Több ezer ember gyűlt össze 1937. június 20-án Budaörsön. Nagyszabású „birodalmi” repülőnap kezdődött az Európa legnagyobb hangárjával rendelkező Budaörsi repülőtér átadása alkalmából. A megnyitón egyebek közt olasz CR–32-es vadászgépek, SM–79-es bombázók és a német Richthofen vadászszázad előkelő Messerschmitt Bf–109-esei tartottak bemutatót. A mintegy négymillió pengős összköltséggel, 320 ezer négyszögöles területen épült repülőtéren a kor egyik legmodernebb fogadócsarnokát húzták fel, vámraktárakkal, éttermekkel, söntéssel, csendőrségi épülettel, orvosi rendelővel, postahivatallal és négyszobás szállodával. A leszálló és a létesítmény 140 méterszer 41 méteres hangárjából kigördülő repülőgépeknek éjszaka két és fél millió irányfény mutatta a pálya tengelyét.
Mára azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. A repülőtér jelenlegi állapotában a fenntarthatóság határára került.
A területet környező budaörsi és budafoki dombokra épült ingatlanok tulajdonosainak hatására, a repülők zaja miatt döntés született a parlamentben, hogy a létesítmény nem fejleszthető.
A reptér épületei lepusztultak, a felújításuk viszont rengeteg pénzbe kerül, a lebontásukat pedig megakadályozta a műemléki felügyelőség. Hosszas semmittevés után a repülőtér az ÁPV Rt.-hez került értékesítésre, de egy kormányrendelet szerint megszüntetni csak a kabinet hozzájárulásával lehet. Eladás esetén viszont a vevő köteles 15 évig az eredeti funkciók megtartásával üzemeltetni a létesítményt. A milliárdokat érő, autópályákkal övezett területre spekulálók ezért általában a repülőtér megmentésének szándékával állnak elő.
Moravecz Csaba, a reptér jelenleg felfüggesztett igazgatója azt állítja, hogy csak a vezetésével óvható meg a terület a privatizációtól. Egy helyi üzletember pedig különféle szolgáltatásokat kívánt volna működtetni a repülőtéren, hogy megmenthesse – a volt igazgató szerint, hogy megszerezhesse – a repülőteret. Hajdu Károly repülésoktatással és gépfelújítással foglalkozó vállalkozóról ráadásul Moravecz Csaba azt állítja, hogy céljai elérése érdekében Vári Gyulával, a reptér üzemeltetését végző Magyar Repülős Szövetség elnökével, a parlament honvédelmi bizottságának szocialista alelnökével „szövetkezett, hogy a magánosítás szándékával rátegye a kezét a létesítményre”. Moravecz szerint ezért kobozták el a hivatalos iratait és függesztették fel az állásából. Az igazgató által átadott dokumentumban – amelyet Hajdu Károly alapítványának nevében és cégének, a Cenro Plane Kft.-nek faxáról küldtek el a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt.-hez – azt ajánlják a kincstárnak, hogy a terület háromnegyed részét piaci áron értékesítsék, a fennmaradó részen pedig egy szűkített üzemelés maradjon.
A terv megemlíti, hogy a reptér a honvédség toborzóhelye is lehetne, ha a honvédelmi tárca átadná a fiatalok agitálására szánt összeg egy részét. A reptéren emellett megmaradhatnának a sportklubok és egy repülési múzeum, amelyben részben a Hajdu alapítványa által felújított repülőgépek, részben a Petőfi Csarnok gyűjteménye kaphatna helyet. A terv megvalósításának jelentős hányadát azonban az ÁPV Rt. állná a telekeladásokból származó bevételekből.
A javaslat kitér arra is, hogy a telekmegosztás és az ingatlaneladások után a megmaradt repülőtér visszamehetne a kincstár tulajdonába, de azt az ÁPV Rt. által megbízott szervezet üzemeltetné. A dokumentum hozzáteszi: az üzemeltetés feladatait szívesen vállalja a Goldtimer Alapítvány.
Hajdu Károly nem tagadja, hogy az általa alapított Goldtimer Alapítvány tárgyalt az ÁPV Rt.-vel a repülőtér hasznosításáról.
A vállalkozó bevallotta, hogy valóban egy múzeumot és egy toborzóközpontot kívántak létrehozni a repülőtéren, de állítása szerint arról csak egyeztetés folyt, hogy a létesítmény egy részét eladhatná az ÁPV Rt., annak fejében, hogy a repülés megmaradhasson a létesítményben.
Büky Dorottya kommunikációs igazgató tájékoztatása szerint egy 2001-es kormányrendelet alapján az ÁPV Rt.-nél folyamatban van a Budaörsi repülőtér „légi közlekedési és kiegészítő vállalkozási célra történő értékesítésének előkészítése”, de még nem döntöttek a hasznosításról. Nem véletlen tehát, hogy éppen most nőtt meg a tülekedés.
Vári Gyula Moravetz Csabához hasonlóan állítja, hogy meg akarja akadályozni a repülőtér privatizációját. A politikus lapunknak kijelentette: nem tudott Hajdu Károly hasznosítási javaslatáról, és nincs köze sem a Goldtimer Alapítványhoz, sem a Centroplane Kft.-hez. Hajdu Károlyt ugyan megbízta a tavalyi augusztus huszadikai repülőnap megszervezésével, de ez állítása szerint csak szakmai okokból történt, nem alakult ki üzleti kapcsolat közte és a vállalkozó között. Hajdu lapunknak szintén azt állította, a repülőnap szervezéséért a cégek és a résztvevők egyenként kaptak díjazást a Miniszterelnöki Hivataltól.
A kör tehát bezárulni látszik, csak a Budaörsi repülőtér sorsa bizonytalan. Lehet, hogy toborzóhely és múzeum, lehet, hogy lakópark, plazák, vagy logisztikai központ épül a reptér helyén, de az is megeshet, hogy továbbra is gépmadarak koptatják majd a kifutó megviselt betonját.
origo.hu
Deák Dániel szerint látványosan Magyar Péter megrendelése a mai Medián-kutatás is
