Tanulmánykötetet készít az Energia Klub, amelyből kiderül: miként lehet kiváltani a paksi reaktorokat – tudtuk meg Ámon Adától, a csoport munkatársától. Az egyik legelismertebb hazai zöld atomenergia- és globalizációellenes civil szervezet még nyáron a nyilvánosság elé tárja a szakmai anyagot.
Ámon Ada szerint nagyon rossz megoldás lenne a működtetés kitolása. – Ha így döntene a parlament, egy ökológiailag fenntarthatatlan rendszer csontosodna meg – vélekedett, hozzátéve: a milliárdok elköltése helyett inkább mihamarabb el kell kezdeni a felkészülést az atomerőmű kiváltására. Mint mondta, a tanulmánykötettel is az a céljuk, hogy társadalmi és szakmai vita alakuljon ki az atomenergia jövőjéről.
– Eddig jószerével csak az atomlobbit és a hagyományos energialobbit hallgatták meg a hivatalos szervek – emlékeztetett.
Az Energia Klub szerint elsőként az energiahatékonyság növelésével járó potenciált kell kihasználni. A lakossági és az ipari szektorban például 10-25 százalékkal lenne csökkenthető a földgázfelhasználás, az így nyert megtakarítást pedig többek között az elektromosenergia-termelésnél lehetne kihasználni.
Emellett fokozatosan növelni kellene a megújuló energiaforrások, azaz a szélerőművek, napkollektorok és biomassza-erőművek részarányát. Ámon Ada szerint sajnálatos, hogy a kormány a lakossági energiatakarékossági programot gyakorlatilag teljesen visszafogta, igaz – tette hozzá –, az előző ciklusban sem volt túl eredményes a terület.
A környezetvédő szerint egyszerűen nem felel meg a valóságnak az a reklámkampányokban hangoztatott állítás, hogy az atomenergia a legolcsóbb Magyarországon. – Nyugati számítások mutatják, hogy az állítólagos hét forint körüli árral szemben megközelítőleg tizenhárom forintba kerülhet egy kilowattórányi paksi energia. Ennek a különbségnek pedig az az eredője, hogy a paksi atomerőmű nem fizeti meg teljes egészében azokat a költségeket, amelyek a nukleáris energia megtermelésével járnak.
Például az erőmű élvezi a hetvenes években kapott kamatmentes állami hitelt, amelyet még mindig nem fizetett vissza, miközben más erőművek már rég teljesítették a korábbi, hasonlóan kedvezményes hiteleiket. További tényező, hogy az atomerőmű a kiégett fűtőelemek és más sugárzó hulladékok kezelésének költségét, valamint az erőmű majdani lebontásának és a később felmerülő komplikációk elhárításának az árát csak részben teszi félre.
Az e célra szolgáló Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban tavaly év végén például 34 milliárd forint volt, ami legfeljebb a kis aktivitású hulladékok kezelésére lehet elég. Az erőmű leállása után a betonszarkofág kialakítását, illetve a blokkok és a kiégett fűtőelemek több ezer éves őrzését tehát biztosan nem fedezi – fejtette ki Ámon Ada. Figyelmeztetett: a kiégett fűtőelemek végleges tárolását vagy feldolgozását a mai napig nem volt képes megoldani a tudomány.
Gondolatait úgy összegezte: mindezek együtthatásaként az Európai Unióban mára egyértelműen atomenergia-ellenessé vált a közvélemény, de a kedvezőtlen megtérülési mutatók és a kiküszöböletlen környezetvédelmi aggályok miatt az erőművek építésével is felhagytak.
Ámon Ada szerint az áprilisban kezdődött súlyos, máig fennálló üzemzavar is arra mutat rá, hogy ez a technológia nemcsak veszélyes és fenntarthatatlan, de gazdaságilag is megbízhatatlan.
– Elég egy hiba, s egy blokktól hosszú időre búcsút vehet a tulajdonos, több tízmilliárdos bevételkiesést könyvelve el – mondta, kiemelve: a súlyos üzemzavar megoldása után a döntéshozóknak mindenképpen el kell gondolkodniuk arról, milyen úton haladjunk tovább. Ehhez viszont sokkal nagyobb nyitottságra lenne szükség a gazdasági kormányzatnál, mint amilyet valaha is tanúsítottak.
A környezetvédő kérdésünkre azt is elárulta, hogy az atomlobbi egyes tagjai több ízben is „megkínálták” már a szervezetet. – Felajánlották, hogy amennyiben anyagi problémáink adódnak, örömmel segítenek – magyarázta meg.
Zarándy Pál, az Atomfórum Egyesület elnöke nem ért egyet az atomerőművek ellen tüntető környezetvédőkkel, mert szerinte ez a technológia terheli üzemelése során legkevésbé a környezetet, hiszen nem bocsát ki üvegházhatást elősegítő gázokat.
