Ismét a lakosság tölti fel az államkasszát

Nagyjából ötvenezer forintos többletkiadást jelent egy átlagos háztartásnak az áfakulcsok megváltoztatása. Az elemzők az adóemelések ellenére nem látják tarthatónak a kormányzat által felvázolt makrogazdasági pályát. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint az adóintézkedések súlyosan rontják a magyar versenyképességet. Azokat nem elsősorban az EU-integráció, hanem a költségvetésben tátongó lyukak, hiányok indokolják.

Ismét a lakosságnak kell megfizetnie a költségvetési konszolidáció árát. A szerdán bejelentett intézkedéscsomag révén – az előzetesen megfogalmazott ígéretekkel szemben – jelentős mértékben nő az átlagos adóteher.
Többletterhek az adófizetőkön
Súlyos többletterheket jelent a lakosságnak a szerdán bejelentett kormányzati intézkedéscsomag. A lépések sora az elmaradt személyi jövedelemadó-csökkentéssel kezdődik, amelyet ráadásul már a reálkeresetek szinten tartása mellett képzel el a kabinet. A költségvetés egyensúlyának helyrebillentése érdekében egy sor adókedvezményt is eltüntet a kormány 2004-től: megszűnik a magán-nyugdíjpénztári befizetések adókedvezménye, a befektetési hitelre eső adókedvezmény, a lakáshitelek adókedvezményeit pedig átalakítják.
A lakosság közcélú kiadásait bővíti az egyszázalékos ápolásbiztosítási járulék bevezetése is, amelytől 53 milliárd forintos többletbevételt vár a kabinet.
Az áfakulcsok megváltoztatása szintén a lakosság pénztárcáját terheli: a megemelt áfa ugyanis az utolsó fillérig az államkasszába vándorol. A keletkezett többletterhet így maradéktalanul a fogyasztónak kell viselnie. Különösen hátrányosan érinti a kis jövedelmű háztartásokat, hogy a háztartási energiát – a gáz kivételével – a legnagyobb kulcshoz sorolják át 2004-től. A nyugdíjasoknak okoz elsősorban többletterhet – az előzőeken túl – a nulla kulcs megszüntetése, hiszen az általuk gyakrabban vásárolt gyógyszereket a jövő évtől öt százalékos forgalmi adó terheli. Lapunk számításai szerint csak az általános forgalmi adóra vonatkozó szabályok megváltoztatása 50 ezer forinttal növeli egy átlagos háztartás évi kiadásait. A közlekedés várható drágulása megint csak a kisebb jövedelmű rétegeket sújtja elsősorban, emellett az intézkedés várhatóan nem éri el a kívánt hatást, hiszen a közlekedési tarifák emelésével párhuzamosan általában a forgalom is csökken.
Az áfatörvény megváltoztatásától, az adókedvezmények eltörlésétől összesen 200 milliárd forintos többletet vár a pénzügyi kormányzat.
Nem indokolt a szigorítás
Az áfakulcsok módosítását a közelgő EU-csatlakozás nem tette feltétlenül szükségessé. Ezt támasztja alá az a tény, hogy az Európai Bizottság egy alacsonyabb kulcsokkal operáló, egyszerűsített és átláthatóbb rendszerre tett javaslatot. Az unió honlapján megjelentetett javaslat lehetővé teszi a tagországoknak, hogy bizonyos területek – éttermi szolgáltatások, elektromosáram-, illetve gázszolgáltatás – csökkentett kulcsú általános forgalmi adót alkalmazzanak, így ésszerűbb legyen a tagországok által használt kulcsok rendszere. Az egységesített forgalmi adókkal a készítők szerint erősödhetnek az uniós versenyszabályok, egyenlőbb feltételek teremtődnek a gyártók és a kereskedők számára.
