Az MSZP előléptetett települései

Négy szocialista vezetésű nagyközség kapta meg idén a városi státust. A címek odaítélésénél Lamperth Mónika belügyminiszter jelentősen felülbírálta a szakmai zsűri álláspontját.

Kivétel nélkül szocialista vagy a baloldali kormánypárt támogatását élvező független polgármesterek vezette nagyközségek nyerték el idén a városi címeket. Amíg az önkormányzati érdekképviseletek vezetőiből, illetve település-földrajzi kutatókból álló belügyminisztériumi előzsűri az idei 12 aspiráns közül csak Bábolnát minősítette városi rangra érdemesnek, addig Lamperth Mónika belügyminiszter döntése alapján további három nagyközség kaphatott városi címet. Érdekesség, hogy a befutó második helyen lévő Hajdúsámson végül mégis kiesett az esélyesek közül. A listán szereplő többi település várossá minősítését a jelölőzsűri egyáltalán nem támogatta, ennek ellenére a hatezer lelkes Hajdú-Bihar megyei Kaba és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó ötezer lakosú Nyékládháza, valamint a Pest megyei tizenegyezer fős Albertirsa is elnyerte a városi címet.
– Az előző ciklusban éppen Lamperth Mónika támadta folyamatosan az Orbán-kormányt alaptalanul azzal, hogy pozitív diszkriminációt alkalmaz a Fidesz vezette településekkel szemben – reagált Kovács Zoltán, a parlament önkormányzati bizottságának fideszes elnöke. Hozzátette: érdekes, hogy most belügyminiszterként ő követi ezt a gyakorlatot, amelynek kirívó példája, hogy csak szocialista irányítású helységeket nyilvánítanak várossá. – Még nem találkoztam azzal, hogy valaki bírálta volna a városi címek odaítélését, de arról ezt a BM-ben működő testületet kellene megkérdezni – nyilatkozta lapunknak Jauernik István (MSZP) képviselő. Közölte: három éve kezdeményezte, hogy szűnjön meg az a rendelkezés, amely szerint csak nagyközségekből válhatnak városok. A nagyközségi cím ugyanis a régi tanácsrendszer egyik utolsó maradványa. Indítványát akkor nem támogatták, de mint mondta: ma is fenntartja ezt a véleményét.