Iskolák csődje a kormány hibájából

Egyre inkább bebizonyosodik, hogy nem a csökkenő gyermeklétszám, hanem a Medgyessy-kormány finanszírozással kapcsolatos elhibázott döntése az oka annak, hogy az önkormányzatok idén több oktatási intézményt kényszerülnek megszüntetni vagy átszervezni, mint az előző kabinet négy éve alatt.

Az előző kormányzati ciklus négy éve alatt mintegy ötven intézménnyel csökkent a magyar közoktatás rendszere. Ezt a Medgyessy-kormány már első évében túlteljesítette, hiszen a megszűnő vagy átalakítás előtt álló intézmények száma ennek már most a többszöröse. Az önkormányzatok még a nyár folyamán is dönthetnek az általuk fenntartott oktatási intézmények sorsáról, ezért csak augusztusban lesz teljes a lista. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) lapzártánkig begyűjtött adatai szerint mintegy háromszáz településen döntöttek úgy, hogy szűkítik az intézményhálózatot. Több tucat helységben iskolabezárások, összevonások voltak, máshol osztályokat vontak össze, vagy csökkentették az egy-egy évfolyamon indított osztályok számát. Az utóbbi esetekben rosszabb feltételek között, nagyobb létszámú osztályokban tanulhatnak a gyerekek. Többek között ez a tendencia indokolta azt a kezdeményezést, amelyet a PSZ és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége közösen alakított ki, és június közepén átadott Magyar Bálint oktatási miniszternek, valamint a parlament oktatási és költségvetési bizottságának. A szaktárca vezetésének nyilatkozatai szerint azonban az intézmények bezárásáról vagy összevonásáról mindig a fenntartó dönt. Az érdekvédelmi szervezetek viszont úgy vélik, hogy szükség lenne a minisztérium politikai állásfoglalására is.
A 2003. évi költségvetés vitájakor az Állami Számvevőszék (ÁSZ), az ellenzéki pártok, sőt még az önkormányzati szövetségek is felhívták a kormány figyelmét arra, hogy a javaslat beláthatatlan következményekkel jár az önkormányzatok – s így az iskolák, óvodák, kollégiumok – számára. Az ÁSZ szerint hetvenmilliárd, az önkormányzatok szerint legalább százhuszonhárommilliárd forint hiányzik az önkormányzatok büdzséjéből idén, mivel a költségvetés nem biztosítja a tavalyi béremelés fedezetét. Azt, hogy az akkori aggodalmak nem voltak alaptalanok, jól jelezte, hogy 2003 első félévében sorozatos iskolabezárási, összevonási tervek kerültek nyilvánosságra. A legkedvezőtlenebb helyzetbe a sok intézményt fenntartó önkormányzatok és a kisebb települések kerültek. A költségvetés különösen hátrányosan érinti a döntően egy-egy óvodát és iskolát fenntartó településeket, mivel az ezen önkormányzatokat megillető kiegészítő normatív támogatás – amely a polgári kormány idején kiváltotta az önkormányzati önrészt és biztosította a működtetés feltételeit – változatlan maradt 2003-ban. A kedvezőtlen döntés minden negyedik, azaz csaknem háromszázötvenezer gyermeket és a magyarországi oktatási intézmények körülbelül felét, 3800 óvodát és általános iskolát érint. A szakmai szervezetek mellett az ellenzéki pártok is jelezték, a közoktatási törvény módosítása tovább ronthatja az iskolafenntartó önkormányzatok helyzetét. Módosítja ugyanis azt a szabályt, amely garantálja, hogy a közoktatás normatív támogatása évről évre emelkedjék. Egyes szakértők szerint a támogatás öszszege akár évekre befagyhat, megnyújtva ezzel a jelenlegi alulfinanszírozott állapotot. Az önkormányzatok forráshiánya és a pedagógusok foglalkoztatását érintő szabályok megváltoztatása együttesen 10-15 ezer pedagógus, döntően az általános iskola felső tagozatán tanító tanár állását veszélyezteti. Május elején 460 polgármester írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben kérték az Országgyűlést, változtassa meg annak a pályázatnak a feltételrendszerét, amely a közalkalmazotti béremelés többletterheit kigazdálkodni nem tudó önkormányzatok részére nyújthat támogatást.

