Óriás barlang a Rózsadomb alatt

A világ legnagyobb hévizes barlangját fedezték fel a Rózsadomb alatt. A néhány hónapja folyó kutatás immár két kilométernyi, hálószerűen elhelyezkedő víz alatti járatot is feltárt, a búvárok 400 ezer köbméternyire becsülik a hegy gyomrában eddig fellelt víz mennyiségét. A járatok pontos feltérképezése felbecsülhetetlen segítséget jelenthetne a hévizet veszélyeztető szennyvíz elleni védekezéshez, ám meglehet, a pénzhiány miatt még sokáig nem derül ki, valójában mekkora a Lukács fürdőt is tápláló gyógyforrások birodalma.

Vízforgatót építettek nemrégiben a budai Malom-tó közelében lévő Molnár János-barlangba, s annak egy másik pontjára helyezték át a Lukács fürdőbe vizet továbbító vezetéket. A Kalinovits Sándor geológus irányításával kutató búvárcsapat a cső régi helyének környékén ekkor új járatot fedezett fel, s hamarosan monumentális víz alatti üregre bukkant. Kalinovits lapunknak elmondta: turistalátványosság sohasem lesz a hatalmas barlangteremből, hiszen csak képzett búvárok látogathatják. A világ legfeljebb az általuk készített felvételeket láthatja majd, az elsőket hamarosan a National Geographicban. Elsősorban azért nagy szerencse, hogy ráakadtak a járatrendszerre, mert így pontosan feltérképézhető, merre folyik a föld mélyén a Lukács fürdőt és uszodát is tápláló termálvíz, amely így hathatós védelmet kaphat a felszínről beömlő szennyvíz ellen. A geológus emlékeztetett arra, hogy néhány évtizeddel ezelőtt egy szennyvízcsőtörés miatt kólibaktériumok jutottak a Lukács vizébe, ám a későbbi próbafúrásokkal, amelyek révén újabb, szökevény forrásokat kerestek a hegy belsejében, nem sikerült más vizet találni. Most, mélyen az ismert források alatt, irdatlan tömegű és egyelőre tiszta vízre bukkantak, amit meg lehetne őrizni a jövőnek, ha pontosan feltérképezhetnék az elhelyezkedését.
A kutatóbúvár a barlangos területen nemkívánatos építkezésekről nem beszél, hiszen a Rózsadombon sajnos már minden talpalatnyi hely beépült. A hányatott sorsú Hotel Rózsadomb – az egykori SZOT-szálló – épületmonstruma is éppen a Malom-tó fölött, a gyógyforrások övezetében terpeszkedik a domboldalon, igaz, véletlenül néhány méterrel elkerülte a most felfedezett termálvizes barlangot. De ha már ott van, szerepe is lehetne a további kutatások sikerében. A búvárok ugyanis jelenleg használt útvonalukon sokkal messzebb már nem merészkedhetnek a víz alatti világban levegőspalackjaikkal, mint ameddig eljutottak. Viszont felfedezték, hogy a szálló területén könnyen ki lehetne alakítani egy tárót, ahonnan új irányokba indulhatnának el. Az új bejárat segítségével negyven perccel csökkenne a merülési idő.
Az engedélyt ehhez még nem sikerült megszerezni. A terület tulajdoni viszonyai igen bonyolultak, s féltucat hatóság osztozik az itt gyakorolható jogokon. Biztató jel azonban, hogy a különféle hivatalos engedélyek megszerzésébe belezavarodott kutatóknak segítséget ígért a természetvédelmi hivatal. A másik lehetőség az, hogy az eddigi útvonalon, de kevert gázas palackokkal folytatnák a további feltárásokat. Igaz, hogy a felfedező kedvű búvárok saját elhatározásukból szállnak le nap mint nap a barlangba, és a lehetőség határáig a veszélyes vállalkozás költségeit is állják, de a bonyolultabb, drágább technika alkalmazására már nincs pénzük.
A Duna–Ipoly Nemzeti Park munkatársa, Juhász László lapunknak elmondta: ha a táró létesítésére meglesz az engedély, akkor a kialakítás költségeit állják a természetvédelmi hatóságok. Emellett a barlangi dokumentáció elkészítésére is jut majd pénz. Másra sajnos mostanában nem telik – jegyezte meg.
Kalinovits Sándor azt mondja: ők ennek is örülnek. Végtére is kedvtelésből merülnek le a barlangi járatokba. Ott nem, csak a hivatali ügyintézés útvesztőiben tévednek el néha. Fogas kérdés például, hogyan produkáljanak hiteles felmérést az új bejárat szükséges méreteiről. Ők nem hatósági emberek, aki viszont hitelesíthetné az adatokat, nem ért a búvármunkához, tehát a felszínen kell maradnia. Szakvéleményt kell szerezniük arról is, hogy a további kutatások nem befolyásolják a víz minőségét, bár nyilvánvaló, hogy éppen a további feltárások szolgálhatják a vízminőség megóvását.
***
Világrekord.
A most felfedezett víz alatti terem 75 méter hosszú, 26 méter széles és 15 méter magas: körülbelül 30 ezer köbméternyi termálvizet tartalmaz. A feltárt, összesen két kilométer hosszúságú oldaljáratokban 52 méternyi vízmélységet is mértek. A hegy gyomra legalább 400 ezer köbméter, az egyes részeken erősen különböző hőfokú gyógyvizet rejt. A természeti képződmény tehát vitathatatlanul világrekorder.