Tisztelt Szerkesztőség!

Az egységes magyar nemzetről
Sajnálatos módon engedett a magyar kormány a külső nyomásnak, és megcsonkította a kedvezménytörvényt. Még sajnálatosabb, hogy ehhez a határon túli magyarság szervezeteinek a beleegyezését is sikerült megszereznie. A 95 százalékét – fogalmazott Kovács László. Az öt százalékot Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke és Ágoston András, az egyik délvidéki magyar párt képviselője jelentenék.
A 95 százalékban benne lennénk mi, erdélyi magyarok. Benne még azok is, akik aláírásunkkal tiltakoztunk a megcsonkítás ellen. Ám a mi képviseletünk rábólintott mindenre, amit a magyar kormány kért tőle. Tehát nem képviselt bennünket. Kovács Miklós fogalmazta meg a mi gondolatunkat: nem a kedvezményeken van itt a hangsúly. Nem azon, hogy holmi támogatásokért tartjuk a markunkat. Hanem inkább az elveken. Vannak kérdések, amelyekben nincs és nem is lehet kompromisszum. Ilyen az, hogy az egységes magyar nemzet részei vagyunk. Kovács László egy előző nyilatkozata szerint az EU nyomására és a szomszédos országok érzékenységére figyelve törölték ezt a megfogalmazást. A Duna Televízió vasárnap esti adásában elég szerencsétlenül védte a magyar külügyminiszter e passzus törlését. Hogy – szerinte – mi az, hogy egységes magyar nemzet? Hogy már Szent István korában sem volt egységes a magyarság, mert hát Koppány… Tehát egy magyar politikus csak politikában tud gondolkozni. Nem nemzetben. Mert kevés egységesebb nemzet van Európában, sőt a világon is a magyarnál. Ha csak a németekkel, az olaszokkal, vagy hogy egész kis népekre is hivatkozzunk, a szlovénokkal vagy a szlovákokkal vetjük egybe a nyelvünket, megállapíthatjuk: azoknál olyan nagyok a különbségek, hogy alig vagy egyáltalán nem is értik meg egymást, míg a mi nyelvünk szinte kísértetiesen egységes. Még a csángókat is tökéletesen megérti a románul tudó erdélyi magyar. Egységes a nemzettudatunk, a kultúránk, hagyományainak és szokásaink is. Ám politikailag tényleg nem vagyunk egységesek. És ezért sántít a 95 százalékos egyetértés is. Mert ha Bugár Béla és Csáky Pál az egész szlovákiai magyarságot képviseli, akkor hol voltak a Benes-dekrétumok ellen tartott komáromi tüntetésről? És Markó Béla meg Frunda György… De hiszen Medgyessy Péter és Kovács László maguk szűkítették le az erdélyi magyarság képviseletét az RMDSZ-re, amikor kinyilvánították, hogy a magyar kormány csak velük hajlandó tárgyalni. Ha ők is a romániai magyarság ügyét szolgálnák, akkor ott lennének az erdélyi magyar önkormányzati mozgalomban is, hiszen erre szervezetük alapszabályzata is kötelezné őket. De ők már régen nem a népük, még nem is érdekvédő szervezetük, hanem csak a saját érdekük képviselői. Tehát 95 százalék nincs. Esetleg fordított előjellel. Az igazi 95 százalék nem ért egyet a kedvezménytörvény módosításával. Mert bizonyos dolgokban nincs kompromisszum.