Szita Károly, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség önkormányzati tagozatának elnöke szerint idén a Medgyessy-kormány intézkedései miatt katasztrofális helyzetbe kerültek az önkormányzatok. Mint mondta: „Gatyára vetkőztették azokat.” Ennek a legfőbb okát abban látja, hogy a kormánydöntések pénzügyi terheit 2003. január elsejétől az önkormányzatokra hárították. A közalkalmazotti fizetéseket örömmel fogadták, azonban kiderült, hogy ezek fedezetének mintegy ötven százalékát nem biztosította a központi költségvetés. Ezzel országos szinten százhuszonhárommilliárd forintot vettek ki az önkormányzatok zsebéből. A falvaknak és városoknak a fejlesztésekről kellett lemondaniuk. Idetartozik az intézményfelújítások elhalasztása vagy az út- és járdaépítések elmaradása. A mintegy félezer polgármester – pártállásra való tekintet nélkül – kérte a kormányt, hogy a közalkalmazotti béremelések fedezetének száz százalékát adja az önkormányzatoknak. A nyilatkozatot Szita Károly eljuttatta Medgyessy Péter miniszterelnökhöz, a pénzügyminiszterhez, belügyminiszterhez és a négy parlamenti párt frakcióvezetőihez. A kérésre Áder János (Fidesz) úgy válaszolt, hogy a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség parlamenti képviselői a polgármesterek kérésének megfelelő törvénymódosító javaslatot nyújtottak be a parlamentben.

Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető és a miniszterek válaszukban elismerték ugyan az önkormányzatok nehéz anyagi helyzetét, ugyanakkor azt állították, hogy a kért pénz az önkormányzatoknál megvan, mert azt a létrehozott felülről nyitott pályázati alapból a bértámogatást megkapják. Erre hétmilliárd forintot később ki is osztottak, azonban olyan feltételeket írtak ki, amelyek miatt nagyon sok bérhiányos önkormányzat nem tudott pályázni. Az egyik fontos kritérium az volt, ha a pályázónak úgy keletkezett hiánya, hogy minden bevételét a közalkalmazotti bérekre fordította, de az nem volt elég. Ezek közé tartozott a személyi jövedelemadó szabadon felhasználható része is, amely ötről tíz százalékra emelkedett. A pályázati kiírásban az szerepelt, hogy ezt – az addig fejlesztésekre szánt összeget – a bérekre kell fordítani. A gépjárműadóval is ez volt a helyzet, amit eddig az utak és a járdák felújítására használtak fel. Ha ezek a feltételek nem teljesültek, nem lehetett pályázni, ezért a becslések szerint legalább kétezer önkormányzat kimaradt a támogatásból, pedig valós bérhiányuk van. Szita Károly szerint ebben az évben az önkormányzatok nagy részénél még az Orbán-kormány idején elindított fejlesztések lendülete tart, de a nehézségek már látszanak. Ezért tartanak a 2004-es évtől. Ennek többek között az az egyik oka, hogy a miniszterelnök által bejelentett óvodai ingyenétkeztetésnek nyolcszázötvenmilliós költségvetési fedezete ugyan megvan, azonban ez az önkormányzatok kiegészítő támogatása címszó alatt szerepel. Ezért azt szeretnék, ha ezt a pénzt inkább a szegény önkormányzatokra fordítanák, és máshonnak teremtenék meg a rászoruló óvodások ingyenes étkeztetésének a forrását.
Tény, hogy a kormánypártok megakadályozták egy, az iskolabezárások okait vizsgáló közös parlamenti bizottság felállítását. Az oktatási bizottság ellenőrzési albizottságának e kérdést vizsgáló ülésein a kormányzati szereplők érdemben nem vettek részt, a kormányzati szervek a kért tájékoztatást a képviselőktől megtagadták. A kormánypárti többség megakadályozta, hogy megkezdje vizsgálódását az iskolabezárások okait a rendszerváltozás óta vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság. Megakadályozták azt is, hogy a bizottság tájékoztatást kaphasson a szaktárca vezetőjétől a Medgyessy-csomagnak az oktatás és kutatás területét érintő hatásairól.