Önállóan mozgott a BUX

Nyolcezer pont alá került a pesti tőzsde indexe, miközben a külföldi mutatók szinte kivétel nélkül nyereséggel zárták a hetet. A hazai piacot több speciális hatás is érte: hatalmas megdöbbenést váltott ki, hogy ismeretlen elkövetők bántalmazták Szász Károlyt, a tőkepiaci felügyelet elnökét. Teljesült a piac szereplőinek az a várakozása, miszerint a jegybank emeli a kamatot, viszont meglepetést okozott annak mértéke. A jegybank és a Pénzügyminisztérium egyetértésével hozott döntés, illetve az előzetes várakozások megmozgatták a forint árfolyamát, élénkülést okozva a tőzsde és az állampapírpiac kereskedésében.

Szembefordult a nemzetközi tőkepiacokon kialakult trenddel a pesti tőzsde indexe. A múlt héten az irányadó mutatók Európában és a tengerentúlon egy–három százalékkal erősödtek, ugyanez idő alatt a BUX viszont 560 ponttal, azaz 6,75 százalékkal esett. Az utóbbi hetekben stabilan nyolcezer pont fölötti index visszaesett e szint alá. A hét elején kamatemelésre spekuláltak a pénzpiac szereplői, de a csütörtökön végrehajtott, kétszáz bázispontnyi beavatkozás mégis meglepetést okozott, mert a szakértők többsége ennek a felét prognosztizálta. A kamatszinttel kapcsolatos spekulációk élénk kereskedést eredményeztek mind a részvény-, mind az állampapírpiacon. A csütörtöki kamatdöntésig az állampapírhozamok emelkedtek, majd pénteken kisebb csökkenés kezdődött el. Pénteken már napvilágot látott olyan szakértői vélemény, amely szerint ma kamatcsökkentéssel enyhíthet a Magyar Nemzeti Bank a monetáris szigorán. Az utóbbi öt kereskedelmi nap alatt csak öt részvény árfolyama emelkedett a pesti tőzsdén, egy stagnált, a többi kevesebbet ér, mint egy héttel korábban. A vezető részvények is a vesztesek között végeztek. Legnagyobb mértékben a Richter ára esett: a gyógyszergyártó pénteken a záráskor hét százalékkal, 1200 forinttal ért kevesebbet, mint a hét kezdetén. Majdnem ennyit esett a Matáv árfolyama, s az OTP és a Mol részvényesei is csak azzal vigasztalódhattak, hogy papírjaik a piaci átlag alatti mértékben veszítettek értékükből. A bankpapír 2,17 százalékkal, az olajtársaság részvénye 3,37 százalékkal lett olcsóbb.

Kevesebb hitel

Elsőként az OTP hirdette meg a közelmúltban módosított állami támogatási rendszerhez alkalmazkodó lakáshitel-kondíciókat. Új lakást az eddigi 4,5 százalék helyett 5 százalékos kamatra vehetnek fel a lakásvásárlók és -építők, míg a használt lakások vételéhez felvehető hitel kamata változatlanul hat százalék maradt. A bank egy új termékkel is igyekszik fenntartani a lakásvásárlási, illetve hiteligénylési kedvet: amennyiben az OTP Lakástakarék-pénztár tagja az ügyfél, akkor a hiteltörlesztés első hat évében a törlesztés húsz százalékát elengedi a bank. A pénzintézet május végéig 206 milliárd forint értékben fogadott el államilag támogatott hitelkérelmet, s a bank számításai szerint az év végéig ez az állomány még 140 milliárd forinttal növekedhet. A prognózis figyelembe vette, hogy a lakásvásárlók és építkezők számítottak a hitelfeltételek változására, így aki tehette, előre hozta a hitelkérelmét. Lantos Csaba vezérigazgató-helyettes az adatok ismertetésekor kijelentette, hogy a hitelkérelmek ütemének várható mérséklődése nem veszélyezteti a társaság nyereségtervét. Véleménye szerint a hitelek iránti érdeklődés csökkenésének ellenére is túlteljesítik a kihelyezési tervet. A múlt heti tőzsdei kereskedés nem támasztja alá ezt az optimizmust. A részvényesek valószínűleg egy-két hónapnyi tapasztalat birtokában fogadják majd el a menedzsment prognózisát.

