Moszkvát hergeli a Türkmenbasi

A Szovjetunió szétesése után huszonhatmillió orosz került az anyaország határain kívülre. A korábban sokszor kivételezett népcsoport helyzete alapvetően megváltozott. A Baltikumtól Közép-Ázsiáig egymást érik az ott élő oroszok kisebbségi jogainak súlyos megsértéséről érkező hírek. Legutóbb a kettős állampolgárságot szabályozó szerződés egyoldalú türkmén felmondása borzolta fel a kedélyeket Moszkvában. A történetek innen, a Kárpát-medencéből nagyon is ismerősek. S sajnos az is, hogy a fejlett Nyugat, mint általában, ha kisebbséggel kapcsolatos konfliktusról van szó, kettős mércét alkalmaz, avagy egyszerűen csak hallgat.

2003. 06. 29. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Marina, az asgabati háztartásbeli határozott. Nem törődik a múltba veszett rendszerekkel, a történelem változásaival, s sehova sem kíván otthonából elutazni. „Itt születtem, itt éltem le az egész életemet! Miért kellene most elmennem innen?” – válaszol nyugodtan az Izvesztyija újságírójának telefonos érdeklődésére, megerősítve, hogy orosz állampolgárságáról sem hajlandó lemondani. Úgy véli, legfeljebb a türkméneket megillető kedvezményeket nem kapja majd meg. A százezernyi Türkmenisztánban élő orosz többsége azonban korántsem ilyen nyugodt. Ijedten utasítják vissza az anyaországi lapok megnövekedett érdeklődését, mondván, nekik még itt kell élniük, ne hozzák őket kellemetlen helyzetbe. Félnek, hogy a titkosszolgálat lehallgatja beszélgetéseiket. Vannak olyanok is, akik nem bírják már kivárni az események alakulását. A kétfejű sasos útlevél elvesztése nekik a biztonság, az utolsó támasz elvesztését is jelenti. Naponta három-négyszázan ostromolják az orosz konzulátusokat, s minél gyorsabban elhagynák a közép-ázsiai országot. Természetesen erre csak a legelszántabbak képesek, hiszen az itteni javaikért kapott összeg korántsem elegendő az oroszországi újrakezdésre. Ők sok jóra nem számítanak, s az eddigi folyamat logikus fejleményének tartják a kettős állampolgárság megszüntetését. A Türkmenbasi ugyanis igyekezett mindent, az ezt megtestesítő személyeket is kitörölni az emlékezetből, ami népét Oroszországra, a közös múltra emlékezteti. Először az utcaneveket változtatta meg, az emléktáblákat szedette le, majd e függetlenségi lendület nem kímélte a kisebbséget sem. Nem lehet hozzájutni az orosz nyelvű sajtóhoz, bezárták az asgabati orosz színházat és más kulturális intézményeket is.
Június 22. a türkmenisztáni oroszokat ezután már nemcsak a Szovjetunió megtámadására, hanem kettős állampolgárságuk megszűnésére is emlékeztetheti majd, hacsak a dolgok fordulatot nem vesznek. Eddig a dátumig adtak ugyanis határidőt a türkmén hatóságok az ország százezernyi kettős állampolgárságú orosz nemzetiségű lakosának, hogy válasszanak a két útlevél között. Ez egyben azt is jelentené, hogy ezután az orosz állampolgárságról lemondók is csak a biztonsági szolgálatok engedélyével kaphatnak – egyébként százdollárnyi pénzösszegért – kiutazási vízumot.

Mint azonban az várható volt, ezt önként aligha fogják megtenni, s a moszkvai média szerint eddig senki nem adta vissza állampolgárságát. Szívük szerint ugyanis Putyin orosz elnök szavaihoz tartják magukat, aki a minap elmondta: amikor áprilisban aláírta Saparmurat Niyazov türkmén elnökkel az 1993-as megállapodás hatályon kívül helyezéséről szóló szerződést, azonnal megállapodtak abban, hogy ez csak azokra vonatkozik, akik ezt követően szereznek kettős állampolgárságot. A baj csak az, hogy a Türkmenbasi láthatóan másképp emlékezik, illetve értelmezi a helyzetet. Abban a legutóbbi hetek telefonbeszélgetésein a két elnök mindenesetre megegyezett, hogy Asgabat nem tesz egyoldalú lépéseket addig, amíg be nem fejezi munkáját a nyitott kérdéseket tisztázó kétoldalú vegyes bizottság.

A türkmén intézkedések ennek ellenére felhergelték a moszkvai politikai elitet, és lehűtötték a kétoldalú kapcsolatokat. A duma az emberi és a kisebbségi jogok megsértésére hívta fel a világ figyelmét, és mindössze két ellenszavazattal elfogadott nyilatkozata szankciókat is kilátásba helyezve éles szavakkal támadja a Nyugaton diktatúrának tartott közép-ázsiai országot s személy szerint Niyazovot.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.