Változást hozhat az új szabályozás

A módosított hírközlési törvény jövő évi hatálybalépését követően az informatikai és hírközlési tárca elképzelései szerint az alacsony internetdíjakat az új szabályozás és a piaci konszolidáció garantálja.

Jelenleg állami, illetve szolgáltatói támogatásokkal tarthatóak viszonylag alacsonyan az internet-hozzáférési tarifák, de ez is csak a piac egy bizonyos szegmensére – a 10, illetve a 40 órás csomagokra – vonatkozik. Ez a mesterséges állapot hosszú távon torzítja a piaci viszonyokat, nem beszélve arról, hogy az állami költségvetésből is jelentős pénzeket von el. Magyarországon az összekapcsolási és szolgáltatói tarifák miatt lényegesen magasabbak a nem támogatott internetdíjak, mint Európa többi országában. A helyzetet bonyolítja, hogy még mindig nem rendeződött teljesen a vonalas és az internetszolgáltatók közötti szerződéses viszony.
A jelenlegi támogatási rendszer azonban fokozatosan leépül a módosított hírközlési törvény hatálybalépését – várhatóan 2004. január 1-jét – követően. Az új törvény több ponton szabályozza majd az internetszolgáltatást mind a vonalas, mind pedig az internetes cégek esetében. A leglényegesebb változás az lesz, hogy az összekapcsolási díjakat, illetve az alap-infrastruktúrához való hozzáférést költségalapon kell biztosítaniuk a piac szereplőinek. Az informatikai és hírközlési tárca véleménye szerint az új szabályozás lehetőséget biztosít majd a piaci konszolidációhoz, ebben az esetben pedig az árak is rendeződhetnek. Elképzelhető, hogy az internetes alapszolgáltatásokat – a vonalas telefóniához hasonlóan – bevonják az egyetemes szolgáltatási körbe, ami ebben az esetben anynyit jelent, hogy bizonyos feltételek mellett megmarad az állami támogatás.
Az internet elterjedését jelenleg nemcsak az árak hátráltatják hazánkban, hanem a gyér számítógép-ellátottság is. A lakosság többsége anyagi okok miatt nem jut hozzá a szükséges hardverekhez, így a világhálóra sem tudnak rácsatlakozni. A családoknak mindössze tizennyolc százaléka rendelkezik internetkapcsolattal, és a lakosság tizenöt százaléka internetezik rendszeresen otthon vagy a munkahelyén. Ezek az értékek pedig messze elmaradnak a nyugat-európai ötvenhat százalékos átlagos szinttől.
Európában a skandináv államokban a legmagasabb az internetpenetráció. Svédországban például a fizikai munkások hatvankilenc, a vállalkozók hetvennyolc, az alacsony fizetésű alkalmazottak nyolcvanhárom, míg a magas fizetésűek kilencvenegy százaléka rendelkezik otthoni számítógéppel. A régió országai közül hazánk a középmezőnyben van az internetellátottság, illetve a használat terén. Szlovéniában a legmagasabb, negyvenszázalékos az arány; a térségben Csehországban, Szlovákiában és Horvátországban interneteznek többen a lakosság számarányát figyelembe véve, mint hazánkban.