Egyre jelentősebb szerepet játszanak a hazai megtakarítások között a befektetési, ezen belül is az ingatlanalapok: a jelenlegi, sanyarú helyzetben ezek jóval nagyobb hozamot produkálnak az állampapíroknál és a banki megtakarítási termékeknél is. Az ingatlanalapok növekvő népszerűségét múlt év vége óta a hazai bankpiac legnagyobb szereplője, az OTP is igyekszik kihasználni.
A bank honlapján szereplő tájékoztató szerint az OTP Ingatlanbefektetési Alap is nyílt végű, határozatlan futamidejű, tehát a megtakarítónak – szemben a tipikus ingatlanbefektetéssel – nem kell hónapokkal előre gondolkodni, ha megtakarított pénzét befektetni vagy éppen kivenni készül. Az elérhető hozam az állampapírokénál magasabb, és nem kell arra sem számítani – mint például a tőzsdei részvények esetében –, hogy a befektetés egyik napról a másikra ugrásszerűen veszít az értékéből.
A magasabb hozam mögött több tényező is rejlik: az alaptípusú befektetések egyik nagy előnye például, hogy több olyan befektetést tartalmaznak, amelyet az átlagpolgár saját erejéből nem képes létrehozni. A befektetés biztonságát az adja, hogy az ingatlanalap befektetéseinek körét a törvény az ingatlanokra, illetve rövid lejáratú állampapírokra és bankbetétekre korlátozza. Ez azért lényeges, mert így az ingatlanalapba befektető megtakarító által vállalt kockázat maximálisan az ingatlanpiaci kockázat lehet, ami jelenleg Magyarországon igen alacsony. Az ingatlanalap aktívan részt vesz az általa birtokolt ingatlanok üzemeltetésében: ez alapvetően eltér a részvényalapok viselkedésétől, amelyek többnyire szavazataikkal vesznek részt a portfóliójukban lévő vállalatok irányításában. További fontos sajátosság a hozam alakulásának módja: az ingatlanok hozamának jelentős hányada éves folyó bevételként jelentkezik, miközben az ingatlan értékváltozása adja a hozam másik részét. Az ingatlanalap hosszú távú befektetésként kezelendő: az egy éven belüli befektetési jegy visszaváltását kétszázaléknyi jutalék levonásával szankcionálja az alapkezelő.
Tűzszüneti megállapodást kötött Thaiföld és Kambodzsa














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!