A tavalyi kormányváltás óta sokasodnak a magyar–japán kapcsolatokban, a diplomáciai nyelv óvatos körülíró megfogalmazását használva is, a kérdőjelek. A 2005-ös, Aichi tartományban megrendezendő világkiállításon Magyarország a Medgyessy-kormány döntése szerint anyagi okok miatt nem vesz részt, és ugyanerre hivatkozva a jövőre esedékes nemzetközi kertészeti biennálén való szereplésünket is lemondta az MSZP–SZDSZ-kabinet. Hab a tortán a tv2 Micukó – A világ ferde szemmel című műsora, amely mostanra a szigetországban is botrányt kavart.
A műsor csúnyán gúnyolja a japánokat, illetve negatívan festi le a japán kultúrát – áll a budapesti japán nagykövetség áprilisi, első tiltakozásában. Abe Hiroshi sajtótitkár hangsúlyozta: a japánok túlzottan ironikus bemutatása könnyen kellemetlenségeket okozhat a magyar–japán kapcsolatokban. A tv2 programigazgatója, Poich Loránd szerint a produkció nem a japán embereket gúnyolja, hanem a magyar hírességeknek állít görbe tükröt. A csatorna illetékesei azt is hangsúlyozták, hogy licencműsorról van szó, és ígéretet tettek arra, hogy az adás végén feliratban közlik: a műsorvezető kitalált személy. Ez nem nyugtatta meg a Magyarországi Japánok Szervezetét (MJSZ), akik szerint a Micukót le kell venni az adásból. Álláspontjuk az, hogy a műsor a nézőkben előítéleteket alakít ki, s ez akár faji megkülönböztetéshez is vezethet, ezért az Országos Rádió és Televízió Testülethez (ORTT) és az Interparlamentális Unióhoz fordultak. Az MJSZ álláspontját osztva Balsai István MDF-es képviselő beadvánnyal fordult az ORTT panaszbizottságához. Az eljáró tanács – amelynek tagja volt Debreczeni József közíró, volt MDF-es képviselő – egyhangúlag utasította el Balsai panaszát. Úgy tudjuk, hogy a politikus az Országgyűlés nyilvánosságát is igénybe kívánja venni ahhoz, hogy a japánokat sértő műsor lekerüljön a tv2 adásából. A Micukó egyébként nyári szünetre vonul, azonban ősszel újra látható lesz a képernyőn, azonban nem Micukó – a világ ferde szemmel, csupán Micukó címmel.
Azért maszkíroztuk éppen japánnak a főszereplőt, mert Japánt elég távolinak tartják ahhoz, hogy sikeres legyen a meghívottak átejtése – nyilatkozta a Micukóról Kereszty Gábor, a tv2 vezérigazgatója. Japánokat gúnyoló műsor a magyar televízióban címmel a japán nemzeti hírügynökség, a Kyodo május 15-én repítette világgá a hazánkra rendkívül rossz fényt vető beszámolóját. Ahogyan a hír címéből következik, Japánban nem a tv2 csatornája, hanem az egész magyar televíziózás és a magyarság került negatív megvilágításba. A tízmilliós (!) példányszámú Jomiuri Simbun napilap angol változata átvette a Kyodo beszámolóját, a Japánban dolgozó, a világ minden tájáról származó üzletemberek így értesültek a japánokat gúnyoló műsorról. A 126 milliós állam polgárai, az egyik országosan fogható televízióállomás, a 6-os csatorna esti magazinműsorából értesülhettek a Micukóról. A program jeleneteket mutatott be a tv2 szórakoztató produkciójából, és meghívott vendégként a Magyarországon tanult Hukaya Sitosi szakértővel közösen elemezték Stahl Judit „sziporkázását”.
A népszerű internetes fórumokon téma a műsor: a japantoday.com portálon egy honfitársunk bocsánatot kért a sértésekért. A hozzászólók egyike viszont azt indítványozta, bojkottálják a magyar termékeket.
Ez azonban nem menne könnyen Japánban, ugyanis a boltok polcain nagyon ritkán találni „hazait”. A híres magyar borok mélyen rangjuk alatt reprezentáltak, míg a csekélyebb nívójú, ugyanakkor a jól reklámozott német borokat nagy tisztelet övezi. Ezért is kínos, hogy a Micukóról hírt adó Kyodo információs szolgálatának helyettes vezetője éppen egy magyar borbemutatón vett részt, mikor megemlítette, hallott a furcsa műsorról. Lapunknak Sípos László, egy Tokióban dolgozó magyar építész elmondta: a hírügynökség vezető tisztviselője a részletekről érdeklődött, és azt kérdezte, hogy ha már az ázsiai viselkedést és kultúrát próbálja megviccelni egy magyar televízió, akkor miért pont a japánokkal teszi? Ennyire távoli és jelentéktelen a japán kapcsolat?
