Meglepő és határozott lépésről döntött tegnapi, soron kívüli ülésén a monetáris tanács: azonnali hatállyal kétszáz bázisponttal, 9,5 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot. A jegybank hivatalos közleménye szerint a döntéshozó testület arra törekszik, hogy az irányadó kamat megemelése után kialakult magasabb hozamszinttel mérsékelje a kedvezőtlen árfolyam-alakulás inflációra gyakorolt hatását.
A váratlan döntés hatása azonnal megmutatkozott az értékpapírpiacon: a kamatemelést követően a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX esni kezdett. A kereskedés első húsz percét követően a BUX 7695,9 ponton állt, ami a szerdai záró értékhez képest 1,76 százalékos zuhanást jelentett. A pénzpiacon keletkezett bizonytalanságra utal az a tény is, hogy a HVB Jelzálogbank elhalasztotta az ez év június 24-ére tervezett jelzálogleveleinek kibocsátását.
A kamatemelésben teljes az egyetértés a kormány és a Magyar Nemzeti Bank között – derült ki Járai Zsigmond jegybankelnök és László Csaba pénzügyminiszter – a döntést követő – sajtótájékoztatóján. A jegybankelnök és a pénzügyminiszter egyaránt úgy véli, hogy a jelenleginél erősebb árfolyam mellett csatlakozhat Magyarország az ERM II árfolyamrendszerhez. (A csatlakozás várható időpontja Járai és László szerint is a jövő év első felére tehető.) Járai kijelentette: néhány hónapos távlatban a 250–260 forint közötti euróárfolyammal az idei, decemberi inflációt öt százalék alatt, a 2004 végit négy százalék alatt lehet tartani. László Csaba elmondta: bízik abban, hogy a piacok stabilizálódnak, és így a jegybanki kamatemelés nem gyűrűzik át a banki kamatokba. A miniszter szerint még nem lehet megbecsülni a kamatemelés költségvetési kihatásait.
A jegybank 200 bázispontos kamatemelése stabilizálta a forint árfolyamát, s megállíthatja a magyar fizetőeszköz gyengülését az euróhoz képest – vélik a távirati irodának nyilatkozó piaci szakértők. „A jegybank csütörtöki kamatemelése nagyobb a piac által beárazottnál, határozott lépés, így van arra esély, hogy megállítsa a forint gyengülését” – mondta Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető közgazdásza. Vojnits ugyanakkor úgy gondolja: az MNB „boldog lenne, ha 260 alá tudná tuszkolni az árfolyamot, de messze még a 250”. (Az MNB korábbi nyilatkozataiban az euróval szembeni 250 forint körüli árfolyamot jelölte meg az inflációs célok teljesítéséhez szükséges szintnek.) Mind az időzítés, mind pedig az alapkamat-emelés mértéke meglepte a piacot – mondta Nyeste Orsolya, a Postabank makrogazdasági elemzője, hozzátéve: a piac 100 bázispontos emelésre számított, és arra, hogy a monetáris tanács jövő hétfői ülésén döntenek az alapkamat módosításáról. Az elemző szerint az MNB láthatóan kényszerhelyzetben volt, és az volt a célja, hogy meglepje a piacot. Nyeste Orsolya úgy vélte: a jegybank elvesztette hitelességét a sávközép június 4-i eltolásával. Szintén meglepőnek nevezte a kamatemelés mértékét Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója. Úgy vélte, hogy a 200 bázispontos kamatemelés megelőzhet egy, a forint elleni újabb kedvezőtlen folyamatot, ám hozzátette: a jegybank döntése még hektikusabbá teszi a piacot. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa szerint a jegybanki alapkamat 9,5 százalékra emelése olyan durva lépés volt, amelyre az elemzők sem számítottak. A kutató úgy véli: a gazdaságot kamatcsökkentéssel kellene élénkíteni, ami később kedvezően hatna az árfolyamra is.
Úgy tűnik, hogy a nagyvállalatok által támogatott spekuláció áll a forint árfolyamának gyengülése mögött – vélik a lapunknak nyilatkozó pénzügyi szakértők. Erre utal az is, hogy a jegybank és a kormány határozott értelmű nyilatkozatairól – amelyek szerint 250–260 forint között lenne a kívánatos euróárfolyam – a piac eddig alig vett tudomást. A szakemberek szerint a forint leértékelését nem elsősorban a versenyképesség erősítése miatt kérte a kormány a jegybanktól: a sáv eltolása inkább a költségvetési bevételeket hivatott növelni, a forint gyengüléséből adódó inflációnövekedés révén. Az alapkamat 200 bázispontos emelése ezzel együtt biztos, hogy nagy pofont jelent a költségvetésnek, akkor is, ha erről a kormány látszólag nem vesz tudomást, hiszen az irányadó kamattal együtt a büdzsé kamatterhei is emelkednek – vélik a szakemberek. Ennek tükrében érthetetlen, hogy a kabinet miért tartja még mindig teljesíthetőnek a költségvetési célokat. A szakértők rámutattak arra: ma már szinte csak adósságnövelő tőkét vonz Magyarország, a koncepció nélküli gazdaságpolitika következtében viszont az év első negyedében több működő tőke távozott az országból, mint amennyit befektettek.
