Az aszály kárát a vevők fizetik meg

Nincs olyan növénykultúra, amely az idén ne szenvedte volna meg az aszályt. A helyzet néhány helyen annyira rossz volt, hogy az elvetett zöldségvetőmagok egyáltalán nem keltek ki, ami komoly kiesést okozott a termelőknek. A kevesebb termés az árakon is észrevehető.

Nem tett jót sem a zöldségeknek, sem a zöldségtermelőknek az aszály, sok helyen katasztrofális a termés és ehhez mértek a termelői bevételek is. Fodor Zoltán, a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács munkatársa lapunknak elmondta: az árak magasabbak az aszály miatt, a petrezselyemgyökeret 200–250 forintért adják a nagybani piacon, mérettől függően, de egy csomagban átlagosan egy tucattal számolva. A sárgarépa kilóját ugyanitt 100–120 forintért mérik a kereskedők. Sokkal roszszabb hírekről számolt be a Komárom megyei Mocsán gyökérzöldséget termelő Tóth Tihamér, aki öt hektáron pasztinákot, nyolc hektáron sárgarépát, 12 hektáron pedig fehérrépát vetett. A bakhátas termelést folytató gazda elmondta: a 25 hektárnyi területen egyetlen szem vetőmag nem kelt ki, pedig a vetést megismételte, így az idén négymillió forint veszteséget könyvelhet el a zöldségtermesztésen. Hogy veszteségét csökkentse, a területet kukoricával vetette be, de a tengeri egy része is rosszul kelt. Tóth Tihamér szerint nincs más megoldás, öntözni kell, de egy kút fúrása egy-másfél millió forint, a zöldségféléket viszont vetésforgóban kell vetni, így egyáltalán nem mindegy, hogy a kutat hova tervezik. Sajnos az idei termelői árakról Tóth Tihamér nem tudott nyilatkozni, azt viszont elmondta, hogy tavaly ősszel az első osztályú zöldség kilóját 80, a sárgarépáét 40, a pasztinákét pedig 20 forintért adta.
A tavalyi árak láthatóan elmaradnak az ideitől, és még inkább a fogyasztói áraktól. A budapesti Nagycsarnok egyik munkatársától megtudtuk, hogy a sárgarépa kilóját 200–290, a fehérrépáét 200–300 forintért mérik a kereskedők.
Fodor Zoltán elmondta: körülbelül százezer hektárra tehető a hazai zöldségtermő terület, de a felületnek csak 20-30 százalékát öntözik. Ez az arány azonban alacsony, az öntözött területek nagyságát növelni kell, mert csak öntözéssel lehet eladható piacképes árut termelni.
Mivel szinte minden zöldség- és gyümölcsfélének most van szezonja, importáru alig található a magyar piacokon – mondta Fodor Zoltán. Kiemelte: leginkább a dinnyeszezonról beszélhetünk, és mert a szabolcsi termőterületek most indultak be, valószínű, hogy szeptember közepéig kapható lesz a gyümölcs.
*
A szőlő és a gyümölcs 2004. május elseje, vagyis az uniós csatlakozás után kvóta alá esik, ami azt jelenti, hogy nem lehet, csak a már meglévő ültetvények nagyságáig szőlőt és gyümölcsöst telepíteni.