A bizottság javaslatával szöges ellentétben állnak a most elfogadott döntések. A hazai szabályozás egyáltalán nem lett egyszerűbb, és a háztartási energiát – kiemelve a körből a gázt – a kedvezményes kulcsból a felsőbe sorolta át a kabinet. (Más kérdés, hogy – információink szerint – az enyhébb verziót fogadta el a kormány. A döntést megelőzően készített munkaanyagok között között ugyanis kétkulcsos, 12 és 25 százalékos kulccsal operáló változat is szerepelt.)
Öngyilkos politika?
A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint gazdaságpolitikai öngólt jelent az újabb intézkedéssor, mely akkor sem hozhat sikert, ha a kormány azt a monetáris uniós csatlakozás oltárán való kisebb áldozatnak próbálja beállítani.
A szakemberek szerint az újabb, több száz milliárdos intézkedéscsomagot nem a monetáris uniós csatlakozás, hanem a költségvetésen tátongó lyukak betömése indokolta elsősorban. Mindez elkerülhető lett volna abban az esetben – vélik a szakemberek –, ha a kormány nem üres kézzel tért volna haza a csatlakozási tárgyalások utolsó fordulójáról.
A szakértők szerint a forint júniusi leértékelésével szintén az infláció – és ezen keresztül a költségvetési bevételek – burkolt emelését kívánta végrehajtani a kabinet, ám ehhez a jegybank ismételten nem járult hozzá.
A szigorodó adószabályok ugyanakkor több hátránnyal járnak, mint előnnyel. A néhány száz milliárdos többletbevétellel szemben áll a versenyképesség várható csökkenése, amit az adómértékek – különösen az áfakulcsok – emelése okoz. A változások következtében várhatóan tovább csökken a működő tőke áramlása az országba, az előrekalkulálhatóan növekvő infláció pedig kérdésessé teheti a maastrichti kritériumok teljesítését is.
Látható, hogy a kormányzati tanácstalanság ismét a jól bevált nadrágszíjhúzó taktika előszedéséhez vezetett. A gond csak az, hogy az ismétlődő szigorításokkal semmi esélye nincs a következő választásokon a jelenlegi kormánypártoknak. Ez annál is inkább valószínűsíthető – vélik a szakemberek –, mert a hagyományoknak megfelelően ismét a kis jövedelmű, de a választásokon igen jelentős hányadot képviselő rétegeket találta meg intézkedéseivel a kabinet. Ilyen lépéssorozat mellett esélyegyenlőségről, szociális érzékenységről beszélni politikai öngyilkosság – állítják a szakértők.
A jelenlegi tagországok nem vették ennyire komolyan a jogharmonizációból eredő kötelezettségeiket: Nagy-Britannia például ragaszkodott a nullaszázalékos áfakulcs fenntartásához.
A bejelentett adóintézkedésekkel nemcsak a gazdaságpolitikai szakértők nem értettek egyet, hanem már tegnap hevesen tiltakoztak az érintettek is. A Magyar Orvosi Kamara (MOK), valamint a Magyar Kórházszövetség megütközéssel értesült arról, hogy a kormány jövőre a gyógyszer eddigi nullaszázalékos áfakulcsát öt százalékra emeli – közölték a szervezetek vezetői az MTI-nek. Kupcsulik Péter, a MOK elnöke elmondta: a két szervezet szerint e változás elviselhetetlen anyagi terheket jelent az állami és az önkormányzati egészségügyi intézményeknek, amelyek költségvetési intézményekként áfa-visszaigénylésre nem jogosultak. „A MOK és a kórházszövetség ezért elvárja, hogy a kormány a jövő évi költségvetés előkészítésével találjon megoldást az intézmények többletkiadásainak kompenzálására” – tette hozzá.
