Versengő belső körök a FÁK-ban

Hosszú évek álmos semmittevése után aktivizálódtak a Független Államok Közösségén (FÁK) belüli regionális szerveződések. Az érzékelhetően kibontakozó verseny alapvető tétje, hogy Ukrajnának és egyes közép-ázsiai, kaukázusi köztársaságoknak sikerül-e ellensúlyozni valamiképp Oroszországnak az úgynevezett „közel külföldön” erősödő befolyását. Lényegében ez a célja a GUUAM-országok napokban sorra kerülő jaltai csúcstalálkozójának is.

A FÁK-on belül idén felgyorsult események, az Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán által létrehozott közös gazdasági térség, valamint az Oroszország, Fehéroroszország, Örményország, Tádzsikisztán, Kazahsztán és Kirgizisztán alkotta kollektív biztonsági együttműködés aktivizálódása új impulzust adott a GUUAM országainak is. A Grúziát, Ukrajnát, Üzbegisztánt, Azerbajdzsánt és Moldovát tömörítő, 1997-ben alakult csoport keveset hallatott magáról, s a két évvel később hozzá csatlakozó, a közép-ázsiai régióban komoly ambíciókat tápláló Üzbegisztán egy idő után kevés perspektívát látva a dologban tavaly nyáron lényegében beszüntette tevékenységét a blokkban, hogy aztán nemrégiben bejelentse visszatérését. E tény mellett az is jelzi a GUUAM éledését, hogy a korábbinál Moldova is nagyobb érdeklődést mutat az együttműködés iránt. E két dolog moszkvai elemzők szerint szorosan összefügg a térségbeli amerikai tervekkel is. Rámutatnak arra, hogy Voronin éppen washingtoni látogatása után változtatta meg észrevehetően véleményét a GUUAM-ról, Üzbegisztán pedig oly szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal, hogy katonai bázisok létesítését is engedélyezte a területén. Moszkva árgus szemmel figyeli a csoport közeledését Amerikához, s aligha nézné jó szemmel, ha az együttműködés katonai jelleget is öltene.
A GUUAM alapvető célja a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok erősítése, amely kérdéskör Jaltában is a tárgyalások középpontjában áll majd. A tagok e téren is igyekeznek felvenni a versenyt az év elején együttműködésüket szabadkereskedelmi övezet, közös gazdasági térség kialakításával elmélyítő „négyekkel”. Ukrán elemzők szerint hasonló célokat követ a GUUAM is, feltűnő különbség azonban a „négyekkel” és általában a FÁK-on belüli együttműködéssel szemben, hogy e blokk tagjai egyenrangú partnerei egymásnak, míg más külkereskedelmi relációkban orosz túlsúly érvényesül, amellyel Moszkva vissza is él.
Az „ötök” kooperációjának valódi tartalmat az energetikai együttműködés adhat. A csoport fő motorjának tartott Ukrajna például energiaimportját tekintve kizárólagosan függ Oroszországtól, ezért elemi érdeke a több lábon állás. Komoly reményeket fűz tehát Kijev ahhoz, hogy a kaszpi olaj a GUUAM tagországain jusson el Ukrajnába, s tovább Európába is. E tervek szerint Azerbajdzsánból a grúziai Szupsza kikötőig csővezetéken jutna el az olaj, innen a Fekete-tengeren át Odesszába, majd tovább Európába. Odesszától ennek érdekében tavaly ősszel átadták már Brodiig a 462 kilométer hosszú vezetéket, s épül a kikötőváros melletti hatalmas terminál is. Ukrán szakértők szerint ez optimális szállítási útvonal, hiszen tonnánként 20-30 százalékos megtakarítást jelentene az európai vevőknek. Mindez azonban sérti az orosz érdekeket, de az amerikaiakét, illetve a törökökét is, akik a kaszpi olajat délre, Ceyhan kikötőjéig szállítanák.