Varsó kiegyensúlyozott külpolitikára törekszik

Jelentősen felértékelődött Lengyelország szerepe az iraki háborút követően, amit az is jelez, hogy az ellenőrzési övezetek egyikét lengyel irányítás alá helyezték. A komoly gazdasági, szociális problémákkal küzdő Lengyelország azonban Bogdan Góralczyk politológus, EU-szakértő, a külügyminiszter politikai kabinetjének volt vezetője szerint a belső stabilitás hiánya miatt egyelőre nem dédelgethet középhatalmi álmokat, még ha ezt geopolitikai helyzete, méretei és a lakosság számaránya elméletben lehetővé tennék.

A nemzetközi közösség meglepetéssel fogadta Bush elnök bejelentését az iraki ellenőrzési övezetek egyikének lengyel irányítás alá helyezéséről. Varsó innen Washington második számú európai szövetségesének tekinthető. Értelmezhető ez úgy, hogy hazája elindult a középhatalommá válás útján?
– Ne feledjük, hogy Nagy-Britannia mellett Spanyolország és Olaszország is fontos szövetségesei az Egyesült Államoknak. Úgy gondoljuk, nem kerültünk ezen országok elé, jelen gazdasági helyzetében ugyanis Lengyelország nem dédelgethet középhatalmi álmokat. Ilyen célkitűzés a hivatalos kormánypolitika szintjén nincs. Lengyelország ugyanakkor kétségkívül Washington legfontosabb szövetségese az úgynevezett új Európában. Mindezt geopolitikai helyzete, s az Egyesült Államokhoz fűződő, évszázadokra visszatekintő, szoros baráti kapcsolata indokolja. A Fehér Ház előtt például négy szobor áll, az egyik Kosciuszko tábornoké. A lengyelek ott voltak Amerika születésénél. Ma tízmillió amerikai vallja magát lengyel származásúnak, s Lengyelországban is az amerikaiak a legnépszerűbbek.
– Lengyelország Washington melletti elkötelezettségét jelzi, hogy az Irak elleni háború idején Varsó harcoló alakulatot is bocsátott Washington rendelkezésére. Sajtóhírek szerint a lengyel kormány a kiépítendő amerikai rakétavédelmi pajzs számára is kész területet biztosítani. A közelmúltban zárult repülőgéptendert az amerikai F–16-osok nyerték, s szó van a németországi NATO-bázisok egy részének Lengyelországba való áthelyezéséről is…
– A lengyel népnek történelme során volt alkalma megtapasztalni, mit jelent a zsarnokság. Ez fontos érv volt a GROM-kommandó Irakba küldése mellett. Önként léptünk be a koalícióba, csakúgy, mint az 1999-es koszovói háború idején. Rakétavédelmi bázisok lengyelországi telepítése csak feltételezés, politikai háttere nincs. Hivatalos felkérés erre vonatkozóan a lengyel kormányhoz nem érkezett, mi pedig nem fogjuk kezdeményezni a telepítést. A repülőgéptenderen az amerikaiak tették a legkedvezőbb ellentételezési ajánlatot, ez döntött az F–16-osok mellett. A lengyel kormány nem kezdeményezi a NATO-bázisok áthelyezését sem, a döntés Washington kezében van. Az amerikai kapcsolat számunkra kül- és biztonságpolitikai szempontból fontos. Biztonságpolitikai szempontból ugyanis az Egyesült Államok az egyetlen szuperhatalom, s büszkék vagyunk arra, hogy szoros kapcsolatokat építettünk vele.
– A sikeres referendummal eldőlt, hogy Lengyelország 2004 májusától az EU tagja lesz. A szoros Amerika-barátság elsősorban az EU két vezető hatalmát, Franciaországot és Németországot irritálhatja, azokat az államokat, amelyek a leginkább támogatták Lengyelország integrációját. Irak óta a francia sajtó Varsót Washington trójai falovaként emlegeti, melynek jövőbeni szerepe az EU bomlasztása is lehet…
– Látni kell, hogy Németország ma már nem a hajdani bonni, hanem az egyesítés utáni berlini köztársaságot jelenti, melynek fővárosa a lengyel határtól 60 kilométerre van. Németország elsőrendű stratégiai érdeke volt a stabilitási övezet kitolása keleti irányba, ezért is hangoztatta Schröder kancellár, hogy Lengyelország nélkül nincs bővítés. Németország továbbra is a legfontosabb európai szövetségesünk marad, külkereskedelmi forgalmunk 30 százaléka vele bonyolódik. Franciaországban az utóbbi hónapokban médiaháború zajlik Lengyelország ellen, de szerencsére nem a sajtó határozza meg a külpolitikát. Hazánk az Egyesült Államok, illetve a Francia- és Németország közötti érdekellentétek elsimításában, a szilárd euroatlanti kapcsolatok helyreállításában érdekelt. Gazdasági érdekeink az EU-hoz kötnek bennünket, melynek államaival külkereskedelmi forgalmunk 70 százaléka bonyolódik, s ahonnan a gazdaság modernizálásához szükséges tőkebefektetéseket is várjuk.
– Mely államokkal törekednek majd kiemelt szintű együttműködésre az Európai Unióban?
– Az egységes EU keretein belüli együttműködést tekintjük a leghasznosabbnak. Bilaterális szinten elsősorban Németországgal, Nagy-Britanniával, Spanyolországgal és a közép-európai államokkal kívánunk szoros kapcsolatokat kialakítani, illetve fenntartani.