Szkeptikus elemzők
Pesszimista a piac az államháztartási hiánycélokkal kapcsolatban – derül ki a Reuters felméréséből. A tegnapi összesítés tanúsága szerint voltak olyan elemzők, akik – a pénzügyi piaci árzuhanások visszatérésétől tartva – meglehetősen szkeptikusan fogadták a 2003-as és a 2004-es deficitcélok emelését a korábbi elképzelésekhez képest. „A kormány és az MNB igazi bajt főznek” – írta Christian Carrillo, a Barclays Capital londoni elemzője. „Ez ismét a következetlen gazdaságpolitika, ami további egyensúly nélküliséget teremt. Hihetetlen, hogy kihagyták ezt az újabb alkalmat is, hogy zöld ágra vergődjenek a piaccal.” Más elemzők a piacok lehiggadását tartják a valószínűnek. A piac egésze viszont a deficitcélok túllövésére számít: a konszenzus 2003-ra 5,4 százalék, 2004-re pedig 4,2 százalék. Több elemző szerint az államháztartási hiány körüli bizonytalanság életben tartja az aggodalmakat az eurocsatlakozási menetrend hitelessége körül is. „Azt mondják, hogy egy választási évben elérik majd a 3 százalékos deficitcélt” – mondta Charles Robertson, az ING Bank londoni elemzője. „Magyarország soha sem szokta elérni a költségvetési célját választási évben. Miért hinné ezt el valaki?”
A felmérésben kevés elemző adott előrejelzést az euró bevezetésének várható időpontjára. Hat elemzőből négy reálisnak tartotta a 2008-as dátumot, közülük egy azonban inkább 2008. július 1-jére számít, mint január 1-jére, ketten pedig egy-két éves késést valószínűsítettek. Az európai árfolyamrendszerhez (ERM–2) való csatlakozást illetően hétből négy elemző tartotta reálisnak a kormány 2004-es előrejelzését, de hárman itt is egy-két éves csúszásra számítanak.
A külföldi befektetők Magyarország iránti bizalma jelentősen megcsappant a forinthoz kapcsolódó januári és a júniusi események okán: a Bank of America devizaválság-mutatóján hazánk a legkockázatosabb ország – írta tegnap a Napi Online. Ennek az egyik oka, hogy az utóbbi időben erőteljesen megrendült a gazdaságpolitikai szereplők szavahihetőségébe vetett hit, hiszen a jegybank hol a nyílt piacon „játszott” a spekulánsok ellen, hol leértékelt, hol a kamatpolitikához nyúlt. A 9,4 százalékos tavalyi államháztartási hiányához képest a kormányzat idei, legfrissebb, 4,8 százalékos célkitűzése igencsak ambiciózus, valószínűbb az öt és fél százalék. Az árfolyamkockázat emellett abból fakad, hogy a fizetési mérleg növekvő hiányát a feltörekvő országok leggyakrabban árfolyam-korrekcióval – leértékeléssel – igyekszenek javítani, ez pedig óvatossá teszi az állampapírpiacon jelen lévő nagyszámú intézményi befektetőt, „spekulánst”, és kivonulásra késztetheti őket. Hasonló veszély merül fel egy esetleges kamatcsökkentéskor, pedig szükség lenne rá, hiszen a jelenlegi kamatszint hosszú távon tarthatatlan.
Elmenekülhetnek a fuvarozók
A közúti fuvarozókat elsősorban a súlyadó emelése érinti. Galambos István, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének társelnöke lapunknak elmondta: súlyos következményei lehetnek az európai uniós csatlakozás után, ha a kormány nem harmonizálja az adóterheket. A fuvarozóvállalkozások – mivel ez mobil szakma – ugyanis olyan államba telepítik át a székhelyüket az unión belül, ahol kevesebb adót fizetnek. Így a költségvetés és az érintett önkormányzat is jelentős bevételtől esik el. A fuvarozóvállalkozások teherautóként 2,4 millió forint adót fizetnek jelenleg évente az államnak, illetve az önkormányzatoknak, ha azonban indokolatlanul emelik a terheket, 2004 után más országok jövedelmét gyarapítják.
