Pest megye kilenc kistelepülése nyújtott be két évvel ezelőtt közös pályázatot a környezetvédelmi tárcához, az uniós forrásokat kezelő ISPA-alaphoz fordulva a hulladékgazdálkodásuk támogatásáért. A minisztérium azonban több mint tízszer ennyi település (99) együttműködését, és egy központi szemétlerakó megépítését ígérte a támogatásért cserébe, mert az alap csak akkor nyújt segítséget, ha legalább háromszázezer lakos szemetének elszállítását sikerül megoldani. Az eddigi lehetséges területeken azonban a lakosság sorra megvétózta a szeméttelep felépítését, a tiltakozások hatására a beruházás nem valósulhat meg Püspökszilágyban, Gödön és Sződön sem.
Jelenleg Kartal, Aszód és Kosd áll „versenyben” a beruházás elnyeréséért. Az önkormányzatok közötti harc tétje a több száz milliós támogatás és állandó apanázs a nem helyi szemét elhelyezéséért köbméterenként. Ennek érdekében még attól sem rettennek vissza, hogy természetvédelmi területek környezetében, turistaútvonalak közelében, az úgynevezett Úrkúti-erdőkben engedélyezzék a lerakó megépítését, és az azt megközelítő utak létrehozását, naponta sok tucat szemétszállítót irányítva a békés tájra, jelentősen szennyezve a környezetet, és nem utolsósorban rontva a település lakóinak életkörülményeit.
– A mostani helyzet szerint Kosd a kedvezményezett a pályázó települések közül, de még csak előzetes tárgyalásokat folytattunk a helyi önkormányzattal – közölte Becker László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nemzetközi támogatások főosztályának vezetője, aki elmondta: a kivitelezésnek két éven belül el kell kezdődnie, mert egyébként Pest megye nem kapja meg az uniós támogatást. Ezért a minisztérium megbízásából több százezer forintnyi közpénzért egy kommunikációs cég járja a falut, hogy meggyőzze a helybelieket a beruházás előnyeiről.
A főosztályvezető ismertetése szerint a lerakónak 1,5 millió tonna szemetet kell befogadnia évente, mintegy 15-20 év futamidőre, hiszen mind a kilencvenkilenc településről ide hordanák a hulladékot. Erre ráépülhet a települések között létrejövő hulladékgazdálkodási rendszer, de eddig csak a szándéknyilatkozatot aláírók fele jelezte testületi határozattal a projektben való részvételét.
Urbán Ferencné, Kosd polgármestere egyelőre nem kívánt nyilatkozni a minisztériummal folytatott tárgyalásokról. Csak annyit árult el, a képviselő-testület döntése után népszavazást írnak ki a faluban, így a lakosság nélkül nem dönt majd senki. Jelen lévő informátoraink szerint a település 900 millió forintos egyszeri támogatást, minden köbméter lerakott szemét után négy euró juttatást, nyolc kilométeres elkerülőutat, a helyiek szemetének ingyenes elszállítását, és a veszélyes hulladékok lerakásának mellőzését kérte egy nemrég lezajlott tárgyaláson, amelyen a minisztérium illetékese mellett jelen volt az a Dobó István is, aki a pusztazámori szemétlerakó előkészítésében serénykedett a Pilisi Parkerdő Rt. igazgatójaként, Keller László szocialista képviselő társaságában. Dobó a falubelieknek most az Ipoly Erdő Kft. képviselőjeként mutatkozik be, de a környezetvédelmi minisztériumban úgy tudják, hogy az ISPA-projekt megbízásából tevékenykedik. Az egykori igazgatót nem sikerült elérnünk telefonon.
Úgy tudjuk, a hétfői kosdi megbeszélésen Becker László, a minisztérium illetékese és Dobó István kijelentette: szó sem lehet 900 milliós támogatásról, a szemétszállítás ingyenességéről, és a nem helyi hulladékért is csak két eurót hajlandók fizetni köbméterenként. Továbbá a veszélyes hulladékok elhagyásáról sem akartak hallani, az ipari szemét átvétele nélkül ugyanis bajosan lenne kifizetődő a hatalmas beruházás. Azt azonban megígérték, hogy mintegy 300 millió forint értékben felújítják a település iskoláját, és községi hűtőházat építenek a málnatermeléssel foglalkozó kosdiaknak. Az persze kérdés, hogy a megközelítőleg negyven hektárosra tervezett szeméttelep közeléből származó málnát kinek tudják majd eladni az őstermelők.
A helyiek közül többen azért ellenzik a lerakó megépítését, mert a szemétszállítók útja Kosd ékköve, a festői Naszály-csúcs oldalában haladna el, a falu határában. Ráadásul éppen ott, ahol nemrég több új utcát jelölt ki az önkormányzat, s a falubeliek, illetve a betelepülők között éppen a szép panoráma és a háborítatlan környezet miatt vásároltak sokan telket. A hegyvidéki falu, amit egyesek az egyre nagyobb számú kiköltözés okán Vác Rózsadombjának is szoktak nevezni, egyben megszűnne zsákfalu lenni.
Borovits Ferenc, a település volt polgármestere ennek ellenére a helyiek társaságában többször is a falu „honfoglalás utáni legnagyobb lehetőségének” nevezte a lerakó megépítését. A Magyar Nemzetnek úgy érvelt: a hatmilliárdos beruházás javára lehetne a falunak, de csak abban az esetben épülhet fel, ha előtte a környezetre való ártalmatlanságáról meggyőződhetnek a kosdiak, megtekintve a helyszínt és egy referenciaterületet. Borovits elismerte: a szeméttelep felé az erdő turistaövezetén át vezetne az út, de szerinte a 99 település hulladékával legfeljebb 4-5 szemetesautó haladna el naponta az útvonalon, és ez nem veszélyeztetné az amúgy a természetvédelmi területen kívül eső erdőt.
Nagy Tamás, a Hulladék Munkaszövetség munkatársa már a korábbi tervekkel kapcsolatban is azt nehezményezte, hogy az ISPA-projekt együttműködési elképzeléseiben még csak fel sem merültek az alternatív hulladékkezelési megoldások. Szerinte aggályos az is, hogy más településekről akár hatvan kilométerre is „utaztatják” a hulladékot, autópályán vagy akár erdei utakon.
***
Hulladékhegyek a nemzeti park helyett.
Régóta közkedvelt célpont a Cserhát-hegység egyik utolsó nyúlványa, a Naszály-hegy. Rockenbauer Pál – a Másfél millió lépés Magyarországon című műsor ötletgazdája – egyik kedvenc helyének tartotta a hazánkban ritka fajnak élőhelyet biztosító vidéket. Két nagyobb barlangrendszer is található a mélyében, amelyekben csapatostul élnek a patkós orrú denevérek. A hegy északi részén, amely korábban sziklamászó-paradicsom volt, 1963 óta kőbánya és ezzel együtt cementgyár működik. A regionális lerakót azonban a rög eddig érintetlen déli lábánál, a csúcstól mintegy két kilométerre építenék meg. – A Naszály-csúcs környezetében igen értékes élővilág található, itt elsősorban kisemlőstani és növénytani kutatások folynak, többek között azért, hogy a védettségi fokozatot önkormányzatiról legalább országosra módosítsák, illetve hogy később a Duna–Ipoly Nemzeti Park része legyen a terület – mondta el korábban Horváth Balázs, a váci Göncöl Szövetség titkára.
origo.hu
Óriási bajban a baloldali pártok, mindent elkövetnek, hogy átverjék a választókat