A válasz kemény: ennyire. Magyarországnak szinte semmilyen Ázsia-stratégiája nincs, a kormány pedig az eddigi kiváló kétoldalú kapcsolatok fejlesztése helyett „elfelejti” a térséget, az országot. Hazánk tokiói nagykövete, Szerdahelyi István, valamint elődje hatalmas munkát végezve kialakították és fejlesztették azt a kapcsolatrendszert, amelynek többek között köszönhető a két ország közötti szívélyes viszony és az, hogy a legmagasabb szinten találkozhattak a két ország vezetői. 2000-ben látogatott el Japánba Göncz Árpád akkori köztársasági elnök, amelyet 2002-ben viszonzott a japán császári pár. Akkor négy országot érintett az uralkodó utazása: Csehországot, Ausztriát, Lengyelországot és hazánkat. A császári ház doktrínája szerint azonban az uralkodó egy évben legfeljebb két országot látogathat meg hivatalosan, a többi magánlátogatás lehet. A nagykövet tevékenységének köszönhetően Magyarországra hivatalos minőségben érkezett a császár, amely ugyan semmiben nem különbözik a magánúttól, mivel a japánok nem akarták rangsorolni a vendéglátókat, ám a szigorú szokásjog alól nem lehetett kitérni, s diplomáciai siker, hogy az egyenlők között hazánk egy kicsit „egyenlőbb” lehetett. A császári párt egyébként a kormányváltás következtében már nem ugyanaz a kormány fogadta az Intercontinental Hotelben, mint amely törekedett a jó kapcsolatok kialakítására. A fogadáson többek között Kovács László külügyminiszter is kezet fogott a császári párral, ám a kormány azóta mintha elfeledkezett volna a kapcsolatok fejlesztéséről.
Az utóbbi időben ugyanis kétszer mondta vissza a kormány egy-egy Japánban rendezendő nagy eseményen való részvételét. 2005-ben Nagojában, Aichi tartományban rendezik ugyanis a világkiállítást, amellyel az Oszaka és Tokió vonzáskörzete közé szorult város megpróbálja felvenni a gazdasági és kulturális versenyt a gigászokkal: átadták a város új nemzetközi repülőterét, s a fejlődés szemmel látható. Hogy még nagyobb lendületet adjanak a fejlesztéseknek, az expó megrendezését tartották a legmegfelelőbbnek – szemben Magyarországgal, amely sokallta a befektetendő pénzt az 1996-os kiállításra, amely előtt pedig az 1996-os tokiói expó szervezői partnerségi megállapodást ajánlottak, tekintettel a rendezvények hasonló témáira. Az eseményt megelőzően, 1993-ban Magyarországról egy tehetséges fiatal szakembergárda Sípos László vezetésével Japánba és Dél-Koreába utazott a helyi világkiállítási tapasztalatokat tanulmányozni, amelyet a későbbiekben felhasználhatnak a magyar rendezésnél. A Fiatal Urbanisták Szövetségének szervezésében és a Világkiállítási Programiroda, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem támogatásával létrejött EXPOdíció nevű út hallatlan sikerrel zárult, számos japán óriáscég (pl. az Obajasi és a Mitsui építőipari konglomerátumok), valamint a legmagasabb szintű politikai vezetés is elismerését fejezte ki a magyar fiataloknak. Az erőfeszítések azonban hiábavalónak bizonyultak: a Horn-kormány úgy döntött, lemondja a világkiállítást.
Ami nem sikerült 1996-ban, az sikerülhet 2005-ben, vélték a japánok – azaz a két ország együtt mutatkozik be, ezzel erősítve a kapcsolatokat. Mivel az esemény körül hatalmas a hírverés, minél több ország részvételét megpróbálták elintézni. Európából Románia, Bulgária, Csehország, Ausztria, Lengyelország, Svájc, Oroszország, Görögország, Lettország, Litvánia, Franciaország, Spanyolország, Portugália vesz részt a kiállításon. Nagy-Britannia még gondolkodik, kormányunk azonban már nem. Hazánk valószínűleg nem vesz részt a 2005-ben Japánban rendezendő világkiállításon – közölte Gál J. Zoltán kormányszóvivő. Gál J. szerint több jelentős nyugat-európai ország sem képviselteti magát a világkiállításon, illetve a várható látogatók többsége belföldi lesz. A kabinet úgy véli: olcsóbb módját is lehet választani Magyarország bemutatására Japánban.