Az elnök ugyanakkor megérti azt is, hogy a baleset lehetősége és kockázata miatt a környezetvédők egy része ellenzi ezt a technológiát. Álláspontja szerint azonban előfordulhatnak a háttérben más érdekek is, hiszen a villamosenergia-ellátás piacáért világszerte nagy verseny folyik a különböző technológiák hordozói és az ebben érdekelt csoportok között. Az elnök szerint nyilvánvaló, hogy aki meg akar szerezni egy atomerőművi piacot, az nem bánja, ha az atomenergetikát támadják, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy egyes környezetvédő csoportokat a szén-, a gáz- vagy az olajlobbi támogat a céljainak elérése érdekében.
A gazdasági, műszaki szakemberek hipotézise szerint megéri meghosszabbítani a paksi létesítmény élettartamát, hiszen a beruházás nagyrészt megtérül, és olcsóbb, mint más technológiával dolgozó erőművet építeni – hangsúlyozta a szakember, aki szerint az atomerőműben megtermelt villamos energia ára versenyképesebb, mintha ezt máshol termelik. Zarándy Pál úgy véli, az igazi versenytárs ebben a vonatkozásban nem a megújuló energiaforrásokat felhasználó üzem, hanem a többi alaperőmű, amely szenet, gázt vagy olajat használ fel. Mint fogalmazott, az atomerőmű viszonylag állandó terheléssel képes üzemelni egy energiarendszerben, a szélerőmű viszont csak akkor működik, ha a szél fúj, így akármennyi szélerőművet is építenénk, ezzel nagyságrendileg sem lehetne megközelíteni azt az energiamennyiséget, amelyet egy atomerőmű termel. Az Európai Unió ugyan támogatja a megújuló energiaforrásokat felhasználó erőműveket, de nem az atomerőművek alternatívájaként, hanem egy másik termelési módként, amelynek szintén fejlődnie kell – emelte ki az Atomfórum elnöke.
Zarándy szerint nem állja meg a helyét az az állítás sem, hogy az atomerőmű kedvezményes hitelekkel támogatott lenne, és így valójában a hivatalos árnál drágábban termeli az energiát. Állítása szerint a rendszerváltozás óta inkább elvonják az atomerőmű nyereségét, és nincs preferált finanszírozása, a villamos energia árából pedig jelentős összegeket kell befizetni a nukleáris alapba, amelyet a lebontásra, illetve a kiégett üzemanyag elhelyezésére költenek majd. Az elnök úgy tartja, hogy a tervezett gazdasági élettartam alatt akkumulálódni fog az összeg, ami a leállításhoz, illetve a hulladékok, kiégett fűtőelemek kezeléséhez szükséges.
Évtizedekre becsült gazdasági folyamatok óhatatlanul tartalmaznak bizonytalanságot, de erre oda kell figyelnie a mindenkori kormányoknak – jegyezte meg a szakember. Zarándy úgy gondolja: a szakma és a tudomány készen áll arra, hogy évek múlva letegyen az asztalra olyan megoldásokat, amelyek kezelik a radioaktív hulladékok problémáit.
Az Atomfórum Egyesület elnöke úgy véli, hogy a paksi súlyos üzemzavar ráirányítja a figyelmet arra is, hogy az erőmű vezetésének különböző szintjein és a tulajdonosnak is nagyon komolyan kell venni egy ilyen objektummal kapcsolatos célkitűzéseit. Ennek alapvető kritériuma a biztonság kell, hogy legyen és nem a nyereség.
A szakember szerint főként azok kívánják napirenden tartani az üzemzavarral kapcsolatos gondokat a sajtóban, akik megpróbálják megszerezni azt a piacot, ahová a paksi erőmű termel. Az elnök úgy véli, hogy a kormánynak újra foglalkozni kellene a hosszú távú energetikai, villamosenergia-tervezéssel, és döntéseket kellene hozni, meghatározva, hogy az energiahordozókat honnan lehetne beszerezni.
Atomerőmű nélkül sem állna meg az élet, de ehhez idejében gondoskodni kellene más, gazdaságos megoldásról. Mi azonban azt mondjuk, hogy az atomerőmű olyan eleme a magyarországi alaperőművi rendszernek, amit érdemes fenntartani, mert megtérülő beruházás, nem szennyezi a levegőt, és a nemzetközi tapasztalatok szerint a hosszú távú tervezéssel a biztonságát is jobban megőrzik az üzemeltetők – szögezte le Zarándy Pál.
Legkésőbb jövőre dönteni kell
Az első paksi reaktort kilenc év múlva le kellene állítani, ám a nukleáris energia továbbélésében érdekelt lobbi szeretné elérni a blokkok élettartamának meghosszabbítását. Tekintettel arra, hogy ez egy rendkívül költséges és időigényes beruházás – a Paksi Atomerőmű Rt. tájékoztatása szerint –, az Országgyűlésnek még idén, vagy legkésőbb jövőre dönteni kell a fejlesztés megindításáról. Kocsis István vezérigazgató korábban azt mondta, az átalakítás révén akár még húsz éven át is üzemelhetne az erőmű, s megközelítőleg százmilliárd forintba kerülne a munka elvégzése.
origo.hu
Századvég: Őrzi vezető szerepét a Fidesz-KDNP
