Autópályák: hol vannak a források?

A gyorsforgalmi utak fejlesztési programja elsőbbséget kap 2004-ben, a tervek szerint kilenc szakaszon épülnek új autópályák egy időben – jelentette ki tegnap Kiss Péter kancelláriaminiszter Balatonszárszón. A kormány 2003-hoz képest száznyolcvanmilliárddal több pénzt, azaz kettőszázhetvenmilliárd forintot biztosít jövőre a fejlesztésekhez, így az Európa-tervvel összhangban 420 kilométer hosszú autópályát adnak át a ciklus végéig – tette hozzá a miniszter. Jelenleg 86 kilométer hosszú nyomvonalon épülnek autópályák az országban, 2004-ben Miskolcot, 2006-ban Nyíregyházát, Debrecent, Szegedet, és Dunaújvárost lehet elérni gyorsforgalmi úton, a tervek szerint átadják a fővárost elkerülő M0-ás, valamint az M70-es és az M7-es új szakaszait. A Balatonszárszó–Ordacsehi közötti M7-est a Szárszó 2002 Konzorcium építi hatvanötmilliárd forintért, az Ordacsehi–Balatonszentgyörgy szakaszra múlt héten hirdetett közbeszerzési pályázatot a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. Szilágyi András, az autópálya-társaság vezérigazgató-helyettese szerint Zamárdi és Balatonszárszó között 2004-ben kezdődhet a beruházás, mivel az építési engedélyeket napokon belül megkapják. Ez lesz a legdrágább beruházás, ugyanis a sztráda részeként épülő kőröshegyi völgyhíd 35-40 milliárd forintba kerül.
Minden bizonnyal komoly nehézségeket okoz a kancelláriaminiszter által említett 270 milliárd forint előteremtése, ugyanis ennyi pénzt csak abban az esetben tud a kormány autópálya-építésre fordítani, amennyiben teljesül az idei évre tervezett 196 milliárd forintos privatizációs bevétel.
A kormány – mint ismert – jelentős állami vagyon értékesítésére készül, többek között értékesítenék a Postabank Rt.-t, a Konzumbank Rt.-t, a Mahart Rt.-t és az Antenna Hungária Rt.-t. Az NA Rt. közbeszerzési pályázaton választotta ki az útépítő cégeket, ennek ellenére olyan vállalatok el sem tudtak indulni a tendereken, vagy kiestek az első fordulóban, akik az Orbán-kormány idején kaptak jelentős megbízásokat. Ezek a magyar tulajdonú cégek fővállalkozóként újból kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek, ugyanis a jelenlegi nagy útépítő vállalatoknak – ahol a többségi tulajdonos külföldi multi – rendelkezésre áll olyan útépítő kapacitás, hogy a 2004–2006 között tervezett fejlesztéseket elvégezzék.