Gazda József
*
Mese egy nincstelen fiatalemberről
Tanulságos kis mesével szeretnék szolgálni a tisztelt olvasónak, természetesen nevek említése nélkül, hiszen a személyiségi jogok ugyebár roppant fontosak…
Élt egyszer, a kilencvenes évek elején, egy vidékről elszármazott, közgazdasági diplomájú, nincstelen fiatalember; akkori meggyőződésének megfelelően a KISZ KB titkári teendőit látta el. Később rájött, hogy egyéniségének és érdeklődésének inkább a pénzvilág felel meg. Bankoknál, vállalatoknál helyezkedett el, s tagadhatatlan szorgalmával, hozzáértésével hamarosan magasabb pozíciókba került. Megjegyzem, hazánkban ma is van sok diplomás, szorgalmas fiatalember vagy hölgy, aki minden szorgossága, igyekezete ellenére sem tud például hosszú évek alatt egy lakásravalót összegyűjteni…
Nem így a mi hősünk. Körülnézve a társaságban, hamarosan megkérte az akkori Magyarország egyik leggazdagabb üzletasszonya leányának kezét. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy nevezett anyósjelölt gyermeke volt a Kádár-korszak egyik vezető tagjának, aki KB-tag és Kádár János személyes barátja volt. Ugyan ki más részesülhetett volna a nyolcvanas évek végén zajló spontán privatizáció áldásaiból (és vagyonából), mint a fent nevezett kommunista káder gyermeke?
Így aztán hősünkre már mint fiatal férjre rögtön tetemes hozomány várt. Ebből, valamint családi házuk értékesítéséből gründolta első üzleteit. Hiába, nősülni tudni kell.
Hősünk csekély tíz év múltán már Magyarország száz leggazdagabb embere közé küzdötte fel magát. Most már semmi nem hiányzott neki, csak a politikai karrier. Országunk vezetőjének tanácsadója, majd a legutóbbi kormányátalakításkor miniszter lett, természetesen tiszta szociáldemokrata eszméket képviselve. Ékes bizonyítéka ennek, hogy nemrég Budapest egyik legdrágább éttermében körülbelül kétszáz személyes partit adott hű hitvesével együtt nyolcadik házassági évfordulójuk alkalmából. Lehet, hogy belejátszott ebbe új, magas tisztsége felett érzett öröme is, amit bizonyít, hogy fenti partin megjelentek pártja és a sajtó magas beosztású képviselői is.
Ilyen valóban csak a mesékben fordul elő…
Aki nem hiszi, járjon utána.
Bár, mint az előzőkben már közöltem, a történetben kitalált személyekről van szó, a valósághoz semmi köze…
Katona Istvánné Budapest
*
Hiteles fordítások, hiteltelen ferdítések
A rendszerváltozás érintetlenül hagyott néhány törvényt és rendeletet, amelyek idejétmúltak
A Magyar Nemzet május 14-i számának Látó-Tér rovatában cikk jelent meg Kifogásolt megbízás, tökéletlen fordítás címmel. A cikkben szereplő állítások miatt két szempontból is különösen érdekelt vagyok abban, hogy a hibák kiigazítását kérjem. Egyrészt ügyvezetője vagyok a szakma egyik meghatározó magánvállalkozásának, tehát résztvevőként ismerem a fordítási üzletet. Másrészről a cikkben említett Magyarországi Fordítóirodák Egyesületének (MFE) megalakulásától egyik elnökségi tagja vagyok, és személyesen részt vettem és részt veszek az egyesület szakmai munkájában. Megalakulásától az MFE egyik képviselője vagyok a Fordítóirodák Egyesületeinek Európai Uniójában (EUATC).
A hivatkozott cikk a közbeszerzési eljárás problémáinak feltárására nem is tesz kísérletet. Ellenben számos vonatkozásban egyoldalú, nem ellenőrzött állítást tartalmaz. Egy közbeszerzési eljárás problémáinak kapcsán a szakma belső civakodásának ad teret, amely civakodást ráadásul egyoldalúan közöl, és nem ellenőrzi a tényeket.
