Országszerte késik az autópálya-építés

Lassan épül a dél-balatoni autópálya Balatonszárszó és Ordacsehi között, a kivitelezők egyelőre elmaradnak az eredeti ütemtervtől. Úgy tudjuk, hogy a nyomvonalra tervezett hidak közül több építését még el sem kezdték, és a földmunkákkal is késnek a kivitelezők. A Szárszó 2002 Konzorcium illetékese azzal indokolta az elmaradást, hogy bizonyos szakaszokon a vállalkozók felülvizsgálják a terveket, ami némi késedelmet okoz.

Putsay Gábor
2003. 06. 15. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A húsz kilométer hosszú szakasz hatvanötmilliárd forintért épül, ami egy kilométerre számolva az eddigi legdrágább autópálya-beruházás Magyarországon. A beruházó konzorcium képviselője szerint a kezdeti nehézségek nem befolyásolják az autópálya átadásának határidejét, a kész M7-szakaszt 2005 júniusában átadhatják a forgalomnak. Ugyancsak elvetette annak lehetőségét, hogy finanszírozási problémák hátráltatnák a munkát.
*
Az M7-es Becsehely–Letenye, az M70-es Letenye–Tornyiszentmiklós, valamint az M3-as Polgár–
Görbeháza között épülő autópálya-szakaszok átadási határideje az eredeti szerződések szerint 2004. június 30. A szerződéseket azonban az építő konzorciumok kérésére korábban módosították, így az utak legkorábban 2004. szeptember 15-re készülnek el. Emlékezetes: az Orbán-kormány alatt elkészült ütemterv szerint a négy autópálya-szakasz 2002 nyarától épült volna, a kormányváltás miatt azonban több mint egy évvel később haladhat majd a forgalom a sztrádákon. A legnagyobb problémát azonban az épülő autópályák finanszírozása okozza a Medgyessy-kabinetnek, holott a kormányfő a választási kampányban 2006 végéig nyolcszáz kilométer új sztrádáról beszélt. Ennek egyik jele, hogy az idei munkák egy részét a vállalkozók saját költségeik terhére kénytelenek elvégezni, a Nemzeti Autópálya (NA) Rt.-től ugyanis csak húsz százalék előleget vehettek fel, az az összeg pedig nem elég a 2003-as munkák elvégzéséhez.

Ismert ugyanakkor, hogy azok a fővállalkozók, amelyek érdekeltek az autópálya-építésben, 2002. júliusban egy meghívásos tenderen jóval alacsonyabb árat határoztak meg, mint ami a mostani szerződésekben szerepelt. A konzorciumok – amelyek vezetői kizárólag külföldi többségi tulajdonban lévő vállalatok – néhány hónappal később a közbeszerzési pályázaton a négy szakaszra 18,5 milliárd forinttal magasabb árajánlatot nyújtottak be a beruházó NA Rt.-nek. Az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálatot rendelt el, hiszen felmerült a gyanú, hogy a cégek előre egyeztették áraikat. Az árkartellre egyébként lehetőségük volt a konzorciumokat vezető fővállalkozó cégeknek, hiszen vetélytárs nélkül nyerték el a munkákat. A tenderen önállóan induló magyar tulajdonú vállalatok ugyanis az első fordulóban kiestek, a második forduló után konzorciumi tagként jutottak megbízatáshoz. Mindhárom autópálya-szakasz építése külföldi tulajdonban lévő cégek vezetésével zajlik. Az NA Rt. elnök-vezérigazgatója a 18,5 milliárdos különbséget (ennyi pénzből legalább 13 kilométer autópályát lehet építeni) a 12,5 milliárdos műszaki többlettartalommal, illetve a hatmilliárdos inflációs várakozással indokolta. Mérnökök ugyanakkor úgy nyilatkoztak lapunknak, hogy a 12,5 milliárd forint többletköltség rendkívül sok, figyelembe véve a ténylegesen elvégzendő munkákat. Ennyi pénz nem szükséges annak a támfalnak a megépítéséhez az M7-es autópálya Balatonszárszó–Ordacsehi szakaszán, ami az újabb építési tervekben helyet kapott. Ugyancsak nem magyarázható hatmilliárd forint többletköltség a várható inflációval.

A kormány 2004-ben 273 milliárd forintot költene autópálya-építkezésekre hazai forrásokból, a tervek szerint az Európai Unió a felzárkózási alapokból további 18-20 milliárd forintot biztosítana e célra. A kormány a privatizációs bevételeket kívánja autópálya-építésekre fordítani, többek között a Postabank és a Konzumbank értékesítéséből befolyó milliárdokat költenék el. A régióknak szükségük van a gyorsforgalmi utakra, ugyanakkor tekintélyes állami vagyont kell értékesíteni ahhoz, hogy továbbra is külföldi tulajdonú multinacionális autópálya-építő társaságok vehessenek részt olyan beruházásokon, amelyeknek a költségei egyáltalán nem indokoltak.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.