Korlátozott Gripen-repülések

Miközben a Medgyessy-kormányzat a korábbinál több feladatra alkalmas, közel kétszázmilliárddal drágább Gripeneket szerez be, a pilóták tervezett repülési ideje nem éri el az ilyen járművek biztonságos alkalmazásához szükséges NATO-átlagot – értesült lapunk. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter ugyanakkor elegendőnek tartja a tervezett éves repülési időt.

Még amikor az előző kabinet szerződést kötött a svéd állammal 14 Gripen tízéves bérletéről, az alapgondolat az volt, hogy mindenkor húsz pilóta legyen bevethető az új típuson. Fejenként és évente száz repült órát szántak nekik, amely az akkor még főként légvédelmi feladatra szánt svéd gépek esetében – ahol a szimulátoros gyakorlás lehetősége is magas szinten áll – szakértők szerint is elégségesnek tűnt. A NATO-ban ugyanis az egyfeladatú típusok esetében 100-120, a többfeladatúaknál 150-200 órával számolnak. Ehhez képest meglepetést okozott, hogy a szociálliberális kabinet a Gripenek feladatainak kibővítésével (légi utántölthetőség, precíziós éjszakai csapásmérő képesség) párhuzamosan mindössze 20 órával növelte a tervezett repülési időt, fejenként és évente 120 órára. Noha ez a mennyiség még mindig előrelépés a jelenlegi MiG-29-es pilóták legfeljebb 60 órájához képest, NATO-körökben elégtelennek számít. A repültóra-lefaragás oka az lehetett, hogy ezzel kompenzálják a Gripenek megnövekedett árát.

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter ennek ellenére elegendőnek tartja a tervezett repült órák számát. – A kiképzés mellett természetesen ehhez szükség van a megfelelő gyakorlatra is, ezért számolunk százhúsz óra éves repülési idővel pilótánként, amely kétszerese-háromszorosa annak, amit az elmúlt években átlagban produkálni tudtunk – közölte. Elismerte: ez nem éri el NATO-átlagot, de szerinte az Egyesült Államok és néhány nagyobb ország mesterségesen emeli fel ezt a számarányt. – A NATO is elismeri a kisebb országok esetében, hogy nem feltétlenül kell ennyi időt a pilótáiknak a levegőben tölteniük, és elsősorban a szakképzési feladatokra szánt órákat veszik figyelembe – állítja Juhász Ferenc. Szerinte azért is különbséget kell tenni a nagyobb tagállamok és Magyarország között, mert az amerikaiaknak például másfél órát kell repülniük, hogy kiérjenek abba légtérbe, ahol gyakorlatot hajthatnak végre, a magyarok viszont 15 perc alatt elérik a gyakorló légteret, amely Kecskemét mellett található.
Ez az álláspont azonban nem veszi figyelembe azt, hogy a szakértők szerint a pilóták jártassága útvonalrepülés közben is fejlődik. Gyakorolhatják a navigációt, a kommunikációt, a fedélzeti radar használatát, így a gyakorló légtér eléréséig tartó idő egyáltalán nem vész kárba.