A Magyarországi Fordítóirodák Egyesületének tagságát illetően a cikk helyesen állítja, hogy 26 cég tagja ennek a szakmai tömörülésnek. A fordítást tevékenységi körében ma Magyarországon mintegy 1800 cég szerepelteti. A 26-os taglétszám nem tűnik tehát jelentősnek. Ezzel szemben ha vesszük a mértékadó és elfogulatlan Budapest Business Journal Listák könyve 2002–2003 című kiadványát, a 66. oldalon Fordítóirodák alatt megtaláljuk a 28 legjelentősebbnek tekinthető fordítócéget. A 28 cégből 15 tagja az MFE-nek. Tehát nem alaptalan az állítás, hogy az MFE a fordítási szakma meghatározó cégeit tömöríti.
Az MFE szakmai tevékenységének megítéléséhez szívesen adunk részletes információt, továbbá meg lehet látogatni az egyesület honlapját is: www.mfe.hu.
Ami az MFE nemzetközi tevékenységét illeti, az EUATC egyik alapító tagja. Természetesen az EUATC is kis taglétszámmal rendelkezik, hiszen csak 11 európai országban van tagegyesülete, de ezek nem jelentéktelen európai országok (Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország). Az EUATC jelenleg egy szabványosítási projektet indított, amelynek eredményeként megszülethet a hivatalos európai szabvány a fordítási szolgáltatásokra vonatkozóan. Egyéb tevékenységéről információt ad honlapja: www.euatc.org.
Az MFE tagjait a törvények betartására, időnként a törvények megváltoztatásának kezdeményezésére és jó minőségű fordítási szolgáltatásra buzdítja. A rendszerváltás érintetlenül hagyott néhány törvényt és rendeletet, amelyek hatályosak, de idejétmúltak, és nem egyeztethetők össze sem a piacgazdasággal, sem a teljes körű szolgáltatás nyújtásának biztosításával, sem az 1945 előtti magyar gyakorlattal, sem a jelenlegi európai gyakorlattal. Ezek a törvények megérettek a változtatásra, és változtatásuk most folyamatban is van.
Szappanos Géza és az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Rt. (OFFI) érdekei. Nos, az OFFI egy részvénytársaság 100 százalékos állami tulajdonban, a tulajdonosi jogokat az Igazságügyi Minisztérium gyakorolja. Vezérigazgatója Szappanos Géza. Az rt. haszonélvezője az előbbiekben említett idejétmúlt törvényeknek, amely törvény többek között kizárólagos jogot biztosít a fordításhitelesítésben az OFFI-nak. Ezt a kizárólagosságot az OFFI messzemenően kihasználja tetszőleges áraiban és határidejében, hiszen nem lehet megkerülni, nem lehet fordításhitelesítést máshol végeztetni, ugyanakkor a magyar rendelkezések az élet számos területén (ugyancsak eltérően az európai gyakorlattól) megkövetelik a hitelesített fordítást.
Szappanos Géza, az OFFI biztosította potenciális előnyöket kihasználva, időről időre megpróbálja befolyását a szakmán belül fenntartani, illetve növelni. Egyidejűleg a szakma potenciális versenytársait ellehetetleníteni, befeketíteni. Így volt ez a rendszerváltás környékén a magánvállalkozású fordítóirodák elszaporodásával, és így van ma, amikor napirendre kerül a fordításokkal kapcsolatos törvények és rendeletek módosítása. Ezt a törekvését jól jellemzi, hogy a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesületének (MFTE) székhelye megalakulásától az OFFI. Ez az egyesület függetlenségét formailag is kérdésessé teszi.
A Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete (MFTE) létrejöttét már ismertettem. Tevékenységéről információt kaphatunk honlapjukról: www.mfte.hu. Mint a honlapon is látható, többéves fennállása alatt szakmai tevékenységet nem mutatott fel. Annál inkább jeleskedik abban, hogy – az OFFI hátterével – vezetői, akik maguk is fordítóirodákat működtetnek, megpróbálják üzleti problémáikat úgy megoldani, hogy másokat adminisztratív módon kiszorítsanak a piacról. Sikertelenül. Az MFTE vezetése a szakmára gyakorolt negatív hatását próbálja meg érvényesíteni a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarán keresztül is, hasonlóan eredménytelenül. Hiszen szakmai tevékenységet itt sem akarnak vagy nem képesek végezni.
