A húsz kilométer hosszú szakasz hatvanötmilliárd forintért épül, ami egy kilométerre számolva az eddigi legdrágább autópálya-beruházás Magyarországon. A beruházó konzorcium képviselője szerint a kezdeti nehézségek nem befolyásolják az autópálya átadásának határidejét, a kész M7-szakaszt 2005 júniusában átadhatják a forgalomnak. Ugyancsak elvetette annak lehetőségét, hogy finanszírozási problémák hátráltatnák a munkát.
*
Az M7-es Becsehely–Letenye, az M70-es Letenye–Tornyiszentmiklós, valamint az M3-as Polgár–
Görbeháza között épülő autópálya-szakaszok átadási határideje az eredeti szerződések szerint 2004. június 30. A szerződéseket azonban az építő konzorciumok kérésére korábban módosították, így az utak legkorábban 2004. szeptember 15-re készülnek el. Emlékezetes: az Orbán-kormány alatt elkészült ütemterv szerint a négy autópálya-szakasz 2002 nyarától épült volna, a kormányváltás miatt azonban több mint egy évvel később haladhat majd a forgalom a sztrádákon. A legnagyobb problémát azonban az épülő autópályák finanszírozása okozza a Medgyessy-kabinetnek, holott a kormányfő a választási kampányban 2006 végéig nyolcszáz kilométer új sztrádáról beszélt. Ennek egyik jele, hogy az idei munkák egy részét a vállalkozók saját költségeik terhére kénytelenek elvégezni, a Nemzeti Autópálya (NA) Rt.-től ugyanis csak húsz százalék előleget vehettek fel, az az összeg pedig nem elég a 2003-as munkák elvégzéséhez.
Ismert ugyanakkor, hogy azok a fővállalkozók, amelyek érdekeltek az autópálya-építésben, 2002. júliusban egy meghívásos tenderen jóval alacsonyabb árat határoztak meg, mint ami a mostani szerződésekben szerepelt. A konzorciumok – amelyek vezetői kizárólag külföldi többségi tulajdonban lévő vállalatok – néhány hónappal később a közbeszerzési pályázaton a négy szakaszra 18,5 milliárd forinttal magasabb árajánlatot nyújtottak be a beruházó NA Rt.-nek. Az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálatot rendelt el, hiszen felmerült a gyanú, hogy a cégek előre egyeztették áraikat. Az árkartellre egyébként lehetőségük volt a konzorciumokat vezető fővállalkozó cégeknek, hiszen vetélytárs nélkül nyerték el a munkákat. A tenderen önállóan induló magyar tulajdonú vállalatok ugyanis az első fordulóban kiestek, a második forduló után konzorciumi tagként jutottak megbízatáshoz. Mindhárom autópálya-szakasz építése külföldi tulajdonban lévő cégek vezetésével zajlik. Az NA Rt. elnök-vezérigazgatója a 18,5 milliárdos különbséget (ennyi pénzből legalább 13 kilométer autópályát lehet építeni) a 12,5 milliárdos műszaki többlettartalommal, illetve a hatmilliárdos inflációs várakozással indokolta. Mérnökök ugyanakkor úgy nyilatkoztak lapunknak, hogy a 12,5 milliárd forint többletköltség rendkívül sok, figyelembe véve a ténylegesen elvégzendő munkákat. Ennyi pénz nem szükséges annak a támfalnak a megépítéséhez az M7-es autópálya Balatonszárszó–Ordacsehi szakaszán, ami az újabb építési tervekben helyet kapott. Ugyancsak nem magyarázható hatmilliárd forint többletköltség a várható inflációval.
A kormány 2004-ben 273 milliárd forintot költene autópálya-építkezésekre hazai forrásokból, a tervek szerint az Európai Unió a felzárkózási alapokból további 18-20 milliárd forintot biztosítana e célra. A kormány a privatizációs bevételeket kívánja autópálya-építésekre fordítani, többek között a Postabank és a Konzumbank értékesítéséből befolyó milliárdokat költenék el. A régióknak szükségük van a gyorsforgalmi utakra, ugyanakkor tekintélyes állami vagyont kell értékesíteni ahhoz, hogy továbbra is külföldi tulajdonú multinacionális autópálya-építő társaságok vehessenek részt olyan beruházásokon, amelyeknek a költségei egyáltalán nem indokoltak.
Itt a virsliszezon, szilveszterkor több fogy, mint az évben máskor














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!