Az áfatörvény módosításából adódóan 12-ről 23 százalékos kulcs alá kerül a személyszállítás 2004 elejétől. Aki a MÁV Rt. személyszállító járatain másodosztályon 50 kilométer távolságra kíván utazni, a jelenlegi 346 forint helyett várhatóan 384 forintot fizet. Száz kilométer esetében 824-ről 915 forintra emelkedhet a tarifa. Az egymástól kétszáz kilométerre fekvő településekre a vasúti fuvar szintén kétszáz forinttal emelkedhet, drágul a helyjegy, az IC-, ICR-pótjegy is. Az 50 kilométeres havibérletet váltók 1700 forinttal fizetnek többet jövő évtől. A kormány egyes képviselői mindig az elővárosi közlekedés fejlesztéséről beszélnek. Egyelőre azonban csak az árak emelkednek, a szolgáltatás színvonala nem. A Volán-buszok árai 35–50 százalékkal magasabbak a vasúténál. A közlekedési vállalatoknál – az infláció – miatt minden év elején további 5-6 százalékkal emelkednek a díjak.
A BKV Rt. tarifái is nőnek, hiszen a jegyek, bérletek áfakulcsa jelenleg 10,71 százalék. A havibérlet csaknem négyszáz, a diákbérlet 180 forinttal emelkedhet, egyetlen jegyért 125 helyett 140 forintot fizetnek az utasok. Kevesebb embert érint ugyan, de a taxisok is emelik majd a tarifákat várhatóan. A személyszállító kisiparosok képviselői szerint mindenképpen árfelhajtó hatása lesz az áfakulcsok változásának, a többletet az utasok fizetik ki.
***
Utolsóként ébredt a magyar kormány
Drámaian visszaesett napjainkra a külföldi befektetések volumene hazánkban, s a versenyképesség szempontjából a korábban elsőnek számító Magyarország sereghajtó lett. Független gazdasági szakemberek és szövetségek nyomatékosan felhívták a kormány figyelmét arra, hogy a válság elkerülésére lépéseket kell tennie. A visegrádi országok közül ugyanis eddig csak a magyar kormány nem hozott komoly és hatékony döntéseket az ország versenyképességének javítása és a külföldi beruházók megnyerése érdekében. Csillag István (képünkön) gazdasági miniszter tegnap bejelentette: a kormány létrehozza a versenyképességi tanácsot, melynek feladata lesz folyamatosan vizsgálni, miként lehet elősegíteni az ország versenyképességének javítását. A tanács aktív befektetőkereséssel is foglalkozik majd. A miniszter szerint nemcsak a nagy-, de a közepes és kisméretű befektetésekhez is kínálnak lehetőségeket. Csillag István elmondta, hogy megvitatják a pénzügyi tárcával a fejlesztési adókedvezmények növelésének, valamint a beruházási értékküszöb leszállításának lehetőségét. Elképzeléseik szerint a fejlesztési adókedvezményeket a jelenlegi öt évről – a környező országokban alkalmazotthoz hasonlóan – tíz évre emelnék. Az értékküszöb leszállítása pedig azért indokolt, mert az adókedvezmény hazánkban tízmilliárdos beruházás esetében igényelhető, míg másutt ennek már töredékéért is megilleti a beruházókat.
A versenyképességi tanács a gazdasági, a pénzügyi, a munkaügyi, az oktatási tárca, valamint az érdekképviseletek képviselőiből áll majd. A testület elnöke a gazdasági miniszter, a vállalati képviselők által választott társelnök pedig Sugár András, a Westel Távközlési Rt. vezérigazgatója lesz. A gazdasági tárca vezetője aláhúzta: a tanács rendszeresen, a befektetői igényekhez igazodva, akár naponta is ülésezik. A megbeszélésekre meghívást kapnak a beruházási döntésekben érintett területek polgármesterei, valamint az adott település ipari parkjának vezetői is.