Születőben Európa alkotmánya

Az Európai Unió alkotmányos szerződésének tervezetét hivatalosan ma adja át a Theszaloníkiben összegyűlt uniós állam- és kormányfőknek Valéry Giscard d’Estaing, az EU jövőjével foglalkozó konvent elnöke. A dokumentumot – amelyet volt, aki „jó kiindulópontnak”, mások „kedvező alapnak” értékeltek – a várhatóan október közepén kezdődő kormányközi konferencia véglegesíti majd.

Valéry Giscard d’Estaing nem is próbálta palástolni örömét, amikor múlt hét pénteken, ahogy ő fogalmazott: „tizenhat hónap reménykedés és aggodalom után” a küldötteknek végre sikerült konszenzusra jutniuk. Az alkotmány tervezetében tulajdonképpen mindenki megtalálta a számítását, bár az is igaz, hogy szinte nincs olyan tagország, amely a kormányközi konferencián ne nyitna meg egyes kérdésköröket. Addig is azonban a tizenötök és a csatlakozó országok vezetőin a sor, hogy a mostani theszaloníki csúcstalálkozón megvitassák a dokumentumot.

Noha egy minapi felmérés szerint az uniós állampolgárok jókora hányada nem, vagy csak rosszul ismerte a konvent munkáját, az eltelt hónapokban a szövegezés kapcsán mégis akadtak olyan kérdések, amelyek viszonylag nagy publicitást kaptak. Ezek közé tartozik a preambulum is – pontosabban, hogy szerepeljen-e a vallásos hagyományokra vonatkozó utalás az alkotmány előszavában. Hosszas vita után a görög–római múlt és a felvilágosodás említése helyett a szöveg Európa „kulturális, vallási és humanista” örökségére hivatkozik. Az első részben az uniót mint jogi személyiséget határozza meg, amelyre a tagok bizonyos kompetenciákat ruháznak át. A hatáskörök gyakorlásánál a szubszidiaritás elvének kell érvényesülnie. A szöveg kimondja, hogy a közösségi törvények elsőbbséget élveznek a nemzeti törvényekkel szemben. Leszögezi, hogy az unió nyitott minden ország előtt, amely osztja a közös értékeket – ezek az emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség, szolidaritás. Megszabja, hogy milyen feltételeket kell teljesítenie a csatlakozó államnak, és lehetővé teszi a kilépést is. A dokumentum létrehozza az uniós állampolgárságot, amely automatikusan jár a tagországok állampolgárainak. Jelentősen egyszerűsödik a jogszabályok rendszere is.

Az intézményi változások egy része csak hat év múlva lép érvénybe, addig a nizzai szerződés rendelkezései lesznek meghatározók. Így az Európai Bizottság összetételét célzó módosítások is 2009-től érvényesek, addig minden tagország egy biztossal képviseltetheti magát. Az „egy ország, egy biztos” elv fennmaradását egyébként leginkább a kis- és közepes méretű országok – köztük Magyarország – szorgalmazták. 2009-től azonban a testület kétszintűvé válik. A szavazati joggal rendelkező biztosok száma tizenötre csökken, a többi állam pedig „segédbiztosokat” delegálhat. A tervezet szerint az Európai Bizottság elnökét az Európai Tanács jelöli, és egyszerű többséggel az Európai Parlament választja meg. Új poszt a külügyminiszteri tisztség létrehozása: az uniós külügyért – aki az Európai Bizottság alelnöke is lesz egyben – az Európai Tanács minősített többséggel választja meg. Az Európai Tanácsot állandó elnök vezeti majd, akit két és fél évre választanának – egyszeri újraválasztási lehetőséggel. 2009-től lép életbe a minősített többségi szavazás új meghatározása. Az új rendszer a minősített többséget a tagállamok egyszerű többségeként definiálja, amennyiben ugyanezek a tagországok az EU össznépességének 60 százalékát képviselik.

Az alkotmány második része beemeli az alapvető jogok chartáját a dokumentumba. A charta az emberi méltóságról, a szabadságjogokról, az egyenlőségről, a szolidaritásról, az állampolgári jogokról és az igazságszolgáltatásról szól.
Szakértők óriási előrelépésnek tekintik a charta beemelését az alkotmányos szerződésbe, ugyanakkor magyar részről például Szent-Iványi István, az Országgyűlés integrációs bizottságának elnöke, a kormány póttagja a konventben azt kifogásolta, hogy a charta nem kínál „megfelelő jogi kereteket a kisebbségi jogok védelmére”.

A dokumentum harmadik része, amely az uniós politikákkal foglalkozik, még befejezetlen, a konvent tagjai júliusban két rendkívüli ülésen tesznek pontot ennek a fejezetnek a végére. Azt már azonban most tudni lehet, hogy a passzus főként a politikai területek felsorolását, illetve a működési elveket tartalmazza majd.
Ahhoz, hogy az alkotmány végül életbe lépjen, valamennyi tagország jóváhagyása szükséges. Mint Gottfried Péter, a Külügyminisztérium integrációs államtitkára egy minapi sajtóbeszélgetésen elmondta: az alkotmány ratifikációjáról minden ország saját alkotmányos berendezkedése dönt. Magyarországon egyébként nincs napirenden, hogy népszavazást rendezzenek a kérdésről. A múlt héten ugyanis referendumot javasolt több konventképviselő is. A testület 105 tagja közül 96 támogatta azt az elképzelést, hogy a 2004-ben esedékes európai parlamenti választások napján a polgárok az új alkotmányról is szavazzanak. Megfigyelők azonban meglehetősen szkeptikusak a referendumot illetően – már csak az uniós szavazásokat általában övező érdektelenség, és így az alacsony részvétel miatt is.
Noha a konvent munkája lényegében befejeződött, az egyezkedés az ősszel kezdődő kormányközi konferencián folytatódik. Szakértők szerint a kormányközi tárgyalásokon Magyarországnak két célt kell szem előtt tartania: egy minél hatékonyabb EU létrejöttén kell fáradoznia, ezenkívül biztosítania kell, hogy a magyar érdekek garantáltan meg tudjanak jelenni az új döntéshozatali rendszerben.