A kormány megállapítása szerint teljesíthetők gazdaságpolitikai céljai, így az idei költségvetési hiány a tervezett 4,5 százalékos mértékű lesz, és azt a kabinet jövőre 1-1,5 százalékponttal tovább csökkenti – áll Medgyessy Péter miniszterelnök tegnapi közleményében. A nyilatkozat szerint a jegybankkal közösen vallott inflációcsökkentő és stabilitásőrző gazdaságpolitikai célokat a mainál erősebb, 250–260 forint/euró körül stabilizálódott árfolyam szolgálja megfelelően.
A forint a devizapiacon
A bankközi devizapiacon tegnap fél négykor 264/50 forinton állt az euró jegyzése, alig 0,40–0,50 forinttal olcsóbban, mint szerdán délután. A forint 4,78 és 7,3 százalék között ingadozva a hivatalos kereskedési idő végén 6,41 százalékon állt a sáv erős oldalán, 17 bázisponttal erősebben, mint szerdán délután. A kereskedők nem tartják valószínűnek, hogy tőkeerős szereplők komoly euróeladásra készülnének, és ezzel lejjebb vinnék a közös valuta árfolyamát: sőt félő, hogy ma, amikor a német és az osztrák piacok újra kinyitnak, folytatódik a forinteladás, és tovább erősödik az euró.
Visszafogott előrejelzések
Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet 3,4 százalékra mérsékelte az idei GDP-növekedési prognózisát, a korábban előre jelzett 3,7 százalékról. Az intézet tegnap nyilvánosságra hozott jelentése szerint a bruttó hazai termék jövőre négy százalékkal növekedhet. Az Ecostat 4,8 százalékos éves, átlagos inflációval számol erre az évre, 2004-re pedig 4,5 százalékos fogyasztóiár-növekedést várnak. A behozatal növekedésének mértéke a prognózis szerint idén több mint két százalékponttal meghaladja majd a kivitelét, a kutatók szerint 5,6 százalékos importbővülés várható. Az Ecostat ez évre növekvő, 6,4 százalékos munkanélküliségi rátával számol, szemben a múlt évben regisztrált 5,9 százalékkal. Az előrejelzés rámutat: a június 4-én bejelentett 76 milliárd forintos kiadásszűkítő kiigazítás összege mindössze a GDP 0,4 százalékának felel meg, ami nem elégséges a 4,5 százalékos, tervezett hiány eléréséhez. Az intézet ez évre 5,2 százalékos, GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol.
Mivel jár az emelkedő kamat?
A monetáris tanács tegnapi döntése révén tovább szélesedett a rés az Európai Központi Bank és a hazai irányadó kamat között: a 200 bázispontos kamatemelés 7,5 százalékos különbséget eredményez. Ennek megfelelően az a befektető, aki a magyar piacon vesz forintot euró ellenében, jóval nagyobb hozamra számíthat, mint az Európai Unió piacain. A forint iránti, feltehetően hamarosan növekvő kereslet felhajtja az árfolyamot, az erősebb nemzeti valuta pedig támogatja az alacsonyabb inflációt. A magas jegybanki alapkamatnak ugyanakkor meg kell fizetni az árát: az állam által felvett hitelek – a magasabb állampapírhozam révén – drágulnak.
A jegybanki alapkamat természetesen hatással van a kereskedelmi bankok által kínált konstrukciók kamataira is, ami már az átlagember mindennapjaira is hatást gyakorol. Várhatóan a betéti és hitelkamataikat egyaránt emelik a hitelintézetek, ám általában megfigyelhető, hogy a megtakarítások után fizetett kamat jóval lassabban emelkedik. (Tegnap több hitelintézet is jelezte: a következő napokban értékeli a kialakult helyzetet, és – várhatóan jövő héten – dönt a különböző konstrukciók feltételeinek esetleges módosításáról.)
A forint utóbbi hetekben megfigyelhető gyengülése nem kedvez azoknak, akik olyan helyen szeretnének nyaralni, ahol az euró az elfogadott fizetőeszköz. Tegnap 270 forint körül mozgott az euró eladási ára a bankoknál, ami 25-30 forinttal is meghaladja a néhány hónappal korábbit. (Ennek megfelelően viszont jól jár az, aki most szabadul meg olcsóbban vásárolt eurójától.)
kormány
Sorsdöntő év lesz 2026
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!