés a forint ingadozási sávját eltolni június 4-én. Oblath az Országgyűlés gazdasági bizottságában tartott meghallgatásán úgy fogalmazott, hogy a forint kívánt árfolyamgyengítését enélkül is meg lehetett volna oldani. A testület leendő tagja – aki januárban lemondott posztjáról, de most a miniszterelnök javaslatára Járai Zsigmond jegybankelnök ismét felkérte, hogy vállaljon szerepet a monetáris politikában – úgy vélte, hogy a monetáris és a fiskális politika erőteljesebb kooperációjára van szükség annak érdekében, hogy mind belföldön, mind külföldön helyreálljon a bizalom a gazdaságpolitika és a monetáris politika iránt.
*
Az Európai Bizottság pénzügyi főbiztosa, Pedro Solbes tegnap közölte: az eurózónához csatlakozásnak nem feltétele a plusz-mínusz 2,25 százalékos euróárfolyamsáv tartása a ERM–II.-ben, azaz a csatlakozás előtti átmeneti szakaszban. A főbiztos úgy vélte: valószínűleg félreértették őt, ő csupán feltételként javasolta ezt annak megállapításához, vajon elég stabil-e csatlakozó ország valutája. Ez utóbbi tényét országról országra külön vizsgálják majd meg – tette hozzá. Nem előírt kötelezettség az említett szűk ingadozási sáv, nincsenek számszerű követelmények – szögezte le. (Májusban Solbes azt nyilatkozta, hogy az eurózónához csatlakozni kívánó országoknak valutájuk árfolyamát a plusz-mínusz 2,25 százalékos sávban kellene majd tartaniuk.)