Elad az állam

A Mol részvényesei két fontos hírre figyeltek a múlt héten. A gáztörvény megszületését üdvözölte a menedzsment. A szabályozás korszerűsítése a gázszolgáltatók számára lehetővé teszi, hogy az EU-ban alkalmazott irányelvekkel összhangban tevékenykedjenek. Teljesül a Mol sokéves követelése: a hazai kitermelésű földgázt az importgáz árának megfelelően értékesíthetik, ugyanakkor a megemelt bányajáradék átmenetileg felemészti az így keletkező hasznot. Az olajpapír árfolyamát feltehetőleg elsősorban az a bejelentés fékezte le, amely szerint az állam a társaságban lévő 23 százalékos részesedésének felét értékesíteni szándékozik. A részvénypiacra érkező papírtömeg arra sarkallja a befektetőket, hogy – az állami pakettre várva – elhalasszák vásárlásaikat.

Brutális támadás

Nemzetközi sajtóvisszhangot kiváltó üggyel indult a múlt hét: Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét hétfőn verőemberek támadták meg, s nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket okoztak neki. A példátlan eset kapcsán az egyik tavasszal bonyolított tőzsdei felvásárlás is szóba került: az elnök szerint bántalmazása összefüggésben lehet a tőzsdei ügylet felügyeleti vizsgálatával. Az inzultust követő napon a Pannonplast irányítását április végén átvevő társaságokat elmarasztaló határozat jelent meg a PSZÁF honlapján, s a szövevényes ügyet egész héten elemezte a gazdasági sajtó. A felvásárlási szabályok megsértése mellett az a vádpont is megfogalmazódott a felügyelet határozatában, hogy a tőzsdei manőverhez egy állami vállalat nyújtott átmenetileg forrást.
Maradva az ügy tőzsdei vonatkozásainál: szakértők szerint bizonytalanná vált a Britton Kft. – amely főszereplő volt a Pannonplast felvásárlásában – megszerzett pozíciója. A felügyelet határozatát ugyan megtámadja a Britton, de amennyiben a bíróság helybenhagyja a PSZÁF álláspontját, s kimondja, hogy a Britton, a Kartonpack és a Pevdi valóban együttműködött a Pannonplast részvényeinek felvásárlása során, s az áprilisi közgyűlésen az összehangolt szavazásuk eredményezte a hatalomátvételt, akkor a cégbíróság nem fogja bejegyezni a közgyűlési határozatokat. A Pannonplast többi részvényese számára kulcskérdés, hogy miképp alakul a jogvita, hiszen, ha az elmarasztalt három társaság a bíróság szerint is „összehangolt magatartást” tanúsított, akkor a befolyásukat csak olyan áron tarthatják meg, ha nyilvános vételi ajánlatot tesznek a többi részvényesnek. Ez megfigyelők szerint túlzottan magas árat eredményezne a Pannonplastért. Ha viszont nem hozzák meg ezt az áldozatot, akkor a befolyásukat 12,5 százalékra kell leszállítaniuk, azaz részvényeik felét el kell adniuk. Az előbbi eset valószínűleg felfelé, az utóbbi pedig lefelé mozdítaná el a Pannonplast árfolyamát. Amennyiben nem tudja tartani a Britton az áprilisban elfoglalt pozícióját, akkor ismét lehetősége nyílik a két éve kísérletező Karsai Holdingnak (KH), hogy végre megegyezésre jusson a Pannonplast menedzsmentjével. Amennyiben ezen az ágon folytatódik a történet, talán a Pannonplast vezetőinek szemében is felértékelődik a KH eddigi magatartása, azaz hogy törekvéseit a felvásárlási szabályok és a Pannonplast szigorú alapszabályának tiszteletben tartásával igyekezett megvalósítani.
A KH egyelőre nem foglalt állást az ügyben. Kivár a többi részvényes is. A bonyodalmas ügy hatására 1540 forintig esett a vegyipari papír ára, azaz 5,2 százalékkal lett olcsóbb. A részvényforgalom nem volt számottevő a Pannonplast piacán, s ez feltehetően nem is változik a bíróság döntéséig.