Újabb megszorításokat tervez a kormány

Az eddigieknél jóval drasztikusabb lépéseket tervez a kormány a magyar gazdaság rendbetételére – derül ki a lapunk birtokába került dokumentumból. A kormány több verziót is kidolgozott, ám az mindegyik alapján biztosra vehető, hogy növekednek a lakosság terhei 2004-től. A munkaanyag tanúsága szerint több, korábban beharangozott intézkedést is elhalaszt a kabinet.

Újabb drasztikus megszorító lépéseket tervez jövő évtől a kormány – derül ki a lapunk birtokába került, feltehetően kormányzati forrásból származó munkaanyagból. A dokumentum hitelességét alátámasztja Járai Zsigmond jegybankelnök a napokban tett kijelentése is, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank – többek között – azért ment bele a sáveltolásba, mert ígéretet kapott egy jövő évi, jelentősebb költségvetési szigorításra is.
A munkaanyag három eltérő verziót vázol fel a jövő évtől követendő gazdaságpolitikára vonatkozóan: közös tulajdonságuk ugyanakkor, hogy mindhárom megvalósulása megszorító jellegű intézkedéseket von maga után.
Az első változat továbbra is magas jövedelemkiáramlást és ebből eredően nagy fogyasztásbővülést feltételez. A növekedési ütem így viszonylag magasan tartható, ám komoly hátulütője ennek a megoldásnak, hogy tovább romlik a külső, és nem javul a belső egyensúly, ami az anyag készítői szerint 2005-ben „egy drasztikus intézkedéssorozat” végrehajtását kényszerítené ki. A második, az előbbinél szigorúbb változat az előcsatlakozási programban megfogalmazott célokhoz ragaszkodik: ez viszont az adó- és járulékrendszer jelentős szigorítását és szűkmarkúbb költségvetési kiadási oldalt von maga után. A harmadik változat az előző kettő megoldásait kombinálja: eszerint úgy kellene elfogadható szinten tartani a növekedést, hogy közben javuljon a külső és belső egyensúly. Ennek a verziónak is komoly ára van: a munkaanyag szerint, ha ez valósul meg, le kell állítani a bérfejlesztéseket a közszférában, és ezzel párhuzamosan növelni kell az adóterheket is.
A munkaanyag konkrét lépéseket is megfogalmaz az adózási szabályok átalakítására vonatkozóan: megszüntetnék például a nyugdíjjárulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj kedvezményét, ami nagyjából 90 milliárdos többletet hozna a költségvetésnek. (Ezt a lépést az első változat nem tartalmazza. Életbelépése esetén ugyanakkor a minimálbér adómentességének fenntartása érdekében módosítani kellene az adójóváírás szabályozását is.)
Mindhárom változat esetén kiszűrnék a spekulációs célú lakásvásárlásokat, amelynek eredményeként korlátozott számú kölcsön után lehetne igénybe venni az adókedvezményt: ez a lépés 1,5 milliárdos többletet jelentene a költségvetésnek.
Megszüntetnék a befektetési adóhitelt is, ezért ezen a címen az összevont adóalap adója utoljára a 2003. évben lenne csökkenthető. Ezenkívül felülvizsgálnák az adómentes juttatások körét, és adóterhet nem viselő járandósággá alakítanák. Ez azt jelenti, hogy ezeket a jövedelmeket – nyugdíj, családi pótlék – is figyelembe kellene venni az összevont adóalap utáni adó megállapításánál, de az erre jutó adót nem kellene megfizetni. E változásból 43,9 milliárd forintot remél a költségvetés. Az elkülönülten adózó jövedelmek adómértékét 25 százalékra emelnék, a cégautó adójánál pedig 50 százalékos emelést helyez kilátásba az anyag.
Az általános forgalmi adóra vonatkozó szabályozás komoly mértékben módosul: a közösségi adójogra való hivatkozással megszüntetik a nullaszázalékos kulcsot, és a kedvezményes kulcs egységesen 12 százalékos lesz. Ez a változás 60 milliárd forintot hoz a költségvetésnek. Az unióba irányuló személyszállítás belföldi szakasza is áfaköteles lesz, amitől 1,2 milliárdos többletet remélnek az anyag készítői. Jövő évtől tiltanák a beruházásokhoz járó támogatások utáni áfa levonását, ami 44,4 milliárdos pluszbevételt jelent. (Az intézkedés a már folyamatban lévő beruházásokat nem érintené.) Az anyag alapján jobb munkát vár el a kormány az adóhivataltól is: 20 milliárdos áfatöbbletet tábláztak be ugyanis az „adóbeszedés hatékonyságának javulása” címén. Az uniós harmonizáció nem hagyja érintetlenül a jövedéki adó szabályozását sem: ennek megfelelően a cigaretta további drágulására kell számítani. Az idén megemelt gépjárműadó mértéke tovább növekszik: a jelenlegi szabályozás szerint jövőre 1000 forintra emelkedne száz kilogrammonként, viszont a vitaanyag már 1200 forinttal számol.
Növekednek jövőre a járulékok is: az egyéni egészségbiztosítási járulék mértékét 1–1,5 százalékkal emelnék, és 0,5–1,5 százalékkal növekedne a nyugdíjjárulék is. Ezenkívül új járuléktípussal is előáll a kabinet: az időskorúak megnövekedett gondozási igényére figyelemmel 1–2 százalékos mértékű „ápolásbiztosítási járulékot” vezetnének be.
A mezőgazdasági őstermelőket fokozatosan bevonnák a kötelezően biztosítotti körbe, amelytől 13 milliárdos többletet remélnek.
A munkaanyag tanúsága szerint több, előzetesen megígért lépést is elhalaszt a kabinet. Elmarad például a nyugdíjemelés rendszerének megváltoztatása. A tizenharmadik havi nyugdíj „átütemezése” miatt csak 2007-ben számíthatnak teljes havi összegre az érintettek. A ciklus utánra halasztja a kormány az ingyenes étkeztetés szélesebb körű bevezetését, és nincs meg az egészségügyi beruházásokra szánt százmilliárd forint fedezete sem.
***
A jövő évre várható főbb adómódosítások
intézkedés költségvetési hatás (milliárd Ft)
A nyugdíjjárulék és a magán-nyugdíjpénztári
tagdíjkedvezmény megszüntetése 89,9
Befektetési adóhitel megszüntetése 14,2
Adómentes juttatások átalakítása 43,9
Nulla kulcs megszüntetése az áfa esetében 60,0
Beruházási támogatások utáni áfa levonásának tiltása 44,4
Gépjárműadó emelése 6,5
Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék emelése 69,0
Ápolásbiztosítási járulék bevezetése 46,7
Forrás: Saját gyűjtés