A közös agrárprogram buktatói

A KAP-reform megváltoztathatja az uniós agrárfelkészülés menetét, mert nem egyezik az ajánlott egyszerűsített támogatási rendszerrel. Magyarország továbbra is a standard, az EU-ban eddig alkalmazott támogatási forma kiépítésére készül. A reform és az unió állásfoglalása azonban mindent megváltoztathat és – elméletileg – a költségvetésre is nagyobb terhet róhat.

Nem könnyíti meg döntésünket az uniós átállást illetően az Európai Unió által a közelmúltban elfogadott KAP-reform (Közös Agrárpolitika), mert rugalmasan határozta meg az átállási dátumot – nyilatkozta lapunknak Vajda László, az agrártárca európai integrációs főcsoportfőnökségének vezetője. Az átállást a jelenlegi tagállamoknak 2007-ig kell végrehajtaniuk, de sok terméknek fenn lehet tartani a jelenlegi támogatási formáját. A GOF- (gabona-, olajos- és fehérje-) növényeknél ez a szint 25 százalékos, a juhnál ötven-, a vetőmagnál százszázalékos, a szarvasmarhánál pedig háromféle variáció közül lehet választani – tette hozzá.
A tagállamok azért határoztak így a KAP-reformról, hogy megakadályozzák a kedvezőtlen adottságú régiókból az elvándorlást, és szorgalmazzák a munkahelymegtartó és -teremtő fejlesztéseket. Ez a helyzet a mi lehetőségeinket azért nem könnyíti meg, mert az unióban a reform az egységes földalapú támogatás bevezetését eredményezi, amely nem teljesen egyezik meg a nekünk ajánlott egyszerűsített támogatási rendszerrel. Szerencsére Magyarország a hagyományos, standard uniós támogatási rendszer kiépítésére készült, amelyről könnyen át lehet állni az egyszerűsített rendszerre, de hogy melyik mellett döntünk, az az EU állásfoglalásától függ, amelyet remélhetőleg még a nyár során kézhez kapunk – mondta Vajda László.

A KAP földalapú támogatási rendszere és az egyszerűsített támogatási rendszer közötti különbségről a főcsoportfőnök elmondta: a KAP-támogatást az adott bázisidőszakra vonatkozó összes közvetlen támogatás alapján számítják ki és egyedileg átlagolják minden gazdaságra. Az egyszerűsített rendszerben a csatlakozási tárgyalások során kialkudott kvóták után járó támogatások kerülnének szétosztásra. Így például a KAP földalapú támogatási struktúrájában a cukorrépára nem járna támogatás, az egyszerűsített rendszerben viszont igen.

Látható, hogy az egyszerűsített rendszer kevesebb támogatást biztosítana a termelőknek, de itt lép be a nemzeti kiegészítés, amelynek mértéke ez esetben kérdésessé válik. Nem mindegy ugyanis, hogy csak a 30 százalékot folyósíthatjuk a termelőknek vagy a csökkentett támogatási szintet egészíthetjük ki a csatlakozási tárgyalások során kialkudott 55 százalékos szintre – mutatott rá Vajda László. A különbséget érzékeltetve a főcsoportfőnök elmondta, hogy 3,5 millió hektárig jár a 25 százalékos uniós támogatás a GOF-növények után. Ha viszont ezt a 25 százalékos támogatási mértéket az 5,2 millió hektárnyi összes termőterületre kellene szétteríteni, amelyben már a gyepterületek, zöldség- és gyümölcsültetvények és az ipari növények is benne foglaltaknak, akkor a támogatás nagysága már csak 15 százalékos lenne.

A 30 százalékos nemzeti támogatás árfolyamtól függően 80-90 milliárd forintot jelent, ha azonban az utóbbi variáció valósul meg, az további 20-30 milliárdos többletkiadást jelent a hazai költségvetésnek. Egyelőre várjuk az unió állásfoglalását – tette hozzá Vajda László.