Szebb jövőt álmodnak maguknak a vadregényes Naszály hegy Váchoz közeli lábánál fekvő Kosd lakói, minthogy egy másfél millió köbméternyi kommunális hulladék befogadására szánt szeméttelep tőszomszédságában éljék le az életüket. Legalábbis ez derült ki a paprikás hangulatú lakossági fórumon, amelyet negyven helyi lakos kezdeményezésére egy országos civil szervezet, a Másik Oldal Ökoszociális Mozgalom hívott össze.
A gyűlésen Illés Zoltán fideszes politikus is részt vett, aki nemrég éppen a Magyar Nemzet hasábjain harangozta be: országjáró körútra készül azért, hogy közelebbi kapcsolatot alakíthasson ki az ország környezetvédelem iránt elkötelezett polgáraival. Beszédében rámutatott: álságos az az érvelés, amely szerint az Európai Unió a gigantikus szemétlerakók létesítését részesíti előnyben. – Brüsszel a hulladékok termelésének visszafogását, az újbóli feldolgozás bővítését támogatja. E prioritás mögé sorolja a megmaradó veszélyes hulladékok elkülönített kezelését, korszerű égetőművek felépítését – világított rá, hozzátéve: a rangsorolásban tehát utolsó helyre szorul a lakossági lerakók létesítése. Arra a kérdésre, hogy akkor miért ajánlott fel mégis az Európai Unió hárommilliárd forintot a kosdi tervek megvalósításához, azt felelte: e téren a szuverenitás elve alapján meghajolnak a magyar kormányzat elképzelése előtt, mondván, „ha nektek ez kell, hát csináljátok”. A fideszes politikus a falu lakóinak két, éppen a kosdi lerakó tervét nagyban támogató Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megrendelésére készített, ám eddig nyilvánosságra nem hozott térképet mutatott be. Ezek egyikéből kiderül: a szeméttelep – amúgy országos turistaútvonalak által körbefont – tervezett helyszíne hazánk környezeti szempontból legérzékenyebb területei közé tartozik. A másik térképen pedig az volt látható, hogy a kérdéses terület alatt olyan érintetlen karsztvízbázis van, amely a jövőben a térség egyre kritikusabb ivóvízellátását is megoldhatná.
A fórumon éles vita folyt arról: helyes-e, hogy a falu önkormányzata egyáltalán szóba állt a hulladékos beruházók képviselőivel, hiszen – bár még nem is döntöttek az ügyben népszavazás kiírásáról – az ország közvéleményét is foglalkoztató elképzelés híre máris csökkentheti a telekárakat az egyre felkapottabb településen. A helyi felszólalók többsége azon a véleményen volt, hogy Kosdnak inkább a csodálatos hegyvidéki környezetéből kellene profitálnia, nem pedig a falu jövőjének elkótyavetyéléséből.
Horhi József önkormányzati képviselő ugyanakkor azt hangoztatta: a falu vezetése nem kötelezte el magát a lerakó mellett, de úgy gondolja, nem lehet csak úgy elvetni a terveket, azokról a demokrácia alapelvének megfelelően népszavazáson kell dönteniük a polgároknak. A jelenlévők azon kérdésére, miért környezetvédők szórólapjából és nem tőlük szerezhetett tudomást a falu a hulladéklobbival folytatott tárgyalásaikról, azt mondta: csak előzetes egyeztetésekről van szó, amelyekről viszont titoktartási kötelezettségük miatt nem számolhattak be.
A felszólalók sorában a sződi faluvédő egyesület vezetője elmondta: településükön – ahová eredetileg tervezték a most Kosdra megálmodott regionális lerakót – megpróbálták elaltatni a helyi közvéleményt, ám a tiltakozó hullám odáig dagadt, hogy valósággal elsöpörte a szeméttelep mellett agitálók érveit. Ott a település négyötöde mondott nemet végül a népszavazáson.
Becker László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nemzetközi támogatások főosztályának vezetője lapunknak nemrég azt nyilatkozta: a kivitelezésnek két éven belül el kell kezdődnie, mert egyébként nem kapja meg Pest megye az uniós támogatást a települések között létrejövő hulladékgazdálkodási rendszerhez.
origo.hu
Akciófilmbe illő jelenetek játszódtak le Budapesten
