Marina, az asgabati háztartásbeli határozott. Nem törődik a múltba veszett rendszerekkel, a történelem változásaival, s sehova sem kíván otthonából elutazni. „Itt születtem, itt éltem le az egész életemet! Miért kellene most elmennem innen?” – válaszol nyugodtan az Izvesztyija újságírójának telefonos érdeklődésére, megerősítve, hogy orosz állampolgárságáról sem hajlandó lemondani. Úgy véli, legfeljebb a türkméneket megillető kedvezményeket nem kapja majd meg. A százezernyi Türkmenisztánban élő orosz többsége azonban korántsem ilyen nyugodt. Ijedten utasítják vissza az anyaországi lapok megnövekedett érdeklődését, mondván, nekik még itt kell élniük, ne hozzák őket kellemetlen helyzetbe. Félnek, hogy a titkosszolgálat lehallgatja beszélgetéseiket. Vannak olyanok is, akik nem bírják már kivárni az események alakulását. A kétfejű sasos útlevél elvesztése nekik a biztonság, az utolsó támasz elvesztését is jelenti. Naponta három-négyszázan ostromolják az orosz konzulátusokat, s minél gyorsabban elhagynák a közép-ázsiai országot. Természetesen erre csak a legelszántabbak képesek, hiszen az itteni javaikért kapott összeg korántsem elegendő az oroszországi újrakezdésre. Ők sok jóra nem számítanak, s az eddigi folyamat logikus fejleményének tartják a kettős állampolgárság megszüntetését. A Türkmenbasi ugyanis igyekezett mindent, az ezt megtestesítő személyeket is kitörölni az emlékezetből, ami népét Oroszországra, a közös múltra emlékezteti. Először az utcaneveket változtatta meg, az emléktáblákat szedette le, majd e függetlenségi lendület nem kímélte a kisebbséget sem. Nem lehet hozzájutni az orosz nyelvű sajtóhoz, bezárták az asgabati orosz színházat és más kulturális intézményeket is.
Június 22. a türkmenisztáni oroszokat ezután már nemcsak a Szovjetunió megtámadására, hanem kettős állampolgárságuk megszűnésére is emlékeztetheti majd, hacsak a dolgok fordulatot nem vesznek. Eddig a dátumig adtak ugyanis határidőt a türkmén hatóságok az ország százezernyi kettős állampolgárságú orosz nemzetiségű lakosának, hogy válasszanak a két útlevél között. Ez egyben azt is jelentené, hogy ezután az orosz állampolgárságról lemondók is csak a biztonsági szolgálatok engedélyével kaphatnak – egyébként százdollárnyi pénzösszegért – kiutazási vízumot.
Mint azonban az várható volt, ezt önként aligha fogják megtenni, s a moszkvai média szerint eddig senki nem adta vissza állampolgárságát. Szívük szerint ugyanis Putyin orosz elnök szavaihoz tartják magukat, aki a minap elmondta: amikor áprilisban aláírta Saparmurat Niyazov türkmén elnökkel az 1993-as megállapodás hatályon kívül helyezéséről szóló szerződést, azonnal megállapodtak abban, hogy ez csak azokra vonatkozik, akik ezt követően szereznek kettős állampolgárságot. A baj csak az, hogy a Türkmenbasi láthatóan másképp emlékezik, illetve értelmezi a helyzetet. Abban a legutóbbi hetek telefonbeszélgetésein a két elnök mindenesetre megegyezett, hogy Asgabat nem tesz egyoldalú lépéseket addig, amíg be nem fejezi munkáját a nyitott kérdéseket tisztázó kétoldalú vegyes bizottság.
A türkmén intézkedések ennek ellenére felhergelték a moszkvai politikai elitet, és lehűtötték a kétoldalú kapcsolatokat. A duma az emberi és a kisebbségi jogok megsértésére hívta fel a világ figyelmét, és mindössze két ellenszavazattal elfogadott nyilatkozata szankciókat is kilátásba helyezve éles szavakkal támadja a Nyugaton diktatúrának tartott közép-ázsiai országot s személy szerint Niyazovot.
Tűzszüneti megállapodást kötött Thaiföld és Kambodzsa














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!