Végső László elnökségi tag, Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete
*
Fiatalítás
Néhány hete felröppent a hír: az MSZP le kívánja cserélni avítt és általuk is rossz emlékűnek minősített pártházát. Azt is hallani, hogy a párt nevében szereplő szocialista szót is modernebbre, szociáldemokratára fogják változtatni. Nem új találmány, eszmei elődjeiket nevezték már KMP-nek, MKP-nek, MDP-nek, MSZMP-nek.
Arra gondoltam, az új székház és a majdani új elnevezés biztosan új elveket, a poros ideák száműzését is jelenti egyben, hiszen új évezredbe léptünk. Jönnek majd a fiatalok, akik a régi hibák, bűnök terhét már nem hordozzák. Nem támadhatók a múlt miatt, ezért velük biztosan könnyebb lesz szót érteni, nem csak oda-vissza vágásból áll majd az új típusú, emberi léptékű, európai színvonalú parlamenti élet. Erre jómagam is igent mondanék, annak ellenére, hogy néhány hete nemmel szavaztam… Árokbetemetésről papolnak már egy éve, közben lapát helyett ásóval járnak igen sokan; most talán kínálkozik megoldás.
Hallathatják a hangjukat azok a fiatalok, akik tanultak, okosak, nyelveket beszélnek, sokszínű programmal célozzák meg az Európai Uniót. Ők valóban a jövőt, a haladást képviselik, bennük bízunk, talán hiszünk is nekik, mert hitelesebbek, mint a régi pártkatonák. Jöhetnek a fiatalok, pusztán a koruk nem lehet akadály, mert mint tudjuk, a kormányban esélyegyenlőségi miniszter is van. Tudjuk, hogy nem személyekre, hanem pártok által készített listákra szavazunk majd. A pártok a jelöltjeiket, az általuk legalkalmasabbnak tartott, legfelkészültebb, mértékadó személyeket a lista élére teszik.
Az MSZP listavezetője jelenleg Kósáné Kovács Magda.
Dombi Lajos Balatonfüred
*
Hogyan lett Ivánból Ioan?
Engedjék meg, hogy néhány sorban hozzászóljak Szappanos Gézának, az OFFI vezérigazgatójának a Magyar Nemzetben közzétett leveléhez. 1987-ben települtem át Magyarországra, azóta családom tagjai szinte folyamatosan érkeztek ugyanilyen céllal, így a gyakorlatban tapasztaltam meg az OFFI tevékenységét. Sopronban, tehát egy megyei jogú városban élek, ahol a fent említett intézménynek egy átvevőirodája működik, ami alapdíjszabással egyhetes határidővel vesz át fordítandó anyagot.
Az eltelt 16 évben egyszer sem fordult elő, hogy bármilyen hivatalos iratot térítésmentesen fordított volna le bármelyik magyarországi intézmény. Az viszont többször is előfordult, hogy a fordítás pontatlan volt, a román helyesírás szerint kiállított neveket nem írták át a magyar helyesírásnak megfelelően, a romániai helységneveket nem minden esetben fordították vissza magyarra, még abban az esetben sem, ha azok a történelmi Magyarország térképein már a XVIII. században fel voltak tüntetve. Az én esetemben a csúcsnak az számított, amikor a keresztnevemet – Iván – a magyar szövegben románosították, és Ioannak írták. Erre a teljesítményre 52 év alatt a román hivatalos szervek sem voltak képesek. Az is igaz viszont, hogy reklamálásomra az eredetileg hét munkanap alatt elkészített fordítást egy nap alatt kijavították, valamint az is igaz, hogy az átvevőiroda munkatársai mindig szolgálatkészek voltak.
Vajda Iván Sopron