Az esemény elutasítása ugyanakkor nem az egyedüli diplomáciai balfogás volt az utóbbi időszakban. Magyarország részt vehetett volna a Pacific Flora 2004 nevű virágkiállításon. A Sizuoka tartományban, a Fuji-hegy tőszomszédságában rendezendő esemény egyik fővédnöke Szuzuki Oszamu, a Suzuki cég elnöke, akit a napokban választott díszpolgárának a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem. Szuzuki – magyarországi érdekeltségei kapcsán – különös érdeklődéssel fordult a magyar részvétel felé. Úgy tudjuk, hogy az állami tulajdonú Magyar Turizmus Rt. sokallta a célra fordítandó négyszázmillió forintot, ezért nem támogatja az utazást. A világcég vezetője – értesüléseink szerint – erről hallva tollat ragadott, és Medgyessy Péter miniszterelnöknek írt levelében leszögezte: az összköltségek meg sem közelítik a négyszázmillió forintot; a magyar részvétel megoldható százmillióból is. Ráadásul felajánlotta, ha a magyarok eljönnek, a költségek felét saját zsebből kifizeti. A kormányt nem érdekelte a gáláns ajánlat. Információink megerősítésére először Gál J. Zoltán kormányszóvivőhöz fordultunk: ő a Magyar Turizmus Rt.-hez irányított. Az állami cégnél viszont közölték: a kormányszóvivő titkárságának helyet adó Miniszterelnöki Hivatalban (MeH), a turisztikai államtitkárság koordinálja az ilyen feladatokat. Az államtitkárság illetékese közölte: a Földművelésügyi Minisztérium (FVM) felelős az ügyben, mivel egy kertészeti szakkiállításról van szó. Az FVM sajtófőnökét nem sikerült megszólítani, a minisztérium kommunikációs irodája közölte: ebben az ügyben a Dísznövény Szövetség és Terméktanács az illetékes. A szervezet elnöke lapzártánkig elérhetetlennek bizonyult számunkra.
A döntés szakmai és politikai körökben teljes értetlenséget váltott ki. A magyar kormány stratégiája elhibázottnak tűnik: a térség szegényebb államai is hajlandók a zsebükbe nyúlni, ha a nemzetközi seregszemléken bemutatkozhatnak, ám hazánk nem értékelte elég fontosnak az eseményeket ahhoz, hogy részt vegyen rajtuk. A japán fél hitetlenkedik, hogy ilyen kiváló lehetőségeket hogy hagyhat ki a „kedves rokon”, ahogy ők gyakran a magyarokra gondolnak, sok szakember pedig kénytelen szembenézni a mai magyar valósággal. Sokan ugyanis a világkiállításra készülnek évek óta. Japánban tanuló és dolgozó magyarok, hazánkban tartózkodó és Magyarország iránt érdeklődő japánok együtt hangolódtak az eseményre, amelyen felhívhatják a figyelmet közös szerelmükre, Magyarországra. A lehetőség elszállt, s a reményüket vesztett emberek fájó szívvel láthatják az ország több pontján felállított órákat, amelyek az expó megnyitásáig hátralévő időt mutatják.
Sípos László szomorúan tájékoztatott a kormány döntéseinek távol-keleti hatásáról. Mint elmondta, a magyarokban valamilyen oknál fogva él az a képzet, hogy a térségből mi vagyunk a japánok számára az első számú partner, amely ugyan igaz, de sokkal kisebb az előnyünk, mint hinnénk, s a mostanihoz hasonló politikával pillanatok alatt elfeledhet minket a felkelő nap országa. A térség más országai hatalmas erőket mozgatnak meg a diplomáciai kapcsolatok fejlesztéséért, mi pedig csak a vállunkat vonogatjuk a japán ajánlatok hallatán, közölte Sípos László.
A magyar építész és a helyi magyar kolónia több tagja elmondta: a sorozatos, feltűnő magyar nemtörődömség kezd nagyon kínossá válni mindennapi kapcsolataikban. Több japán ismerősük kérdőre vonta őket a hibák miatt, amelyekre nem nagyon lehet választ találni.
Kifogásolt tévéműsor
A Tokiói Polgári Kör megdöbbent a magát liberális médiumnak hirdető tv 2 japánokat gúnyoló, botrányos műsorán, a Micukón, amely már a Japánban élő magyar közösség tagjainak mindennapi életét, munkáját is kedvezőtlenül befolyásolja. Mint írják: Elítéljük és határozottan tiltakozunk bármely nép, de különösen a magyarokat távoli rokonának tekintő japánok kultúrájának és érzéseinek a tv 2 részéről történő rasszista ízű kigúnyolása ellen. A magyar nemzet és a Japánban élő magyarok többségének nevében elnézést kérünk japán barátainktól, az egész japán nemzettől. Reményünket fejezzük ki, hogy az egy szűk érdekcsoport felelőtlen magatartása okozta károkat sikerül közös erővel minél hamarabb felszámolni, s az energiáinkat a kapcsolatok további fejlesztésére összpontosítani. Nyílt bocsánatkérést tettünk közzé a japán médiában is, ahol a botránnyal kapcsolatos, jogosan felháborodott hangvételű cikkek egész sora jelent meg Magyarországról.
origo.hu
Kubatov Gábor is elbúcsúztatta a mandátumát elvesztő Fekete-Győr Andrást
